Tízből kilenc gázai lakosnak legalább egyszer már el kellett hagynia az otthonát

Az izraeli építési hatóságok újabb 5300 ciszjordániai telepeslakás felépítését és több mint ötszáz, már felépült lakás értékesítését hagyták jóvá szerdán és csütörtökön.

Becalel Szmotrics pénzügyminiszter, egyúttal a védelmi minisztériumon belül Ciszjordániáért felelős miniszter a Makor Rison című jobboldali újság hírportálja szerint kijelentette: „Építjük és fejlesztjük a telepeket – és elejét vesszük a palesztin állam létrejöttével jelentett veszélynek. A múlt héten öt stratégiai területen fekvő telepet, köztük Avitart vittük jóváhagyásra a kabinet elé, és ehhez adjuk hozzá több ezer lakás engedélyezését, valamint több tízezer holdnyi föld államosítását.”

A Szmotrics hivatalba lépése óta eltelt mintegy másfél évben összesen 21 700 ciszjordániai lakás felhúzását hagyták jóvá, és körülbelül 2600 lakás eladását engedélyezték. Előzőleg, a 2020 elejétől 2022 végéig tartó három év alatt kevesebb mint 20 000 lakás felépítését tették lehetővé.

A miniszter kijelentette: „Ez egy integrált és hatalmas művelet, amelynek célja a palesztin államról szóló terv meghiúsítása. Mindig, de a mai időkben különösen elkötelezettek vagyunk ennek a területnek a fejlődése mellett, és kisiklatjuk azt a diskurzust, amely a terrorizmust jutalmazó palesztin államról szól” – tette hozzá.

A telepépítéseket figyelemmel követő, Békét Most nevű izraeli szervezet szerdán közölte, hogy az izraeli hatóságok jóváhagyták 12,7 négyzetkilométernyi terület kisajátítását Ciszjordániában. Ilyen nagy palesztin terület állami elfoglalására több mint három évtizede, az 1993-as oslói egyezmények megkötése óta nem volt példa – írták.

Márciusban Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta: a területkisajátítások „kontraproduktívak” a tartós béke szempontjából.

(MTI)

Szijjártó Péter telefonon tárgyalt Israel Katz izraeli külügyminiszterével, közölte a tárcavezető a Facebookon.

Mint írta, két fontos témát érintettek.

Szijjártó először is megerősítette neki, hogy Magyarország nonszensznek és politikai motivációjú döntésnek tartja a Nemzetközi Bíróság döntését Izrael miniszterelnökével és védelmi miniszterével szemben.

Egyúttal biztosítottam, hogy minden lehetséges módon fellépünk az ellen, hogy a nemzetközi bírósági rendszert politikai célokra használják fel

– írta.

Szijjártó úgy folytatta, „emellett természetesen hosszan beszéltünk a közel-keleti válságról is, melynek kapcsán Magyarország álláspontja egyértelmű: mindent meg kell tenni az eszkaláció elkerülése érdekében és meg kell akadályozni a válság háborúvá terebélyesedését. Ugyanakkor folyamatosan követelni kell a Hamasztól, hogy a terrorszervezet azonnal és feltételek nélkül minden túszt engedjen szabadon.”

Szijjártó az izraeli kollégáját arra kérte, hogy mindezen célok elérése érdekében folytassák erőfeszítéseiket.

A határ teljes szélességében, a Földközi-tenger partján fekvő Nahariától a Golán-fennsík és a szíriai határ felé eső Kirjat Smónáig szinte folyamatosan tűz alatt tartották Izrael északi részét több mint egy órán át. Az északi települések ki nem telepített lakói az óvóhelyeken várták a támadás végét.

A katonai rádió értesülései szerint senki sem sebesült meg, de a rendkívüli hőségben számos helyen tűz ütött ki a becsapódó lövedékek miatt.

A jelenlegi támadások a Mohamed Naama Naszr likvidálására adott válaszcsapások folytatását jelentik. Több mint 20 drónt indítottunk Galileában számos izraeli erődítmény ellen, és több mint 200 különféle típusú rakétát a galileai és a goláni izraeli támaszpontokra

– közölte a Hezbollah libanoni síita milícia képviselője az al-Dzsazíra pánarab hírcsatornával.

Az izraeli hadsereg (IDF) szerda délután célzott légicsapással megölte a Hezbollah három legfontosabb parancsnokának egyikét, Mohamed Naama Naszrt Türosz térségében. Naszr a Hezbollah Azíz egységének volt a parancsnoka, amely Dél-Libanonból rendszeresen lövedékeket indított Izrael ellen az utóbbi kilenc hónapban, a gázai háború kitörése óta. Naszr részt vett két izraeli katona elrablásában is 2006-ban, ami miatt akkor kirobbant a második izraeli-libanoni háború.

Benjamin Netanjahu biztonsági kabinetülést tart a Hamász tűzszüneti javaslatainak megvitatására – írja a The Guardian. A kabinet ülése előtt az izraeli miniszterelnök konzultál a tűzszüneti tárgyalócsoportjával.

Palesztinbarát aktivisták csütörtökön „Palesztina szabad lesz” és „Ellopott földön nincs béke” feliratú transzparenseket helyzetek el az ausztrál parlament homlokzatán, Canberrában.

A tüntetés hátterében áll az, hogy Anthony Albanese miniszterelnök munkáspárti kormánya megosztott a gázai kérdésben, a többi között azáltal, hogy felfüggesztette egy muszlim szenátor jogait, mert pártja politikai irányvonalával ellentétben megszavazta a palesztin állam ausztráliai elismerését. Fatima Payman szenátor ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „száműzték”, miután támogatta a Zöldek által benyújtott parlamenti indítványt. A tüntető aktivisták egy csoportja azt mondta az ausztrál médiának, hogy nem fogja elfelejteni és megbocsátani a kormányfő tettét, akit egyben a gázai háborúban való bűnrészességgel vádoltak meg.

A feketébe öltözött, arab kendőt viselő tüntetők felmásztak a parlament homlokzatára, majd ott több, nagyméretű, fekete-fehér színű transzparenst helyeztek el. James Paterson ellenzéki szenátor a parlament biztonsága súlyos megsértésének nevezte a megmozdulást.

Nyugati szövetségesei többségéhez hasonlóan Ausztrália nem ismeri el a palesztin állam létezését, de a nemzetközi konszenzussal összhangban kiáll a kétállami megoldás megteremtése mellett.

(MTI)

Az ENSZ humanitárius szervezete szerint a Gázai övezet lakosságának mintegy 90 százalékának egyszer már el kellett hagynia a lakóhelyét a háború kezdete óta – írja a The Guardian. 

Andrea De Domenico, az ENSZ palesztin területeken működő OCHA ügynökségének vezetője szerdán azt mondta, hogy a Gázai övezetben mintegy 1,9 millió emberről feltételezik, hogy lakóhelyét kényszerűségből elhagyta. Korábban, a rafahi hadművelet előtt 1,7 millióra becsültük ezt a számot.

Ezek mögött a számok mögött emberek vannak… akiknek félelmeik vannak. És valószínűleg álmaik és reményeik is voltak; ma már egyre kevesebb, attól tartok

– mondta De Domenico.