Az Európai Unió a zárolt orosz pénzeszközök nyereségéből származó, 1,4 milliárd eurós támogatást nyújt Ukrajnának júliusban, és ezt az év végéig további egymilliárd euróval egészítik majd ki – jelentette be Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Luxembourgban, az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján.
Borrell hangsúlyozta: ez a támogatás az ukrán légvédelmet, a lőszerek biztosítását és az ukrán ipart hivatott segíteni. Mint mondta egy tagállam – Magyarország – nem támogatta ezt a javaslatot, így nincs joga részt venni annak eldöntésében, hogy milyen célra fordítsák a támogatást.
A gázai helyzettel kapcsolatban Borrell elmondta: nincs kilátás egyelőre a tűzszüneti megállapodás megkötésére, a humanitárius helyzet pedig katasztrofálissá vált a térségben, és egyáltalán nem történt előrelépés a Gázába érkező humanitárius segélyek terén.
„A Hamász még mindig túszokat tart fogva, de több ezer teherautó vár arra, hogy bejuthasson, és eközben odabent az éhínség fenyeget, több mint 8000 öt év alatti gyermek küzd súlyos alultápláltsággal” – mutatott rá.
Borrell azt mondta, hogy össze kell hívni az Izrael–EU Társulási Tanácsot, „ami nem egy szokásos társulási tanácsülés lesz, mert nagyon fájdalmas témákat vesznek majd napirendre.” A tagállamok a társulási tanács összehívása előtt értékelést fognak kapni a gázai humanitárius helyzetről, és ezt követően egységes álláspontot kell arról kialakítani.
Elmondta továbbá, hogy politikai megállapodás született a Hamász palesztin iszlamista szervezet és az erőszakos izraeli telepesek elleni szankciók kiterjesztéséről, továbbá valamennyi tagállam megerősítette az ENSZ palesztinokat segélyező ügynökségének (UNRWA) támogatását.
A főképviselő beszámolt arról is, hogy az uniós tagállamok készek arra, hogy tovább támogassák a nyugat-balkáni partnereket az uniós integráció során, de hozzátette, hogy az EU elvárja tőlük, hogy álljanak ki a nemzetközi rend védelme mellett, különösen tekintettel Ukrajna védelmére és az orosz invázióval szemben hozott intézkedésekre.
„A nyugat-balkáni országoknak a közös külbiztonsági politikánkhoz való csatlakozása stratégiai választás, és a tagság iránti elkötelezettség kifejeződésének tekinthető. A Putyin-rezsimmel való szoros kapcsolat fenntartása nem egyeztethető össze az Európai Unióval és a közös jövő építésével az unión belül” – húzta alá.
Felhívta a figyelmet, hogy az EU Georgiában „aggasztó politikai fejleményeket” tapasztal, különös tekintettel az elnöki vétó figyelmen kívül hagyásával május végén elfogadott, külföldi befolyásról szóló törvényre.
A főképviselő szerint „ez a törvény és a körülötte zajló összes negatív fejlemény távolítja Georgiát az Európai Uniótól.” Mint mondta, a 27 uniós tagállamból 26 egyet is ért az ezzel kapcsolatos politikai értékeléssel.
„Nincs teljes egyetértés erről a tagállamok között, de nincs is szükség egyhangú álláspontra ahhoz, hogy politikai értékelést adjunk a helyzetről. A georgiai kormány dinamikája ellentétes a lakosság túlnyomó többségének akaratával. A külügyminiszterek túlnyomó többsége a tanácskozáson kifejezte, hogy a georgiai kormány eltávolítja az országot az Európai Unióból” – jelentette ki.
Borrell bejelentette, hogy az EU azt fontolgatja, hogy leállítja a georgiai kormánynak nyújtott pénzügyi támogatást, és átgondolja az Európai Békefenntartási Eszközből nyújtott támogatást is.
„Ezt azonnal megtehetjük, de továbbra is figyelemmel kísérjük a helyzetet, és további intézkedéseket hozunk, ha a helyzet tovább romlik. Kiállunk a georgiai nép mellett, amely elsöprő többséggel a demokrácia és Georgia unión belüli jövője mellett döntött” – hangoztatta a főképviselő.
(MTI)
