Kínába utazik Vlagyimir Putyin

Lettország 10 millió euróval (3,8 milliárd forint) járul hozzá ahhoz a cseh kezdeményezéshez, amelynek keretében 800 ezer tüzérségi lövedéket terveznek beszerezni az Európai Unión kívüli országokból Ukrajna számára – közölte kedden Evika Silina lett miniszterelnök és védelmi minisztere, Andris Spruds.

Hozzátették, hogy a balti ország júniusban nagyjából ezer drónt is átad a kijevi vezetésnek. Az MTI emlékeztet, hogy Kijev hónapok óta tüzérségi lőszerek hiányára panaszkodik.

A kelet-ukrajnai Harkiv megyében stabilizálódott a harci helyzet, az ukrán erők visszaszorítják az ellenséget a területről, az északkeleti, Oroszországgal úgyszintén határos Szumi megyében pedig még nem észlelték az orosz hadsereg aktivizálódását – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke egy keddi tévéműsorban.

A hírszerző tiszt szavai szerint a harkivi régióban az orosz határ mentén zajló katonai művelet jelenleg is tart.

Nem igaz viszont az, hogy az ellenség jelentős sikereket ért el

szögezte le. A térségben kialakult helyzetet azonban meglehetősen feszültnek nevezte, amely nagyon gyorsan változik.

Tegnap estétől azonban véleményem szerint erőteljes tendencia mutatkozik a stabilizáció felé

fogalmazott. Kiemelte, hogy az orosz erőket már sikerült megállítani azokon a vonalakon, ameddig előre tudtak nyomulni, az ukrán csapatok pedig kezdik onnan is visszaszorítani őket.

„Ami Szumi megyét illeti, az oroszok tulajdonképpen már a kezdetektől terveztek egy hasonló műveletet ezen a területen. Jelenleg kis csoportokat állomásoztatnak a határ menti térségben az orosz oldalon, de a helyzet még nem tette lehetővé számukra, hogy aktív lépéseket tegyenek, és megkezdjék tervük végrehajtását” – fejtette ki.

Budanov értékelése szerint az orosz hadsereg támadó erői a harkivi régióban nem elegendőek egy előrenyomuláshoz Ukrajna mélyébe. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az oroszok

még nem vetették be a harcba összes erejüket. Úgy gondolom, hogy az elkövetkező napokban mindent felhasználnak, utána be kell vetniük tartalékaikat

tette hozzá. Szerinte az orosz hadsereg nem tud semmilyen ütközőövezetet kialakítani a térségben. A hírszerzés főnökének véleménye szerint az oroszok a Harkiv megye elleni támadással a Donyec-medencei frontról akarják elterelni a figyelmet.

Olekszandr Litvinenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkárának becslése szerint az orosz hadsereg mintegy 50 ezer katonát összpontosított a harkivi régió határán. Litvinenko az AFP-nek adott interjújában – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézet – megjegyezte, hogy szerinte a megye székhelye, Ukrajna második legnépesebb városa, Harkiv ellen jó eséllyel nem indít újból támadást Oroszország.

Az ukrán vezérkar a közösségi oldalakon közzétett közleményében biztosított afelől, hogy Harkiv megyében folyamatosan erődítmények és aknák telepítésén dolgoznak a térséget védő ukrán katonák túlélőképességének növelése érdekében. A vezérkar tájékoztatása szerint 2024-ben csak a harkivi régióban több tízezer aknát telepítettek.

Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy kedden az orosz támadások következtében két helyi lakos – egy 80 éves nő és egy 83 éves férfi – vesztette életét Vovcsanszk városban, illetve az egyik közeli faluban.

Az ukrán főügyészség arról adott hírt, hogy az orosz erők a szomszédos Dnyipropetrovszk megyében lévő Nyikopol városát is tüzérségi tűz alá vették kedd reggel, a támadásban meghalt egy 45 éves férfi, egy másik helybeli lakos pedig repeszsérüléseket szenvedett.

Az ukrán vezérkar keddi harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 485 ezret. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett 11 orosz harckocsit, 28 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 49 drónt.

(MTI)

Az Európai Unió Tanácsa 2027. május 31-ig meghosszabbította az ukrajnai polgári biztonsági ágazat reformjával foglalkozó uniós tanácsadó misszió (EUAM Ukrajna) megbízatását, hogy megkönnyítse Oroszország Ukrajna elleni agressziója során elkövetett nemzetközi bűncselekmények kivizsgálását és büntetőeljárás alá vonását – közölte az uniós tanács kedden.

Az EUAM Ukrajna stratégiai tanácsadást és képzést nyújt az ukrán igazságügyi hatóságoknak az Oroszország által elkövetett bűncselekmények elszámoltathatóságára, valamint gyakorlati támogatást nyújt a reformintézkedésekhez az uniós normákkal, valamint a jó kormányzás és az emberi jogok nemzetközi elveivel összhangban, többek között Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatos kötelezettségvállalásainak támogatása érdekében.

A misszió anyagi támogatást nyújthat vagy felszerelést is adományozhat az ukrán hatóságoknak. Szoros együttműködést biztosít a Hágában működő Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC), az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, szintén hágai székhelyű uniós ügynökséggel (Eurojust), valamint az Ukrajnában elkövetett nemzetközi bűncselekmények kivizsgálását támogató tagállamokkal.

Az EUAM Ukrajna polgári missziót 2014. július 22-én hozta létre az Európai Unió. Általános célja, hogy támogassa Ukrajnát a jogállamiságot erősítő, fenntartható, elszámoltatható és hatékony biztonsági szolgáltatások és az igazságszolgálatás kiépítésében.

Az EUAM Ukrajna kirendeltségekkel rendelkezik Kijevben, Lvivben és Odesszában. A harkivi és mariupoli kirendeltség jelenleg nem működik – jegyezték meg.

(MTI)

Hatása lesz az ukrajnai harctéren az új amerikai fegyvercsomagnak – közölte Antony Blinken külügyminiszter kedden, váratlan kijevi látogatásán.

Washington április végén késve fogadta el az Ukrajnának nyújtandó katonai segélyről szóló törvényt. Az amerikai kongresszus döntését egyes republikánus képviselőinek ellenállása akasztotta meg, és ezt kihasználva az orosz túlerő offenzívába lendült Ukrajnában.

Az eljövendő segítség már úton van, egy része megérkezett, és még több fog jönni

– igyekezett megnyugtatni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt az amerikai külügyminiszter.

Zelenszkij a megbeszélésen a „létfontosságú” amerikai segítséget méltatta, és megköszönte a kétpárti amerikai támogatást. Az elnök kifejtette, hogy a legnagyobb hiányossága Ukrajnának egyelőre a légvédelemben van, Blinken pedig azt mondta, hogy Kijevnek két Patriot légvédelmi ütegre van szüksége az orosz légicsapások által sújtott északkeleti Harkiv régióban.

Az ukrán elnök előrevetítette, hogy biztonsági garanciákról is tárgyalni akar az Egyesült Államokkal, emellett arra kérte Blinkent, hogy szerezzen támogatást más országoktól is a közelgő békecsúcsra, amelyet júniusban tartanak meg Svájcban.

„Egyként vagyunk eltökéltek abban, hogy Ukrajna idővel a saját lábára álljon: mind katonailag, gazdaságilag, mind demokráciként” – hangoztatta Blinken, aki szerint Putyinnak a legnagyobb dorgálás egy erős, sikeres, virágzó, szabad Ukrajna lenne.

(Reuters)

Május 16-17-én tesz állami látogatást Kínában Vlagyimir Putyin orosz elnök, hivatali partnere, Hszi Csin-ping meghívására, ez lesz a hivatalba lépése utáni első külföldi útja – közölte kedden a Kreml.

Putyin Pekingbe és Harbinba látogat majd el. Utóbbi városban részt vesz a nyolcadik orosz-kínai expó és a negyedik orosz-kínai régióközi együttműködési fórum megnyitó ünnepségén, valamint találkozik a Harbini Műszaki Egyetem diákjaival és tanáraival. A két elnök gálaesten fog megemlékezni a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulójáról.

Az orosz államfő sajtószolgálata szerint Putyin és Hszi részletesen megvitatja az átfogó partnerség és a stratégiai együttműködés kérdéseinek egész sorát, valamint meghatározza az orosz-kínai gyakorlati együttműködés továbbfejlesztésének kulcsfontosságú területeit. A felek emellett véleménycserét folytatnak a legégetőbb nemzetközi kérdésekről.

A Kreml szerint a megbeszéléseket követően az államfők közös nyilatkozatot tesznek közzé, a felek pedig több kétoldalú dokumentum aláírását tervezik. Putyin a tervek szerint találkozik majd Li Csiang miniszterelnökkel is, akivel a kereskedelmi, a gazdasági és a humanitárius szférában történő együttműködésről fog tárgyalni.

Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy Putyin útja válasz lesz Hszi első hivatalos látogatására, amely tavaly az elnöki eskütétele után Moszkvába vezetett. A diplomáciai protokoll szerint az állami látogatás státusza a legmagasabb a külföldi látogatások rangsorában.

Putyin legutóbb tavaly októberben járt Pekingben, ahol az Egy övezet, egy út fórum fő vendége volt.

Kedd reggel váratlanul Kijevbe érkezett Antony Blinken amerikai külügyminiszter. Az MTI híradása szerint az utazás célja, hogy megnyugtassa az ukránokat az Egyesült Államok töretlen támogatásával, és az újabb fegyverszállítmányokkal kapcsolatban.

Az amerikai külügyminiszter az orosz invázió kezdete óta már a negyedik alkalommal látogat Kijevbe. Éjszakai vonattal érkezett Lengyelországból az ukrán fővárosba, és a nap folyamán találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is.

Az előzetesen be nem jelentett látogatásra azután kerül sor, hogy az amerikai kongresszus hetekkel ezelőtt megszavazott egy 61 milliárd dolláros csomagot Ukrajna számára. Választási év lévén Amerikában ez több hónapon át meghatározta a belpolitikai mozgásokat. Azóta az Egyesült Államok máris mintegy 1,4 milliárd dollár értékű katonai segélyt tett szabaddá a készleteiből, elsősorban Patriot és NASAMS légvédelmi rendszereket, amelyekre Ukrajnának nagy szüksége van az oroszokkal való szembeszálláshoz, valamint tüzérségi lőszereket.

Látogatása során Blinken nemcsak Zelenszkij elnökkel, hanem várhatóan Dmitro Kuleba külügyminiszterrel is tárgyalásokat folytat, találkozik a civil társadalom tagjaival, és beszédet tart Ukrajna jövőjéről. A tárgyalási témák között szerepel egy kétoldalú védelmi megállapodás is, amelyet az USA még a júliusi washingtoni NATO-csúcs előtt szeretne megkötni.

Külső beavatkozás miatt tehervagonok siklottak ki, és kigyulladt egy dízelüzemanyagot tartalmazó tartály a dél-oroszországi Volgográd régióban – közölték kedden orosz illetékesek a Reuters szerint.

A vasúti közlekedés működésébe való illetéktelen beavatkozás következtében egy tehervonat kocsijai kisiklottak Kotluban állomáson

– ismertette az orosz állami vasúttársagág honlapján megjelent közlemény. Az elsődleges információk szerint sérülés nem történt. Kotluban állomás területén a vonatforgalom szünetel – tették hozzá.

Az eset során egy üzemanyagtartály és faanyagot tartalmazó vagonok gyulladtak ki. A tüzet eloltották – jelentette a RIA orosz állami hírügynökség a rendkívüli helyzetek minisztériumára hivatkozva.

Az nem derült ki a közleményekből, hogy az esetnek köze van-e Oroszország ukrajnai háborújához.

Mintegy húsz ház és egy villanyvezeték is megrongálódott Belgorod városban ukrán légitámadás következtében – közölte kedden reggel a regionális kormányzó.

„A városhoz közeledő számos légi célpontot lelőttünk” – írta Vjacseszláv Gladkov kormányzó a Telegram platformon. Az előzetes információk szerint egyetlen sebesült van: egy nő a gerincén szerzett repesz okozta sérülést – tette hozzá.

Az utóbbi hónapokban ismét erősödnek az ukrán támadások Belgorod ellen. Oroszország szerint ezek a csapások mindinkább halálos kimenetelűek. Vasárnap tizenöt ember meghalt és több száz megsérült, miután egy lakóház egy része összeomlott, a rá zúduló rakétatörmelék alatt.

(reuters)