Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) május 7-én hozta nyilvánosságra, hogy megakadályoztak egy Volodimir Zelenszkij – és más magas rangú ukrán tisztviselők – elleni merényletkísérletet. Az eset kapcsán letartóztattak két ukrán ezredest hazaárulás gyanúja miatt – egyiküket terrorcselekmény előkészítésével is vádolják. A közlemény szerint az orosz titkosszolgálat áll az összeesküvés mögött, a két ezredes az orosz állambiztonság, az FSZB ügynökei, akiknek az volt a feladatuk, hogy mindig aktuális információjuk legyen Zelenszkij hollétéről, valamint szervezzenek be a biztonsági személyzetből olyan tagokat, akik segítenek túszul ejteni, majd megölni az ukrán elnököt.
A letartóztatott ezredeseket még az orosz invázió 2022. februári kezdete előtt szervezték be, és egy orosz ügynökhálózat tagjaiként tevékenykedtek. Az összeesküvők célpontja volt Zelenszkijen kívül a katonai hírszerzés (GRU) vezetője, Kirilo Budanov és az SZBU főnöke, Vaszil Maljuk is – tette hozzá az ukrán hatóság.
A terv kiötlői egy besúgótól akartak információt szerezni a GRU vezetőjének hollétéről, hogy aztán a konvojára előbb rakétákkal támadjanak, majd a helyszínről menekülőkre drónokkal, később ismét rakétával, hogy megsemmisítsék a drónok nyomait. Az egyik letartóztatott tiszt korábban robbanóanyaggal ellátott drónokat, gyalogsági aknákat, rakétavetőhöz szükséges lőszert kapott – közölte az SZBU. Egy előre megbeszélt helyen hagyták neki a Kijevet Odesszával összekötő autópálya mentén. Az ezredesnek a fegyvereket át kellett volna adnia egy későbbi időpontban másoknak, akik a merénylet végrehajtásáért feleltek volna.
Az ügynökhálózatot és a merényletet az FSZB három munkatársa felügyelte Moszkvából. Egyikőjük, Dmitro Perlin már az invázió kezdete előtt is beépített embereket toborzott. Olekszij Kornev „konspirációs” találkozókat tartott a „szomszédos európai államokban” a háború kezdete előtt az egyik letartóztatott ezredessel.
Közzétették az egyik gyanúsított kihallgatásán elhangzottakat is, eszerint elmondta, hogyan fizettek nekik ki több ezer dollárt – vagy közvetlenül készpénzben, vagy a családtagjain keresztül. Arról is beszél az arcát elhomályosító videóban, hogy azt tervezték: Zelenszkijt egy épületbe való be- vagy kilépésekor fogják megtámadni. Feladatai közé tartozott továbbá, hogy felvegye a kapcsolatot az ukrán védelmi hírszerzés egyik tisztjével, valamint mérje fel „az elnöki hivatal biztonsági szolgálatában dolgozó alkalmazottak érzelmeit”, hogy azzal segítse a jövőbeli feladatokat.
A letartóztatott ezredes a felvételen azt mondja, hogy 2014 májusától a külföldi találkozókon fizettek neki, az invázió óta pedig a felhalmozódó pénz a külföldön élő rokonaihoz került.
Az nem tisztázott, hogy kényszerből vallott, vagy sem. A nyomozók azt állítják, a két férfit mindvégig megfigyelés alatt tartották, ám az nem világos, hogy az állítólagos tervük megvalósításának melyik szakaszánál kapcsolták le őket.
Az SZBU közzétette az egyik ezredes FSZB-tartótisztjével való állítólagos telefonhívásának hanganyagát is, ebben legalább 50 ezer dollárt (18 millió forintot) ígér neki, ha elvégzi a feladatát.
„Kudarcot vallottak az orosz különleges szolgálatok” – értékelt Maljuk, aki személyesen felügyelte a szigorúan titkos, és csak nagyon szűk körben ismert ukrán műveletet. Ugyanakkor hozzátette:
Nem szabad elfelejtenünk, hogy az ellenség erős és tapasztalt, nem lehet alábecsülni.
A mostani merényletkísérlet abban különbözik a korábbiaktól, hogy ezúttal két, jelenleg is állományban lévő ezredes érintett, olyan személyek, akiknek az állambiztonsági adminisztráció tagjaiként az ország vezetőinek és intézményeinek a védelme lett volna a feladatuk. Az is újdonság, hogy a korábbi merényletekhez képest a mostaniról sokkal bővebben számoltak be az ukrán hatóságok.
Azt hivatalosan nem erősítették meg, hogy a történtek következményeként, de Zelenszkij a merényletkísérlet bejelentése után két nappal menesztette a két ezredes főnökét, a testőrsége vezetőjét, Szerhij Rugyot, aki 2019 óta látta el ezt a feladatot.
Oroszország nem kommentálta azonnal a kedden nyilvánosságra hozott vádakat. A korábbi merényletkísérleteket következetesen tagadta, Putyin egy alkalommal a korábbi izraeli miniszterelnöknek, Naftali Bennettnek egyenesen úgy fogalmazott: „Nem fogom megölni Zelenszkijt”.
Korábbi kísérletek
Kijev korábban igen szűkszavú volt a vezető tisztségviselők ellen megkísérelt merényletekkel kapcsolatban, pedig ezekből állítólag több is volt, mióta Oroszország megtámadta Ukrajnát. Zelenszkij az invázió kezdetén azt mondta, ő Oroszország „első számú célpontja”, idén márciusban pedig az olasz sajtónak azt nyilatkozta,
Budanov tavaly nem mondott számot, de annyit elárult, hogy több, Zelenszkij elleni, „nagyon alaposan megtervezett” gyilkossági kísérletet is megakadályoztak.
Először az invázió legelején, amikor Kijevben landoló ejtőernyős kommandósok próbálták megölni az ukrán elnököt. Ekkortájt a meggyilkolására tett erőfeszítések szinte mindennaposak voltak – írja a BBC.
Lőszerre van szükségem, nem fuvarra
– fogalmazott az ukrán elnök az invázió elején, amikor Nagy-Britannia és az Egyesült Államok felajánlotta, hogy kimenekíti az elnököt Ukrajnából, ugyanakkor egy amerikai szenátorokkal tartott Zoom-beszélgetésén azt mondta: talán ez az utolsó alkalom, hogy élve látják. Néhány héttel Ukrajna megtámadása után Zelenszkij főtanácsadója, Mihajlo Podoljak több mint egy tucat merényletkísérletről számolt be, állítása szerint csecsen harcosok és Wagner-zsoldosok is megpróbáltak Zelenszkij életére törni.
Tavaly augusztusban az Ukrán Állami Gárda letartóztatott egy nőt, mert megpróbált részletes információkat szerezni Zelenszkij Kijeven kívüli mozgásáról – a terv szerint a mikolajivi látogatásakor mértek volna légicsapást az elnökre. Kijev szerint épp akkor csaptak le rá, amikor átadta volna a megszerzett információkat.
Lengyel és ukrán ügyészek a múlt hónapban vádat emeltek egy lengyel férfi ellen, aki felajánlotta egy orosz merényletben való közreműködését, és az ukrán elnök által a külföldi útjaira használt délkelet-lengyelországi Rzeszówi-Jasionka repülőtérről szerzett volna meg információkat.
Ráadásul május 4-én Oroszország feltette Zelenszkijt a keresett bűnözők listájára.
Ezzel párhuzamosan ugyanakkor az is feltételezhető – noha ezt Kijev mindig tagadta –, hogy Ukrajna áll több Kreml-barát személy meggyilkolása mögött. Igaz, Oroszország legfelsőbb vezetése nincs a célpontok között – legalábbis nem tudni róla. Az amerikai hírszerző ügynökségek úgy vélik, hogy az ukrán kormány hozzájárulását adta ahhoz az autós robbantáshoz, amelyben 2022-ben Darja Dugina, egy prominens orosz nacionalista lánya veszítette az életét. Decemberben pedig az ukrán biztonsági szolgálat ügynökei gyilkoltak meg egy Moszkva közelében élő egykori ukrán képviselőt – tudta meg akkor a Financial Times két ukrán tisztviselőtől.
Miért jó az oroszoknak, ha meghal Zelenszkij?
Az SZBU azt állítja, a háború kitörése óta mintegy kétezer embert buktattak le hazaárulás miatt. A hatóságok szerint Oroszország tulajdonképpen mindig is toborozta az ügynököket Ukrajnában, a biztonsági és hírszerző szolgálatokon belül is, amelyekben mindennapos volt a korrupció és a Moszkvával való szimpatizálás – írta a Wall Street Journal.
Eleinte – a villámháborúnak tervezett műveletek kezdetén – az ukrajnai orosz ügynököktől a Kreml azt várta, hogy elősegítsék a gyors orosz hatalomátvételt. Az ügynökök közül azonban sokan inkább elmenekültek, vagy elfogták őket az ukrán hatóságok.
Zelenszkij halála azért jöhetne jól az oroszoknak, mert a volt színész még úgy is az ország legnépszerűbb politikusa, hogy a háborús kudarcok és az áldozatok növekvő száma miatt 90 százalékról úgy 60-ra esett vissza a támogatottsága.
Ha Zelenszkijt az oroszok kiiktatnák, akkor az alkotmány szerint a parlament elnöke, Ruszlan Sztefancsuk venné át a hatalmat. Időközben az is felmerült, hogy Sztefancsuk mellett az elnök csapata kollektívan irányítaná az országot, köztük az elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak, a külügyminiszter Dmitro Kuleba, a védelmi miniszter Olekszij Reznyikov. A főparancsnok pedig maradna Valerij Zaluzsnij – mondta tavaly augusztusban a Politicónak Adrian Karatnycky, az Atlantic Council Eurázsia Központjának vezető munkatársa.
Az ország elérte a szolidaritásnak és a nemzeti egységnek azt a magas szintjét, hogyha valami szörnyűség történne Zelenszkijjel, az talán nem lenne olyan döntő, mint gondolnánk
– nyilatkozta.
Csakhogy az azóta eltelt időben távozott a posztjáról Reznyikov és Zaluzsnij is. Vagyis a korábbi hatalmi központ megbomlott, ezzel pedig Zelenszkij személyének jelentősége megnőhetett.
Azt sem lehet előre látni, milyen hatással lenne az ukránokra lelkileg az elnök halála, mindenesetre a felmérések szerint az ukrán nép hozzáállása a háborúhoz kevésbé lelkes, mint két évvel ezelőtt volt.
Mindezek mellett a nemzetközi szövetségesek reakciói is meghatározók lehetnek, hiszen Ukrajna arca Zelenszkij, őt támogatják – vagy éppen kritizálják – a szövetséges államok vezetői, nem az országát vagy a csapatát. Ukrajna támogatása megváltozhatna – csökkenne vagy éppen intenzívebbé válhatna –, ha nem ő vezetné az országot.
Egy esetleges sikeres merénylet egy időre mindenképpen bizonytalanságot okozna Ukrajnában és az ország körül, amit az oroszok kihasználhatnának.
