Félmilliónál tart az orosz háborús veszteség, állítja Ukrajna

Több mint két éve, 2022 márciusában, nem sokkal az orosz invázió után esett fogságba Roman Horilyk, aki egy fogolycsere révén térhetett haza a napokban Ukrajnába 74 társával együtt. Az ukrán férfi a csernobili atomerőmű egyik ellenőrző pontjánál szolgált, onnan hurcolták Fehéroroszországon keresztül Oroszország egyik fogolytáborába, ahol láthatóan nem bántak vele kesztyűs kézzel: ehhez hasonló képeket a náci koncentrációs táborok felszabadítása után készült felvételeken láthattunk.

This man is Roman Gorylyk. Along with 74 other POWs, he was exchanged on May 31st after 2 years of Russian captivity.

He is senior controller at a checkpoint of Chernobyl Nuclear power plant, where he was abducted along 168 other guards deported through Belarus in March 2022. https://t.co/kxAgqc02P2

— Emmanuelle Chaze (@EmmanuelleChaze) June 4, 2024

Kijev szerint az orosz rakéta- és dróntámadások több mint kilenc gigawattnyi áramtermelő kapacitást semmisítettek meg Ukrajnában. Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a keddi kormányülésen “nagyon súlyosnak” nevezte a kialakult helyzetet.

Az Ukrenerho országos áramszolgáltató vállalat az energiahiány miatt ellenőrzött, fokozatos regionális leállásokat kénytelen végrehajtani. Kijevben hétfőn több városrészben ki kellett kapcsolni az áramot az engedélyezett energiafelhasználás túllépése miatt. Smihal közlése szerint a kormány fő feladatának tekinti a légvédelem javítását és a megrongálódott létesítmények helyreállítását.
A kormányfő hozzátette: az energetikai rendszert decentralizáltabbá, az energiafelhasználást pedig hatékonyabbá kell tenni. “Célunk, hogy a vállalatoknál és a háztartásoknál is megtakarításokat érjünk el” – mondta.

A kilenc gigawatt 2014-ben az ország villamosenergia-kapacitásának hatodát jelentette.

A zaporizzsjai atomerőmű a háború kezdete előtt Ukrajna villamosenergia-ellátásának mintegy ötödét biztosította, de a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója hétfőn Bécsben elmondta, hogy addig nem lehet biztonságosan újraindítani, amíg háború folyik a térségben.

(MTI)

Ukrajnának szállítandó drónok gyártására hirdetett közös nemzetközi versenypályázatot a brit és a lett kormányt. A londoni védelmi minisztérium keddi tájékoztatása szerint a programba bekapcsolódó vállalatok videotávirányítással üzemeltetett (first-person view, FPV) eszközök gyártására jelentkezhetnek.

A program a Nagy-Britannia és Lettország által még februárban meghirdetett és közösen vezetett nemzetközi drónkapacitási koalíció keretében indul, annak érdekében, hogy Ukrajna gyors ütemben és megfizethető áron több tízezer FPV-drónhoz jusson – áll az ismertetésben.

A brit védelmi tárca tájékoztatása szerint a koalícióhoz eddig Nagy-Britannia és Lettország mellett Észtország, Litvánia, Ausztrália, Kanada, Dánia, Németország, Hollandia, Lengyelország és Svédország csatlakozott, de több más ország is fontolgatja belépését a csoportba.

A versenypályázatra ugyanakkor az ukrán védelmi kontaktcsoport (Ukraine Defense Contact Group) valamennyi országából jelentkezhetnek iparvállalatok. A csoportban jelenleg 56 ország vesz részt, köztük az összes NATO-tagállam.

A minisztérium tájékoztatása szerint az ajánlatokat június 28-ig lehet benyújtani. A sikeres pályázók megrendeléseket kapnak FPV-drónok ukrajnai szállítására, kedvező visszajelzés esetén később további, még nagyobb gyártási megbízásokhoz juthatnak, és az első ilyen jellegű versenyprogram tapasztalatai alapján az idén további hasonló pályázatok kiírása várható.

A londoni védelmi tárca hangsúlyozza, hogy a robbanótöltetet hordozó FPV-drónok – amelyek valós idejű,
precíziós irányítást tesznek lehetővé – eddig is igen hatékonynak bizonyultak az ukrajnai hadszíntéren ellenséges állások, páncélozott járművek és hajók ellen.

A brit kormány nemrégiben külön 325 millió font (150 milliárd forint) értékű beruházási programot is meghirdetett több mint tízezer FPV-drón gyártására és ukrajnai szállítására. Ezeknek az eszközöknek az előállítására brit hadiipari vállalatok kapnak megbízást.

London a háború kezdete óta csaknem 12 milliárd font (több mint 5500 milliárd forint) gazdasági, humanitárius és katonai segélyt nyújtott Ukrajnának.

(MTI)

Olaszország új légvédelmi rendszer szállítására készül Ukrajnába – közölték kedden Kijevben.

Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke kedden a Telegramon azt közölte, hogy Antonio Tajani olasz külügyminiszter megerősítette, országa egy második SAMP/T légvédelmi rendszerrel fogja ellátni Ukrajnát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint országának legalább hét további modern légvédelmi rendszerre van szüksége, köztük kettőre az északkeleti Harkiv megye védelmére, ahol május 10-én orosz támadás indult. Az államfő főleg amerikai Patriot légvédelmi rendszereket kért nyugati partnereitől.

Az ukrán hatóságok közlése szerint keddre virradóra nyolc ember sebesült meg orosz támadásokban Harkiv és Dnyipropetrovszk megyében.

(MTI)

Az ukrán katonai vezérkar keddi tájékoztatása szerint több mint 512 ezer főre tehető az orosz hadsereg vesztesége az ukrajnai háború kezdete óta – írja a Kyiv Independent.

A jelentés szerint Oroszország emellett 7794 harckocsit, 15 020 páncélozott harcjárművet, 18 228 járművet és üzemanyagtartályt, 13 345 tüzérségi rendszert, 1092 többszörös rakétaindító rendszert, 827 légvédelmi rendszert, 357 repülőgépet, 326 helikoptert, 10 766 drónt, 27 hajót, valamint egy tengeralattjárót veszített.