Lengyelország gigantikus összeget szán kibervédelemre egy orosz hekkertámadás után

Olaszország még egy SAMP/T légvédelmi rendszert küld Ukrajnának – mondta Antonio Tajani külügyminiszter a Rai állami műsorszolgáltatónak hétfőn, amivel megerősítette az erről szóló korábbi lapértesüléseket.

A MAMBA néven is ismert rendszer egy francia-olasz üteg, amely több tucat célpontot képes követni, és egyszerre akár tízet is elfoghat. Ez az egyetlen európai gyártású rendszer, amely képes ballisztikus rakéták elfogására.

Olaszország és Franciaország még tavaly szállította le közösen az első ilyen rendszert, az utóbbi hónapokban Ukrajna azonban többször is felszólította partnereit, hogy nyújtsanak több segítséget a légvédelemben, mivel egyre több támadás éri a városokat és az energetikai infrastruktúrát.

A Corriere della Sera című napilap hétfőn arról számolt be, hogy a kormány zöld utat adhat az újabb szállítmányoknak a G7 csúcstalálkozó után, amelyet 13-15-én tartanak meg az olaszországi Borgo Egnaziában.

(Reuters)

Összesen tizennyolc embert tartóztattak le Lengyelországban, őket azzal vádolják, hogy ellenséges tevékenységet folytattak vagy szabotázsakciót terveztek Oroszország és Fehéroroszország nevében, illetve Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellen terveztek merényletet. A december óta elfogottak közül tízen közvetlenül vettek részt a szabotázs különböző formáinak tervezésében Lengyelország-szerte – mondta Tomasz Siemoniak belügyminiszter hétfőn a sajtónak.

A lengyel hatóságok a közelmúltban több gyújtogatást vagy gyújtogatási kísérletet oroszok által támogatott ügynökökkel hoztak összefüggésbe. A belbiztonsági hivatal közleményei szerint az elmúlt hónapokban letartóztatottak között lengyel, fehérorosz és ukrán állampolgárok is vannak.

Az egyik, áprilisban őrizetbe vett férfit azzal a vádolják, hogy az orosz katonai hírszerzésnek kémkedett egy állítólagos Zelenszkij elleni merénylet érdekében –közölték a lengyel ügyészek. A férfi állítólag kapcsolatot keresett az ukrajnai háborúban közvetlenül részt vevő oroszokkal, és részletes információkat kellett volna átadnia a délkelet-lengyelországi, az ukrán határhoz közeli Rzeszow-Jasionka repülőtérről.

A lengyel belügyminiszter szerint a szabotázscselekmények nyilvánvalóan egy szélesebb körű terv részei voltak, amelyek magukba foglalták

• a kibertámadásokat,
• Fehéroroszországban tartózkodó menedékkérők Lengyelországba irányítását,
• illetve Ukrajna biztonságának veszélyeztetését.

Nincs kétségünk afelől, hogy egy idegen ország, Oroszország megbízására olyan emberek dolgoznak, akik készek rá, hogy veszélyeztessék a lengyel állampolgárok életét, egészségét és vagyonát

–  idézte a belügyminiszter szavait az AP hírügynökség.

Lengyelország több mint 3 milliárd zlotyt (mai árfolyamon nagyjából 274 milliárd forintot) fog költeni a kiberbiztonság megerősítésére – jelentette be a lengyel digitalizációs miniszter, miután a hatóságok szerint a lengyel állami hírügynökséget (PAP) valószínűleg orosz kibertámadás érte. A hírügynökség felületén még pénteken jelent meg egy katonai mozgósításról szóló hamis cikk. Ez tovább erősítette azokat az aggodalmakat, hogy Oroszország megpróbál beavatkozni a vasárnapi európai parlamenti választásokba. Oroszország ugyanakkor tagadta a vádakat, és közölték, hogy nem tudnak kibertámadásról.

Több mint 3 milliárd zloty-t akarunk elkülöníteni egy „kiberpajzsra”

– fogalmazott a Reuters szerint Krzysztof Gawkowski lengyel digitalizációs miniszter egy sajtótájékoztatón, aki szerint Lengyelország az Oroszország elleni kiberharc frontvonalában van, és őket éri a legtöbb kibertámadás.

Gawkowski hozzátette: vasárnap és hétfőn Lengyelországban több, kritikus infrastruktúrát kibertámadás ért, ezeket sikerült elhárítani.

„Az Oroszországi Föderációnak egyetlen célja van: destabilizálni a helyzetet és biztosítani, hogy az EU felbomlását támogató erők hasznot húzhassanak belőle” – mondta a miniszter.

A magyar külügyminiszter angolai kollégájával tartott közös sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy miért nem támogatta a több orosz és belarusz mezőgazdasági áruval szemben kivetett európai uniós büntetővámokat. Szijjártó Péter kifejtette, hogy sok magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalat folytat komoly tevékenységet Oroszországban, számos cégnek ebből, vagy épp az országba irányuló exportból származik a bevételei jelentős része.

És hogyha most az Európai Unió büntetővámokat léptet életbe az oroszokkal szemben a mezőgazdaság terén, az oroszok erre reagálni fognak. Ismerjük őket, sokszorosan is reagálni fognak

– figyelmeztetett. A politikus rámutatott, hogy az orosz válaszintézkedések azzal a kockázattal járnak, hogy az érintett hazai cégek tevékenysége nehezebbé válik vagy egyenesen ellehetetlenül. – Engem az érdekelt, hogy a magyar vállalatok érdekeit, és ezáltal a magyar gazdaság érdekeit képviseljem – jelentette ki a külügyminiszter.

Az ukrán hálózatüzemeltető napi energiakorlátozást vezetett be országszerte, mert orosz drón- és rakétatámadások több energetikai létesítményt is megrongáltak – írta a Sky News. A hétvégén Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk, Donyeck, Kirovohrad és Ivano-Frankivszk régiókban értek erőműveket támadások.

Ennek eredményeként az Ukrenergo korlátozza az ipari és háztartási fogyasztók energiafogyasztását, felső határértékeket vezettek be mind az ipari, mind a háztartási energiafogyasztásra vonatkozóan.

A korlátozások alól kivételt képeznek a kritikus infrastrukturális létesítmények – mint például kórházak és biztonsági szolgálatok – melyek áramellátása továbbra is zavartalan marad.

Az Ukrenergo figyelmeztetése szerint ha a fogyasztók nem tartják be ezeket a korlátokat, áramkimaradásokra lehet számítani.