Nagyvilág

Diszkriminációról beszélnek a Kolozs megyei magyar érettségizők szülei

Kiss Gábor / MTI
Csoma Botond (archív)
Kiss Gábor / MTI
Csoma Botond (archív)

A román oktatási minisztériumhoz fordultak a Kolozs megyei magyar érettségiző diákok szülei, kérve a gyermekeiket a román írásbeli vizsgán ért diszkriminatív eljárás orvoslását – mondta el szerdán az MTI-nek Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDS) Kolozs megyei elnöke.

A Kolozs megyei magyar diákok szülei azt állítják, hogy gyerekeiket hátrányos megkülönböztetés érte az érettségi július elsején tartott román nyelv és irodalom vizsgán, mivel nem jelölték meg a dolgozataikat, jelezve, hogy magyar tannyelvű osztályokban tanulnak.

A magyar végzősök román írásbeli dolgozatainak megjelölése azután vált szükségessé, hogy Romániában az idei érettségin digitálisan javítják a dolgozatokat, a javítótanárt a rendszer választja ki. Így a magyar diákok dolgozatai akár olyan javítótanárhoz is kerülhetnek, aki nem tanít magyar tagozaton, így nem tudja, hogy a magyar gyerekek nem bírják anyanyelvi szinten a román nyelvet, és lepontozhatja dolgozataikat. Az illetékesek szerint a tavaszi próbaérettségin épp emiatt születtek gyenge eredmények a magyar végzősök körében, és ezért merült fel megoldásként a megjelölés, hogy a magyar diákok dolgozatai magyar tagozaton tanító javítótanárhoz kerüljenek.

Kallós Zoltán, a román oktatási minisztérium nemzeti kisebbségi oktatásért felelős államtitkára úgy nyilatkozott: a múlt heti eligazítás során, majd hétfőn, a vizsga kezdete előtt felkérte a megyei érettségiztető bizottságok vezetőit, tegyék lehetővé a magyar diákok dolgozatainak megjelölését. A legtöbb erdélyi megyében eleget tettek a kérésnek, de Kolozs megyében megtagadták, arra hivatkozva, hogy nem kaptak hivatalos utasítást erre. A megjelölést az államtitkár szerint nem kötelezi a törvény, de nem is tiltja.

Több Kolozs megyei magyar iskola szülői szövetsége szerdán beadványban fordult a közép-erdélyi megye tanfelügyelőségéhez, kérve: tegye lehetővé a dolgozatok utólagos megjelölését. A tanfelügyelőségi találkozón megoldás helyett azt a választ kapták, hogy forduljanak az oktatási tárcához az ügyben – nyilatkozott a Krónikaonline.ro portálnak Király Attila, a kolozsvári Báthory István Gimnázium szülői szövetségének elnöke.

Csoma Botond, aki az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökeként nyomon követi az ügyet, az MTI-nek úgy nyilatkozott: miután a tanfelügyelőségen azt mondták, hogy helyben már nem lehet orvosolni a kérdést, a javaslatnak eleget téve az átiratot a bukaresti szaktárcának is elküldték. A parlamenti képviselő szerint az RMDSZ eddig is próbált minisztériumi szinten eljárni.

Amikor ez kiderült, én is és mások is Bukarestben próbáltunk orvoslást keresni, de egyelőre ez még nem sikerült

mondta Csoma. Közölte, hogy már csak minisztériumi szinten lehet megoldást találni, de hogy milyen formában, azt egyelőre nem tudni.

Elmondta: a szaktárcához is továbbított beadványban kérik a dolgozatok utólagos megjelölését, valamint – amennyiben ezt már nem lehetséges – azt, hogy az óvás esetén a megjelöletlen dolgozatok magyar tagozaton tanító tanárhoz kerüljenek újrajavításra.

A Kolozs megyei magyar szülők online petíciót is indítottak, melyet az oktatási tárcának és az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak (CNCD) címeztek. Ebben diszkriminációval vádolják a Kolozs megyei vizsgabizottságokat és a helyzet sürgős megoldását kérik. A petíciót szerda estig ötszázan írták alá.

A CNCD-hez fordult szerdán az Advocacy Group for Freedom of Identity (AGFI) nevű kolozsvári civil szervezet is. Közleménye szerint panaszában azt írja: a magyar tannyelvű érettségizők bizonyos csoportjait indokolatlan megkülönböztetés érte, hiszen a dolgozatok megjelölése kedvezőbb elbíráláshoz vezet a kisebbségi tannyelvű osztályokban tanuló diákok esetén, de relatív hátrányba hozza azokat a magyar diákokat, akiknek a dolgozatait nem jelölték meg.

A médiában korábban megjelent nyilatkozatokkal szemben az AGFI úgy találja, hogy a diszkrimináció ténye attól függetlenül fennáll, hogy létezett-e a vizsgalapok megjelölésére vonatkozó, kötelező erővel bíró jogszabály vagy minisztériumi utasítás

írják. Hozzáteszik: a vizsgalapok megjelölése nem a román és a magyar diákok közötti hátrányos megkülönböztetéshez vezetett, „hanem a magyar és magyar diákok közötti indokolatlan, előnyös és hátrányos következményekkel járó megkülönböztetéshez”, holott az ugyanolyan típusú és nyelvű oktatásban részt vevő diákoknak ugyanolyan módon kell vizsgázási lehetőséget biztosítani és dolgozataikat ugyanazon módszertan szerint kell javítani

Aláhúzzák: a szaktárca azzal tudná méltányosan orvosolni a helyzetet, ha a megjelöletlen vizsgalapok kapcsán benyújtott óvások elbírálásakor ezek a dolgozatok is ugyanazon eljárást élveznék, mint a korábban megjelöltek.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik