Európai vezetőkkel tárgyalhat Zelenszkij

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök szombaton a feszültség enyhülésére tekintettel utasítást adott az ukrajnai határra küldött erősítés visszavonására a katonai alakulatok eredeti szolgálati helyére – közölte a BelTa helyi hírügynökség. “Nincs szükség semmilyen felesleges intézkedésekre” – idézte Lukasenkát a BelTa, aki a déli műveleti régió katonai-biztonsági kérdéseiről egyeztett a nap folyamán.

“Határozott munkánk eredményeként az ukránok a határainkhoz telepített fegyveres erőiket és kiegészítő alakulataikat teljesen visszavonták a fehérorosz-ukrán határtérségből. Mostanra már nincsen semmilyen bonyodalmunk az ukránokkal, s remélem ez így is marad” – tette hozzá.

Lukasenka a fehérorosz hírszerzésre hivatkozva közölte, hogy “a helyzet stabilizálódott a fehérorosz-ukrán határon”. “Visszavonták fegyveres erőiket” – húzta alá. A minszki védelmi tárca június 29-én közölte, hogy Fehéroroszország megerősítette légvédelmi erőit az ukrán határ mentén a fokozott ukrán dróntevékenység miatt. Andrej Szeverincsik ezredes, a fehérorosz légvédelmi erők parancsnoka az ukrán drónrepülések megsokasodása miatt feszült helyzetről, folyamatos légtérsértésekről és a határon végzett felderítési tevékenységről beszélt akkor.

A fehérorosz elnök ugyanakkor szóvá tette az ország északnyugati határain a szomszédos államoknál tapasztalható katonai aktivitást és provokációkat. “Ott sürgölődés zajlik. Ezért az északnyugati irányban a legényeknek (fehérorosz katonáknak) mindenre készen kell állniuk. Ők (a nyugati országok) provokálnak minket, hogy belerángassanak ebbe a balhéba, ebbe a háborúba ” – fogalmazott.

Lukasenka beszámolt azon tervéről is, hogy hamarosan meg akarja vitatni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az Ukrajnát illető további elképzeléseket, mondván, hogy mielőbb meg kell kezdeni a tárgyalási folyamatot. Hangsúlyozta, hogy Fehéroroszország nem ellensége Ukrajnának, “s szükség van mielőbb egyezségre jutni”.

A fehérorosz elnök úgy fogalmazott, hogy Ukrajnában “maradt elég normális ember, különösen a hadsereg soraiban”. “Az oroszok készek tárgyalóasztalhoz ülni és tárgyalni. Megvitatni a dolgokat és egyezkedni” – tette hozzá. “Egyelőre a NATO-sok ösztönzésére, és ezt a NATO legutóbbi csúcstalálkozójából látjuk, az ukránok harcolnak. Az utolsó ukránig harcolnak. Nagy kár” – hangoztatta Lukasenka kiemelve, hogy “beszélni kellene”.

(MTI)

Ukrán drónok támadtak meg egy olajraktárat az oroszországi Rosztov régióban szombat hajnalban – közölte a térség kormányzója.

Vaszlij Golubev azt mondta, hogy a rosztovi régió Csimljanszkij kerületében a támadás során csaknem 200 négyzetméteren keletkezett tüzet hat óra alatt eloltották. A tűzoltásban egy tűzoltóvonatot is bevetettek. Csimljanszkij kerület vezetője jelezte, hogy a lakóépületekben nem keletkezett kár.

Az ukrán erők rendszeresen hajtanak végre dróncsapásokat és szabotázsakciókat Oroszország területén katonai eszközök, olajfinomítók és ipari létesítmények ellen.

(MTI)

Az ukrán hadsereg júliusban és augusztusban egyaránt 50 ezer lőszert kap az úgynevezett cseh kezdeményezés keretében – közölte Petr Pavel cseh elnök egy houstoni fórumon.

A CTK cseh hírügynökség által idézett államfő szerint Ukrajna szeptembertől az év végéig havi 80-100 ezer lőszerhez jut a Csehország által felügyelt kezdeményezés részeként.

Csehország az év elején jelentette be azt a kezdeményezését, hogy tüzérségi lőszereket vásárolnának Ukrajnának a világ különböző országaitól. A cseh kezdeményezéshez 18 ország csatlakozott.

Petr Fiala cseh miniszterelnök június végén arról tájékoztatott, hogy a cseh kezdeményezés keretében már megérkezett az első szállítmány Ukrajnába. Röviddel később Jana Chernochová cseh védelmi miniszter már azt mondta, hogy 50 ezer lövedékről van szó.

(MTI)

A NATO fokozza és kiterjeszti közös hadgyakorlatait Japánnal a tengeritől a kibertérig, hogy megbirkózzanak Európa és Ázsia egyre inkább összefonódó biztonsági kihívásaival – jelentette ki a Kyodo japán hírügynökségnek adott interjúban Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.

A hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a napokban tartott washingtoni NATO-csúcson Kisida Fumio japán miniszterelnök és a szövetség főtitkára közös tengeri hadgyakorlatok rendezéséről állapodott meg az euro-atlanti térség vizein 2024 végéig és úgy döntöttek, hogy fokozzák a bizalmas információcserét.

Jens Stoltenberg az interjúban idézte a japán kormányfőnek azt a kijelentését, miszerint „ami ma Ukrajnában történik, az holnap Ázsiában is megtörténhet” és ehhez hozzátette: „Mindannyiunk érdeke, hogy megakadályozzuk Vlagyimir Putyin elnök győzelmét Ukrajnában.”

Arra a kérdésre, hogy Észak-Korea milyen szerepet játszik az ukrajnai háborúban, Stoltenberg azt mondta, „nincs kétség”, hogy az ázsiai ország „jelentős katonai támogatást” nyújt Oroszországnak.

Mint mondta: bár nem hajlandó érzékeny hírszerzési információkat nyilvánosságra hozni, „teljesen egyértelmű”, hogy a 32 tagú szövetséget „mélyen aggasztja” annak a lehetősége, hogy Oroszország támogassa Észak-Korea rakéta- és nukleáris programját, cserébe lőszerekért és fegyverekért Phenjantól.

Japán az elmúlt években aktívan bővítette együttműködését az észak-atlanti szövetséggel. A japán miniszterelnök zsinórban harmadszor vett részt a NATO-csúcson. Tokió a NATO állandó partnere, a szövetség brüsszeli főhadiszállásán pedig japán képviselet működik.

(MTI)

Volodimir Zelenszkij várhatóan a jövő héten az Egyesült Királyságba utazik, hogy felszólaljon az Ukrajnáról, az európai biztonságról és a demokráciáról tanácskozó európai vezetők előtt – értesült a Guardian. A lap szerint az ukrán elnök látogatásának „90 százalék az esélye”.

A csütörtöki konferencia az Európai Politikai Közösség negyedik találkozója, amelyet Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezett Oroszország 2022 februári ukrajnai inváziója után. Az új brit kormányfő, Keir Starmer ötven európai vezetőt láthat majd vendégül.