A külföldön élő francia választópolgárok közül már 250 ezren leadták a voksukat az interneten keresztül az első 24 órában az előrehozott nemzetgyűlési választások első fordulójában, ami várhatóan magas részvételre utal, miután a 2022-es parlamenti választásokon összesen szavaztak ennyien az akkor a külföldön tartózkodók rendelkezésére álló öt nap alatt. Franciaországban az előrehozott nemzetgyűlési választások első fordulóját vasárnap, a másodikat július 7-én tartják.
A francia külügyminisztérium szerda esti közleménye szerint a külföldön tartózkodók számára az online szavazás kedden kezdődött és csütörtök délben zárult, s olyan sokan jelentkeztek be az oldalra, hogy a leterheltség problémákhoz vezetett a szolgáltatás elérésében.
A szavazók nagy száma miatt a szavazóportál kapacitását meg kellett növelni
közölte az X közösségi oldalon a külügyi tárca, azt tanácsolva a voksolni vágyóknak, hogy próbálkozzanak később kapcsolódni az oldalra. A francia választópolgárok külföldről levélszavazattal és meghatalmazással is szavazhatnak.
A közvélemény-kutató intézetek a vasárnapi első fordulóban több mint hatvan százalékos részvételt jeleznek előre, amire 1997 óta nem volt példa nemzetgyűlési választásokon. Két évvel ezelőtt a választópolgárok 47 százaléka járult az urnákhoz.
Valamennyi felmérés azt jelzi, hogy az első fordulóban a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés végezhet az élen a szavazatok 36-37 százalékával, az Új Népfront nevű baloldali szövetség előtt, amely 27-28,5 százalékos támogatottságra számíthat, míg Emmanuel Macron államfő tábora 21 százalékot, a jobbközép Köztársaságiak pedig 8 százalékot érhetnek el.
A franciák 577 választókerületben választják meg a képviselőket, nincs listás szavazás, s az erőviszonyok a két forduló között változhatnak attól függően, hogy az első fordulóban kiesett jelöltek kit támogatnak a második fordulóban.
A kampány egyik fő kérdése, hogy a korábbi választásokhoz hasonlóan összefognak-e a jobbközép, a centrum és a baloldal jelöltjei a Nemzeti Tömörülés ellen, amelynek először van esélye kormányra kerülni, vagy pedig nem kívánnak állást foglalni.
Emmanuel Macron, aki szélsőségesnek tekinti a Nemzeti Tömörülést és a radikális baloldali Engedetlen Franciaország által dominált baloldali összefogást is, úgy vélte hétfőn egy podcastban, hogy a szélsőségek programja polgárháborúhoz vezetne Franciaországban.
A szélsőjobboldal vallás vagy származás szerint kategorizálja az embereket, megoszt és polgárháborút idéz elő, míg az Engedetlen Franciaország egyfajta kommunitarizmust, azaz közösségi gondolkodást képvisel, ami szintén polgárháborút jelent
fogalmazott az államfő, a választások súlyos tétjeit hangsúlyozva.
„Minden kampányban ezt csinálta velünk” – reagált Marine Le Pen, aki ugyanakkor nem tartja elképzelhetetlennek, hogy pártja győzelme esetén a radikális baloldal utcára viszi az embereket és erőszakba forduló megmozdulásokat szervez.
A három nagy politikai blokk között olyannyira felerősödött az ellenségeskedés, hogy egyelőre az elnöki tábor hivatalosan sem a Nemzeti Tömörülést, sem a baloldalt nem kívánja támogatni a második fordulóban azokban a körzetekben, ahol nem jut tovább a jelöltje, ugyanakkor helyi szinteken nem kizárt az összefogás. Jean-Luc Mélenchon, az Engedetlen Franciaország vezetője szerda este jelezte, hogy a Nemzeti Tömörüléssel szembeni voksolásra fogja kérni a híveit a második fordulóban.
Egy intézményi válság lehetősége is fennáll a második forduló után, miután Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke és miniszterelnök-jelöltje megerősítette, hogy csak akkor vállalja a kormányzást, ha a pártja abszolút többséget, azaz legalább 289 helyet szerez a nemzetgyűlésben.
Marine Le Pen, a párt nemzetgyűlési frakcióvezetője, volt és 2027-es elnökjelöltje ugyanakkor már a Nemzeti Tömörülés által alakítandó kormány és az államfő közötti úgynevezett politikai társbérletre készül, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a hadsereg vezetését illetően a köztársasági elnök címe csak tiszteletbeli. A Télégramme című regionális lapnak adott interjúban Le Pen kiemelte, hogy „a miniszterelnöknél van a pénztárca”, azaz szerinte július 7. után „az elnök nem fog tudni csapatokat küldeni Ukrajnába”, miután a kormány ehhez nem fog hozzájárulni.
Emmanuel Macron egyelőre nem hozott döntést a kérdésben, de nem zárta ki francia katonai kiképzők küldésének lehetőségét egy nemzetközi koalíció keretében. Az elnök a fegyveres erők vezetője, és az alkotmány nem tiszteletbeli – üzente csütörtökön Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter Marine Le Pennek.
A külpolitika és a nemzetbiztonság alapvető területein az elnököt illeti meg a közvetlen cselekvés, mivel az alkotmány értelmében ő tárgyal és köt szerződéseket, mivel ő a fegyveres erők vezetője, mivel ő elnököl a védelemben
írta az X közösségi oldalon a tárcavezető. „Amikor a nacionalista és populista pártok Európa-szerte hatalomra jutottak, akkor módszeres stratégiát alkalmaztak, hogy maguknak tulajdonítsák a teljes hatalmat” – vélte ezzel párhuzamosan Jean-Noel Barrot európai ügyekért felelős miniszter.
(MTI)
