A román államfő cáfolta, hogy a NATO keleti szárnyának tagállamait tömörítő Bukaresti Kilencek (B9) Magyarország kizárását fontolgatnák, amiért a magyar kormány állítólag rendszeresen szembehelyezkedik a partnerek döntéseivel.
A B9-ek állam- és kormányfői találkozóján részt vevő Klaus Iohannist román újságírók kérdezték Rigában arról a Financial Times című lapban megjelent értesülésről, miszerint sok országnak elfogyott a türelme, amiért Magyarország rendre megvétózza azokat a közös állásfoglalás-tervezeteket, amelyekben a B9-ek Ukrajna NATO-csatlakozásának felgyorsítását, az ukrán háborús erőfeszítések támogatását sürgetnék, és emiatt „a keleti NATO-államok ki akarnák zárni Magyarországot a klubjukból”.
Nem, semmiféle kizárásról nem esett szó, és nem is lesz szó. Ez álhír
– szögezte le a román elnök.
Szerinte az sem példátlan, hogy Magyarország és Szlovákia csak nagyköveti szinten képviseltette magát a mostani, Rigában rendezett csúcstalálkozón, és a zárónyilatkozatot csak a B9-ek két társelnöke – Románia, Lengyelország – illetve a fogadó ország elnöke írta alá.
Nem először fordul elő, hogy egy államot nem az elnök képviseli, azzal együtt, hogy kívánatos lenne a lehető legmagasabb szintű képviselet. Az említett két államot intézményesen a nagykövetek képviselték, így diplomáciai szempontból nincs gond. Ami a csúcstalálkozó következtetéseit illeti: ezekkel valóban nem tudott az egyik tagállam egyetérteni. De van erre egy elfogadott eljárás, amit az Európai Unióban is alkalmazunk, hogy amikor nem sikerül a közös nyelvet megtalálni, akkor a találkozó vezetői nyilatkozatot adhatnak ki az összegyűltek nevében. Ez történt most is
– magyarázta a román elnök.
Iohannis hozzátette: ez már csak azért sem jelent gondot, mert a B9-ek egy konzultációs fórum, nem hoz döntéseket.
„Konzultálunk egymással, olyan szempontokat fogalmazunk meg, amelyekkel úgy gondoljuk, hogy jobbá tesszük a NATO működését” – mutatott rá a román államfő.
