Élő Nagyvilág

Ismét izraeli csapás érte a Rafah melletti sátortábort

Ali Jadallah / ANADOLU / Anadolu via AFP
Ali Jadallah / ANADOLU / Anadolu via AFP

A keddi közvetítésünkről itt olvashat.

Izraelt hibáztatták a WHO ülésén a gázai kórházak elleni támadások miatt

Több mint harminc ország követelte Izrael felelősségének alapos vizsgálatát a Gázai övezetben tapasztalható egészségügyi krízishelyzet és az éhezés miatt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdai ülésén. Az államok elítélték Izraelt a gázai kórházak elleni támadások miatt.

A WHO a Hamász tavaly október 7-i támadása óta több száz támadást jegyzett fel egészségügyi létesítmények ellen az Izrael által megszállt palesztin területeken, amelyek a Gázai övezetet is magukba foglalják. Izrael májusban indított szárazföldi katonai művelet a Gázai övezet déli részén fekvő Rafah ellen, és ezzel akadályozza a betegszállításokat, szinte teljesen elvágja az orvosi ellátás lehetőségét, és veszélyeztetve az utolsó még ép kórház működését is – olvasható a Reuters jelentésében.

Az Izrael elleni vizsgálatra vonatkozó indítványt főként afrikai és öböl menti országok jegyzik, de Oroszország, Törökország és Kína is csatlakozott, és még többen szólaltak fel mellette. A szavazást szerdán kellett volna megtartani az indítványról, de a kialakult vita miatt inkább csütörtökre halasztották.

Mejrav Ejlon Sáhár izraeli nagykövet a Hamászt hibáztatta, mondván „szándékosan veszélyezteti a betegek biztonságát” azzal, hogy egészségügyi létesítményeket használ katonai célokra. Izrael módosító indítványt nyújtott be, hogy a dokumentumban említést tegyenek a Hamász október 7-i, 1200 halálos áldozatot követelő Izrael elleni támadása során szedett 250 túszról, és azért, hogy elítéljék a kórházak fegyveres csoportok általi állítólagos használatát. Ezt a módosítást szerda este elfogadták.

Izrael tagadja a felelősségét a segélyek Gázába jutásának késedelméért, és azzal védekezett, hogy az ENSZ és mások felelősek a segélyek szétosztásáért.

Brazília visszahívta az izraeli nagykövetét

Brazília tartós jelleggel visszahívta tel-avivi nagykövetét, akinek helyére jelenleg nem terveznek új személyt kinevezni – közölte egy diplomáciai forrás a két ország között elmérgesedett diplomáciai helyzet újabb eszkalációjáról.

Frederico Meyert, akit ideiglenesen már februárban hazarendeltek Izraelből, Genfbe helyezték át, ahol Brazília állandó ENSZ-képviseletét erősíti – derül ki a brazil hivatalos közlöny szerdán publikált számából.

Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök februárban népirtással vádolta az izraeli kormányt, a gázai offenzívát pedig a holokauszthoz hasonlította. Izrael válaszlépésként nemkívánatos személynek nyilvánította a brazil vezetőt.

A brazil nagykövetet Izrael a holokauszt emlékének megőrzésével foglalkozó jeruzsálemi Jad Vasem Intézetbe hivatta be, ahol a brazil forrás szerint megalázták: nyilvános feddésben részesült, héber nyelven, tolmács jelenléte nélkül. Brazília válaszul konzultációra hazahívta tel-avivi nagykövetét és bekérette Izrael brazíliai diplomáciai képviselőjét.

Nem teljesültek a feltételek Meyer izraeli visszatéréséhez

– közölte a diplomáciai forrás a tel-avivi nagykövet küldetésének hivatalos befejezéséről. Brazília izraeli diplomáciai képviseletét időközben Fabio Farias ügyvivő látja el.

Bár Lula kijelentései tiltakozást váltottak ki a brazil szélsőjobb részéről, a brazil elnök számos támogatóra lelt Dél-Amerikában, különösképpen Kolumbiában, ahol Gustavo Petro elnök szintén megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel. Brazília és Kolumbia a Nemzetközi Bíróságon Izrael ellen népirtás vádjával indított dél-afrikai keresetet is támogatja.

Netanjahuval találkozott a spanyol szélsőjobboldali vezető, miután országa elismerte a palesztin államiságot

Santiago Abascal, a spanyol szélsőjobboldali Vox párt vezetője kemény kritikákat kapott, miután meglepetésszerűen találkozott Izrael miniszterelnökével, Benjamin Netanjahuval Jeruzsálemben. Abascal a megbeszélésen közölte Netanjahuval, elítéli, hogy Spanyolország nemrég az egyik lett a kevés európai ország közül, amelyik elismeri a palesztin államiságot. A spanyol ellenzéki politikus a gázai háború szításával vádolta országa kormányát.

Az AFP szerint az utazás kedd este került nyilvánosságra, amikor Abascal fotókat tett közzé az magáról és Netanjahuról az X-en. A találkozó ugyanazon a napon történt, amikor Spanyolország, Írország és Norvégia amellett döntött, hogy elismeri a palesztin államiságot.

Pedro Sánchez baloldali spanyol miniszterelnök élesen bírálta a palesztin halálos áldozatok egyre növekvő számát. Izrael szélsőjobboldali kormányának több tagját is feldühítették Sánchez egyes miniszterei, akik idézték az egyesek szerint Izrael állam létét tagadó, mások szerint a palesztin nép szabadságát és államiságához való jogát kifejező „Palesztina szabad lesz, a folyótól a tengerig!” jelmondatot.

Spanyolországban a szélsőjobboldali Vox és a jobboldali ellenzéki Néppárt (PP) is bírálta a kormányt a palesztin államiság elismerése miatt.

Az ENSZ 193 tagállama közül eddig 143 ismerte el el önálló államként Palesztinát, ez a szám kedden 146-ra változott.

Izrael a Gázai övezet és az egyiptomi határ menti zóna hármnegyedét ellenőrzi

Az izraeli hadsereg a Gázai övezet és Egyiptom határán húzódó szűk pufferzóna, az izraeliek által Philadelphia folyosónak nevezett sáv 75 százalékát ellenőrzése alatt tartja – idézte a Reuters Benjamin Netanjahu nemzetbiztonsági tanácsadóját, Cáhi Hanegbit, aki úgy véli, idővel az egészet ellenőrzésük alá fogják vonni. „Az egyiptomiakkal együtt biztosítanunk kell, hogy megakadályozzuk a fegyvercsempészetet” – mondta Hanegbi, és hozzátette, hogy arra számít, a gázai harcok legalább az egész 2024-es éven keresztül folytatódni fognak.

A Philadelphia folyosó az izraeli hadsereg kódneve a 14 km hosszú, a Gázai övezet és Egyiptom közötti határ teljes hosszában húzódó keskeny földsávra.

Izrael még hét hónapig folytatná a Gáza elleni háborút

Még legalább hét hónapig fog tartani a Hamász ellen indított háború a Gázai övezetben – mondta szerdán Cahi Hanegbi, Izrael nemzetbiztonsági tanácsadója. A hadsereg „őszintén megmondta” a haditervek kabinet elé terjesztésének első napjaiban, hogy a háború hosszú lesz, és 2024-et a harcok éveként határozta meg – nyilatkozta a közszolgálati rádiónak.

Az idén további hét hónapnyi küzdelem vár ránk az eredmények elmélyítése érdekében, és elérjük azt, amit mi a Hamász kormányzati és katonai képességei megsemmisítéseként határozunk meg

– folytatta. A tanácsadó szerint szerint a győzelem egyértelmű, a háború három célja határozza meg:

  • a Hamász infrastruktúrájának és katonai képességeinek megsemmisítése,
  • az elhurcoltak visszatérése
  • és hogy a háború végén többé nem fenyegetik Izraelt a Gázai övezetből.

A híradásban arról nem tesznek említést, hogy az izraeli nemzetbiztonsági tanácsadó mondott-e bármit a gázai civil áldozatok különösen magas számáról, illetve arról, hogy Izrael milyen lépéseket tezs a következő hét hónapban a palesztin polgári lakosság megvédése érdekében.

(via MTI)

Erdogan az izraeli kormányfőről: Beteg elméjű, mániákus, pszichopata, vérrel táplálkozó vámpír

Recep Tayyip Erdogan török elnök éles kritikával illette Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt szerdán a török Anadolu hírügynökség szerint.

A globális közösség élőben figyeli Netanjahu miniszterelnök barbárságát, aki beteg elméjű, mániákus, pszichopata, vérrel táplálkozó vámpír

idézték az elnök szavait. A török kommunikációs minisztérium az X közösségi platformon közzétett bejegyzésében arról ír, hogy Erdogan egy pártgyűlésen azt mondta:

A fiatalok elkezdtek rájönni, hogy milyen törvénytelen perverzió is a cionizmus. Remélem, hogy ez a forradalom egy cionista perverziótól mentes világot teremt.

A török elnök felhívta a figyelmet: egyetlen vallás sem fogadja el törvényesnek, hogy ártatlan civileket égessenek halálra a sátraikban. Ezzel azokra a palesztin menekülttábor elleni minapi izraeli támadásokra utalhatott, amelyekben több tucat ember lelte halálát, nagyrészt menekült gyerekek, nők és idős emberek.

Erogan azt is mondta, hogy vér tapad az amerikai kormány kezéhez, mivel szerinte ők is felelősek a gázai „népirtásért”.

(Haaretz)

Meghalt három izraeli katona Rafahban

Elesett három izraeli katona a Gázai övezet déli sarkában, Rafahban kedden – tudatta szerdán az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője

A két 21 és egy 20 éves katona halála mellett hárman súlyosan megsebesültek, mert pokolgép robbant a közelükben. Szerda délelőtt a Gázai övezet más részein súlyosan megsebesült három másik katona is.

Szerda reggel Ciszjordánia északi részén, Túl-Karmban élő palesztinok a szomszédos, az 1948-as határ izraeli oldalán fekvő települést, Bét Hefert lőtték gépfegyverrel, és erről videót tettek közzé. Az akció elkövetőjeként a Hamász katonai szárnyához tartozó Ízzedin al-Kasszám Brigádok jelentkezett. Izraelben senki sem sebesült meg, és az IDF keresi a lövöldözőket. A Hamász közleménye szerint ez „válasz volt, arra a mészárlásra, amelyet Izrael hajt végre a Gázai övezetben”.

Izrael északi, libanoni határvidékén is tovább folynak a harcok az Irán támogatta libanoni síita Hezbollahhal. A Hezbollahhoz kötődő libanoni al-Majádín hírcsatorna szerdán arról számolt be, hogy Dél-Libanonban folytatódnak az izraeli tüzérségi támadások. Előzőleg Izrael északi határánál megszólaltak a légvédelmi riasztások ellenséges támadást jelezve.

(MTI)

Irán ballisztikus rakétákat küldött a jemeni húsziknak

Az iráni Tasnim hírügynökség jelentése szerint Teherán Ghadr típusú, tengerről indítható, közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával látta el a jemeni húszikat.

A hírügynökség szerint a rakéták komoly kihívást jelentenek az USA és Izrael számára a térségben.

A húszik egy Iránnal szövetséges, főként zajdita síitákból álló lázadócsoport, amely november óta Izraelhez kötődő hajókat vesz célba a Vörös-tengeren, a globális kereskedelem szempontjából kulcsfontosságú Báb el-Mandeb-tengerszoroson és az Ádeni-öbölben. A húszik azt mondják, ezekkel a támadásokkal válaszolnak Izrael gázai háborújára.

(al-Dzsazíra)

Az USA nem változtat az Izrael-politikáján

Az Egyesült Államok elítéli az izraeli katonai támadás halálos következményeit, de nem változtat Izraelt érintő politikáján – jelentette ki a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora kedden.

John Kirby újságírók előtt hangsúlyozta, hogy Izrael a Rafahban zajló katonai akciójával egyelőre nem lépte át azt a vörös vonalat, ami fegyverszállítások leállításához vezethet, utalt Kirby Joe Biden elnök szavaira. Az amerikai adminisztráció többször hangoztatta, hogy nem támogat átfogó hadműveletet a sűrűn lakott dél-gázai városban, ahol menekültek tömegei zsúfolódtak össze.

A Hamász magas rangú vezetői ellen végrehajtott, de számos civil áldozatot is követelő izraeli katonai csapással kapcsolatban a fehér házi illetékes azt mondta, hogy az emberi élet elvesztése szívszorító és szörnyű, valamint közölte, hogy a katonai akció körülményeiről folyó izraeli vizsgálatot az amerikai fél nyomon követi.

Matthew Miller, a külügyminisztérium szóvivője kedden, szintén újságírók előtt azt hangoztatta, hogy az izraeli haderő egy hete Rafáh városában zajló műveletének nagyságrendje nagyon különbözik az egyéb gázai városokban korábban végrehajtott izraeli katonai akciókétól.

Amerikai tisztségviselők kedden arról is beszámoltak, hogy átmenetileg felfüggeszteni kényszerültek az Egyesült Államok hadserege által létesített, a Gázai övezet partjainál két hete átadott, ideiglenes kikötői móló működését.

A közlés szerint a vízen úszó létesítmény darabjai elváltak egymástól a heves hullámzás miatt, így az egy ideig nem lesz használható segélyek eljuttatására a rászoruló palesztin lakosság számára. Hogy mennyi ideig tart majd a helyreállítás, azt nem közölték.

Az úszó mólót rögzítését segítő bárkák közül négy, a keddi bejelentés szerint, levált és megfeneklett részben a közeli izraeli partoknál, részben a gázai partszakasznál.

Az elmúlt két hétben a létesítmény segítségével mintegy 820 tonna segélyszállítmány jutott be a Gázai övezetbe, ugyanakkor ezek szétosztása a rászorulók között számos nehézségbe ütközött, és korlátozott volt. Az első kamionokat a helyiek megrohanták, ami miatt két napig álltak a szállítások, a kialakult káoszban egy palesztin életét vesztette.

A kikötői móló kialakítása mintegy 320 millió dollárba került, a kivitelezésben az Egyesült Államok mellett nemzetközi partnerek is részt vettek. A létesítményt azért hozták létre, hogy szélesítsék a gázai segélyek bejutásának csatornáit. A mólóra kamionok is behajthatnak, amelyekre a hajókon érkező humanitárius szállítmányt átrakodják, hogy a Gázai övezet területére vigyék.

(MTI)

37-en meghaltak a Rafah elleni légicsapásokban

Legalább 37-en életüket vesztették a Rafah elleni izraeli légicsapásokban. Szemtanúk beszámolói szerint az áldozatok többsége sátrakban keresett menedéket a város külterületén.

Korábban ezen a területen okoztak halálos tüzet egy palesztin menekülttáborban az izraeli csapások, ami nagy nemzetközi felháborodást váltott ki. Az izraeli hadsereg szerint a sátortáborban keletkezett tüzet a palesztin harcosok fegyvereiből származó másodlagos robbanások okozhatták. A tűzvészben 45 palesztin vesztette életét a gázai egészségügyi tisztviselők szerint.

Izrael május 6-án indította meg a Gáza legdélebbi részén fekvő Rafah elleni offenzíváját, ami miatt több mint egymillió ember volt kénytelen elmenekülni a városból – holott a legtöbben eleve a terület északi részeiről menekültek ide a nyolc hónapja dúló háború elől.

A hágai Nemzetközi Bíróság korábban elrendelte a rafahi hadművelet leállítását, Izrael azonban nem hagyott fel az offenzívával: hétfőre már tankokkal hatolt be az IDF a rafahi városközpontba.

(AP)

Olvasói sztorik