Ódor Lajos lett Szlovákia legnépszerűbb politikusa

Komoly meglepetést okozva a liberális-környezetvédő, Európa-párti programmal induló Progresszív Szlovákia (PS) párt nyerte az európai parlamenti választást északi szomszédunkban. A PS 27,8 százalékot kapott, ami majdnem tíz százalékponttal jobb eredmény, mint a tavalyi általános választáson, amikor a progresszívek csak 18 százalékig jutottak. Így most ők küldhetik a legtöbb képviselőt, hatot az Európai Parlamentbe.

Ha pedig az úgynevezett preferenciális szavazatokat nézzük, akkor Ódor Lajos, a Progresszív Szlovákia listavezetője, az ország első magyar származású kormányfője – aki tavaly majdnem fél évig irányította a pozsonyi ügyvezető kormányt – kapta a legtöbb voksot az EP-választáson. Ódor mögött a második helyen Robert Fico miniszterelnök egyik leglelkesebb szövetségese, Lubos Blaha végzett a Smerből, azaz az Irány nevű, magát szociáldemokratának nevező, valójában inkább populistának minősíthető pártból.

Kettejük között azonban majdnem 108 ezer voks volt a különbség.

• Ódor ugyanis 294 944 ezer szavazatot kapott,
• Blaha 187 020-at.

Azaz Szlovákia legnépszerűbb EP-képviselője a magyar származású Ódor lett, aki tavaly ügyvezető miniszterelnökként adta át a stafétabotot Ficónak. Ódor – akiről még a Progresszív Szlovákia által támogatott Zuzana Caputová köztársasági elnök sem tudta, hogy valójában magyar születésű, amikor tavaly felkérte ügyvezető miniszterelnöknek – annyira népszerű, hogy immár felmerült: lépjen is be a PS-be.

A harmadik helyen a Malina Hedvig elleni kampányok miatt hírhedtté vált Robert Kalinák jelenlegi honvédelmi miniszter és kormányfőhelyettes unokaöccse, Erik Kalinák végzett. Az unokaöcs Blahához hasonlóan a Fico-féle Smer politikusa, és 151 860 szavazatot kapott. A negyedik helyen a szélsőjobboldali Republika politikusa, Milan Uhrik végzett 133 949 vokssal.

A Progresszív Szlovákia jó szereplése valójában nem is olyan meglepő. Emlékezetes, hogy tavaly is esélyesek voltak a liberálisok a nyerésre, ám az őszi szavazás előtti, Magyarországról érkező menekülthullámot is kihasználva a Smer nyerte a választást. Fico hamarosan kormányt is alakíthatott, a szociáldemokrata Hlas (Hang) és a szélsőjobboldaliból erősen nacionalistává „mérséklődött” SNS (Szlovák Nemzeti Párt) nevű tömörülésekkel közösen.

A tavalyi 23 százalékos eredménnyel nyerő Smer az idén azonban 25 százalékot közelítő (24,76 százalékos ) eredménnyel sem tudott győzni. Csak a második helyre szorult a két Robert (Fico és Kalinák) nevével fémjelzett párt az EP-választáson.

Úgy tűnik tehát, hogy a választók nem álltak Fico mellé annak ellenére sem, hogy az egész országot megrázta az ellene megkísérelt május 15-ei nyitrabányai merénylet, ami után sokáig kórházban ápolták a tavaly negyedszer is kormányt alakító politikust. Fico egyébként közvetlenül az EP-választás előtt szólalt meg, és az ellenzéket kezdte szidni, ami – úgy tűnik – nem tett jót a pártjának a szavazáskor.

Fico úgy fogalmazott:

Nem érzek gyűlöletet a férfivel szemben, aki rám lőtt,

de rögtön hozzátette, hogy a merényletet megkísérlő Juraj Cintula „a frusztrált ellenzék által kezelhetetlen méreteket öltött gonosz hírnöke volt.”

A Smer második helyre szorulásának okát nyilván kutatják majd még a politológusok, de annyi már látszik, hogy Fico és Kalinák tavalyi kormányra kerülése óta a hatalmi arrogancia tobzódott északi szomszédunknál. Az új kormány első ötletei közé tartozott, hogy megpróbálja a közmédiát a saját uralma alá hajtani, és megszüntetni azt a különleges ügyészi szervezetet, amely a legsúlyosabb politikai-korrupciós ügyeket vizsgálta, közöttük néhány olyat is, amelyekben Fico és/vagy Kalinák barátai, üzleti és politikai kapcsolatai is szóba kerültek.

A Fico elleni merénylet után pedig éppen az a Kalinák kezdte irányítani a kormány munkáját, akinek a nevéhez a legtöbb zavaros ügy kötődött, és aki két éve még előzetesben ült. Bár a Smer a második helyre szorult az EP-választáson, így is küldhet öt képviselőt az Európai Parlamentbe.

Szintén meglepetésnek számít a Republika nevű szélsőjobbos párt szereplése.

Tavaly az általános választáson még csak 4,7 százalékig jutottak a szélsőségesek, az idén viszont már 12,53 százalékot kaptak, és két képviselőt küldhetnek az Európai Parlamentbe. Ezzel messze megelőzték Fico és Kalinák szövetségesét, a Hlas (Hang) nevű, szintén szocdem irányultságú pártot, amelyet eddig Peter Pellegrini volt miniszterelnök vezetett, akit azonban időközben köztársasági elnökké választottak.

A Hlas lufija azonban tavaly óta kipukkadt: kevesebb mint felére csökkent a szavazóik aránya. Most mindössze 7,2 százalékig jutottak az EP-választáson, míg 2023-ban még 14,7 százalékot kaptak. Így a Hlas mindössze egyetlen képviselőt küldhet most az EP-be, akárcsak a némileg erősödő kereszténydemokrata KDH, amely tavaly az általános választáson 6,8, a mostani európai voksoláson pedig 7,14 százaléknyi szavazatot kapott.

Még rosszabbul szerepelt a legkisebb jelenlegi kormánypárt: az SNS tavaly is éppenhogy csak bejutott a szlovák parlamentbe, de most esélye sem volt bekerülni az EP-be, mivel mindössze 1,9 százalékot kapott.

A szlovákiai magyarokat képviselő Szövetség sem jutott be, az összes leadott szavazatot tekintve ugyanis csak 3,9 százalékig jutottak, ami még a tavaly eredményüknél is rosszabb, amikor az általános választáson 4,4 százalékot értek el.

Ugyanakkor a választási térképeken jól látszik, hogy a magyarok által lakott területeken – főleg a Csallóközben – a Szövetség többnyire nyerni tudott.

A Progresszív Szlovákia az ország nyugati területein, Pozsonyban és környékén, illetve a közeli Nagyszombat térségében érte el a legjobb eredményt, a Tátra vidékén és Kassán és környékén is megszerezte a szavazatok többségét. Alapvetően a fejlettebb térségekben ért el jó eredményt a nyugatos, európai orientációjú párt, miközben a Smer az ország elmaradottabb, keleti, északkeleti térségeiben tarolt, de az ország középső vidékein is jól szerepelt.

A Smer tehát továbbra is erős párt maradt (némileg még növelte is a támogatottságát), a Hlas támogatói bázis viszont megroppant. Ezt máris ki akarja használni a két koalíciós partnere. A Fico-féle Smer és az Andrej Danko vezette SNS ugyanis összefogni látszik. A SME arról ír, hogy Danko és a Smer nem sietnek új parlamenti elnököt választani az államfői posztot hamarosan elfoglaló Peter Pellegrini helyére. A házelnöki poszt időleges üresen hagyásával a Hlast gyengíti a két „szövetségese”. A Smer és az SNS vezetői láthatóan nem szeretnék, hogy a Hlas túlzottan megerősödjön, hiába írja elő a koalíciós szerződés, hogy ennek a pártnak a jelöltje töltse be a parlamenti elnöki széket.

A SME értesülései szerint egyrészt Danko szeretne házelnök lenni, amit a Smer „erős embere”, Robert Kalinák is támogat. Az utóbbi szerint Danko jó parlamenti elnök lenne, és persze így a Hlas a három legfőbb közjogi méltóság közül nem szerezne meg kettőt. Állítólag a koalíció tagjai nem igazán bíznak egymásban: egy esetleges kormányválság esetén a köztársasági elnök kulcsszerepbe kerülhet ugyanis – erre volt példa tavaly, amikor Caputová Ódor Lajost bízta meg kormányalakítással. Éppen ezért a Smer és az SNS nem akarja tovább erősíteni Pellegrinit, aki június közepén foglalhatja majd el az államfői posztot.

Ezért tolnák el a házelnökválasztást Kalinákék és Dankóék, miközben pillanatnyilag Szlovákiában gyakorlatilag egyik közjogi méltóság sincs „igazán” pozícióban.

• A miniszterelnök a súlyosan megsérült Robert Fico, aki helyett Kalinák intéz számos napi ügyet,
• az államfői posztról Caputová épp leköszön,
• Pellegrini pedig éppen a házelnöki posztot cseréli majd a köztársasági elnöki tisztségre.

Ráadásul a Smerben jól emlékezhetnek arra, hogy Pellegrini egyszer már cserben hagyta őket, 2020-ban, amikor a baloldal megbukott a választáson: Pellegrini és társai ebből a pártból kiválva alakították meg saját politikai tömörülésüket.