Reuters: Putyin tárgyalna a tűzszünetről, ha Ukrajna elismerné a jelenlegi harctéri határokat

Volodimir Zelenszkij pénteken Harkivban megbeszélést tartott a térség hadműveleti helyzetéről. Ezt maga az államfő hozta nyilvánosságra közösségi oldalain.

„Ma Harkivban értekezletet tartottam a régió helyzetéről és a fűtési szezonra való felkészülésről. Jelentéseket hallgattam meg a régió védelméről, a Vovcsanszk környéki helyzetről, a sérült energetikai infrastruktúra helyreállításáról. Különös figyelmet fordítunk a harkivi régió ellenséges ágyúzásnak kitett területeiről kitelepített emberek lakhatásának biztosítására” – írta az ukrán elnök.

Zelenszkij felkereste Harkivban azt a nyomdát, amit az orosz hadsereg csapása döntött romba csütörtökön. Az Ukrajinszka Pravda hírportál megjegyezte, hogy ez volt az ország egyik legnagyobb nyomdája. Könyvek tízezrei égtek el az orosz csapás következtében, köztük rengeteg gyermekirodalom, taneszköz, tankönyv. Az ország második legnagyobb városának számító Harkivot ért orosz rakétatámadásban hét ember halt meg, 21-en szenvedtek sérüléseket. „Az orosz terror soha nem maradhat büntetlenül. Lépésről lépésre gondoskodunk arról, hogy az orosz állam érezze gonoszságának következményeit és árát” –  szögezte le a nyomdában tett látogatásakor Zelenszkij.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka Telegram-csatornáján tájékoztatott pénteken a harkivi régióban kialakult helyzetről. „A régióban végrehajtott támadásokkal elért első kisebb sikerek után az ellenség teljesen elakadt a Vovcsanszkért folytatott utcai csatákban, és nagyon komoly veszteségeket szenvedett el a támadóegységeiben” – fejtette ki a főparancsnok, hozzátéve,  hogy Lipci térségében is jelentős veszteségeket szenvedett az orosz hadsereg, védekezésre váltott, miközben az ukrán csapatok akna- és tüzérségi tűz alatt tartják állásaikat. Ihor Pohorenko, az ukrán vezérkar egyik szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy az ukrán védelmi erők harkivi irányban megállították az orosz csapatokat, és ellentámadást hajtanak végre.

Az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős minisztérium közölte, hogy 123 gyermek evakuálásáról döntöttek a harkivi régió egyes településeiről. Árvákról, szülői gondozástól megfosztott gyermekekről van szó, törvényes képviselőikkel együtt – tette hozzá a tárca. A tervek szerint 123 gyermek kitelepítését hajtják végre a megye 36 településéről. Először Harkiv városában tervezik elhelyezni az evakuáltakat, majd a nyugat-ukrajnai Voliny megye fogadja be őket. Olekszandr Prokugyin, a dél-ukrajnai Herszon megye kormányzója a Telegramon arról adott hírt, hogy újabb három családot, hat gyermeket és szüleiket sikerült a régió orosz megszállás alatti részéből az ukrán ellenőrzésű területre átmenekíteni. Idézte a szülőket, akik elmondták, hogy túlságosan nehézzé vált számukra a megszállás alatt élni. Orosz útlevél hiányában ugyanis nem volt joguk orvosi ellátáshoz, és munkát sem kaptak.

(MTI)

„A kérdés az, hogy kivel kell tárgyalásokat folytatni Ukrajnában” – elmélkedett Vlagyimir Putyin  pénteken Minszkben, ahol fehérorosz kollégájával, Aljakszandr Lukasenkával folytatott tárgyalást a közös orosz-fehérorosz kormányülés előtt.

„Természetesen tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy a hivatalban lévő államfő legitimitása megszűnt” – jelentette ki az orosz elnök, utalva arra, hogy a bírálói szerint Zelenszkij hivatali ideje május 20-án lejárt, miután Ukrajnában a 2024-es elnökválasztást hadiállapotra és általános mozgósításra hivatkozva ő maga időszerűtlennek minősítette és törölte.

(MTI)

Az orosz hadsereg 49 csoportos csapást hajtott végre precíziós fegyverekkel és drónokkal ukrán repülőterekre, valamint rakétákat, lőszert és üzemanyagot tároló raktárakra, továbbá tengeri és légi drónokat gyártó üzemekre – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint támadások érték az ukrán fegyveres erők és a „külföldi zsoldosok” ideiglenes telepítési helyeit, valamint hadiüzemeket is. Az orosz hadsereg a május 18-24. közötti időszakban Harkiv megyében elfoglalta Sztaricja, a donyecki régióban pedig Bilohorivka, Andrijivka és Kliscsijivka településeket, miközben a hatból öt frontszakaszon előrenyomult, és 88 ukrán ellenrohamot vert vissza. A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint 11 ezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén az elmúlt hét folyamán, és 67 ukrán katona megadta magát.

Az orosz védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett két MiG-29-es repülőgépet, 19 harckocsit, 75 páncélozott harcjárművet, nyolc francia SCALP-EG manőverező robotrepülőgépet, 25 amerikai ATACMS és Tocska-U harcászati rakétát, HIMARS, Vampire és Vilha sorozatvetők 47 rakétáját, 18 francia HAMMER irányított légibombát, 13 HARM radarelhárító rakétát, egy Neptun hajóelhárító rakétát, továbbá 356 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.

(MTI)

Hazaárulás gyanújával előzetes letartóztatásba helyeztek egy román állampolgárt. A vád szerint az oroszoknak kémkedett, írja a Transztelex.

A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) szerint felvételeket adott át a bukaresti orosz nagykövetségnek a Tulceához közeli román és NATO katonai létesítményekről valamint Ukrajna felé tartó katonai konvojokról.

A gyanúsított 2022-től kezdve megfigyelte ezeket a katonai létesítményeket, információkat gyűjtött és fényképeket készített a román-ukrán határ térségében lévő hadi felszerelésekről és a csapatmozgásokról.

A férfinél tartott házkutatás során több bizonyítékot lefoglaltak.

A Rheinmetall német hadi- és járműipari vállalat csaknem 300 millió euró (115,6 milliárd forint) értékű tüzérségi lőszer legyártására kapott megrendelést egy NATO-tagállamtól – jelentette be a vállalat pénteken. Az érintett országot nem nevezte meg.

A cég szerint ennek és az ehhez hasonló megrendeléseknek a hátterében az ukrajnai háború miatt kiürült fegyverraktárak állnak.

A megrendelésnek több tízezer tüzérségi lövedék is részét képezi – tette hozzá a vállalat az MTI szerint. A lőszercsomagot 2024 és 2028 között tervezik leszállítani.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kész arra, hogy a jelenlegi harcvonalakat elismerő, tárgyalásos tűzszünettel megállítsa az ukrajnai háborút – mondta négy orosz forrás a Reutersnek. Hozzátette: kész tovább harcolni, ha Kijev és a Nyugat nem reagál.

Putyin addig harcolhat, ameddig csak kell, de Putyin kész a tűzszünetre is – mondta az egyik magas rangú orosz forrás.

Vlagyimir Putyin orosz elnök fehéroroszországi látogatása során tárgyalni kíván a fehérorosz hadsereg esetleges részvételéről az orosz nukleáris gyakorlatokon – írja a The Kyiv Independent a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség jelentése alapján.

Putyin május 23-án érkezett kétnapos látogatásra Fehéroroszországba, ahol találkozott Alekszandr Lukasenko fehérorosz diktátorral. Minszkbe érkezésekor Putyin elmondta, hogy biztonsági kérdéseket tervez megvitatni Lukasenkóval, valamint a nukleáris gyakorlatokon való fehérorosz részvételt.

Fehéroroszország Moszkva egyik legfontosabb szövetségese, és támogatta az Ukrajna elleni orosz agressziót.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője pénteken először jelentette ki, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet felelős a krasznogorszki Crocus City Hall koncertteremben márciusban elkövetett, több mint 140 halottal és mintegy 550 sebesülttel járó terrortámadásért, de azt is leszögezte, hogy az ukrán katonai hírszerzésnek (GUR) közvetlen szerepe volt a merényletben.

Bár Alekszandr Bortnyikov elmondta, hogy az eddigi vizsgálatok eredménye szerint az előkészületeket, a finanszírozást, a támadást és a terroristák menekülését az Iszlám Állam – Horaszán terrorszervezet koordinálta az interneten keresztül, kiemelte, hogy továbbra sem zárták ki Kijev érintettségét az akcióban.

A nyomozás még zajlik, de máris leszögezhetem, hogy az ukrán katonai hírszerzés közvetlenül szerepet játszott a támadásban

– mondta. Korábban Bortnyikov azt állította, hogy az akció előkészítését a nyugati szakszolgálatok segítették, és maguk az ukrán szakszolgálatok is közvetlenül részt vettek benne.

Március végén Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, a terrorcselekményt iszlamista radikálisok követték el, ám ő sem zárta ki Ukrajna részvételét az akcióban. A kijevi kormány tagadja, hogy köze lenne a merénylethez, amelynek ügyében egyébként már több mint 20 embert vette őrizetbe, köztük a támadás végrehajtásával gyanúsított tádzsik állampolgárokat.

Az Iszlám Állam nem sokkal az akció után már jelentkezett a terrortámadás elkövetőjeként.