A határtól 1500 kilométernyire található célpontot talált el egy ukrán drón

Orosz hackerek feltörték több ukrán és lett tévécsatorna műholdjelét csütörtökön, amelyek így a moszkvai győzelem napi katonai díszszemlét közvetítették – közölte Ivars Abolins, a lett médiafelügyelet vezetője.

A tisztségviselő szerint Lettországban a Balticom internet- és televíziós műsorszolgáltatót érte támadás. Ukrajnában a StarLightMedia és az Inter csoport csatornáinak műholdas adását törték fel – erősítette meg az ukrán országos televízió- és rádióműsor-tanács. Az ukrán szolgáltatók egy alternatív jelvételi módra, IPTV-re váltottak át, hogy helyreállítsák adásukat.

Később oroszországi régiókból jelentették tévécsatornák feltörését. A Meduza és a Szirena című, orosz nyelvű internetes oldalak szerint a moszkvai katonai díszszemle közvetítése megszakadt Baskírföldön, az Orenburgi, az Omszki és az Irkutszki területeken, és helyette az Ufanet orosz műsorszolgáltató előfizetőinek az ukrajnai háborúval kapcsolatos felvételeket mutattak. Ezenkívül Oleg Krjucskov, az Oroszország által 2014-ben annektált Krím félsziget vezetőjének tanácsadója is arról tett bejelentést a Telegramon, hogy az ellenség feltörte egy helyi tévéadó adásait.

(MTI)

A korábbi híreknek megfelelően Volodimir Zelenszkij államfő elbocsátotta a katonai szolgálatból Valerij Zaluzsnijt, az ukrán fegyveres erők korábbi főparancsnokát, egy másik rendelettel pedig Ukrajna londoni nagykövetévé nevezte ki – derült ki az elnöki honlapon csütörtökön közzétett rendeletekből.

Az elbocsájtó elnöki rendelet szerint Valerij Zaluzsnij tábornok egészségügyi okokból lemond a katonai szolgálatról, de megmarad számára a katonai egyenruha viselésének joga. Korábban az ukrán médiában olyan információk jelentek meg, amelyek szerint Zaluzsnij a télen, még nagy-britanniai nagyköveti kinevezése előtt átment egy katonai orvosi vizsgálaton, amelyen a bizottság alkalmatlannak találta a katonai szolgálatra – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál. 2024 márciusában vált ismertté, hogy Zelenszkij egyetértett Zaluzsnij jelölésével a londoni nagyköveti posztra, az ukrán külügyminisztérium pedig elküldte a brit félnek az erről szóló megkeresést.

Az elnöki honlapon közzétett másik rendelet szerint Zelenszkij felmentette Szerhij Lupancsukot az ukrán hadsereg különleges műveleti erőinek parancsnoki posztjáról, és az Ukrajna hőse címmel kitüntetett Olekszandr Trepakot nevezte ki erre a pozícióra. Lupancsuk – aki előtte az ukrán katonai hírszerzésnél dolgozott – 2023 novemberében vette át a különleges műveleti erők vezetését. Egész hivatali ideje alatt soha nem mutatták meg Lupancsuk arcképét. Nyilvános források szerint utóda, Trepak jelenleg is a különleges műveleti erők kötelékében teljesít szolgálatot dandártábornoki rendfokozatban. Az új parancsnok korábban részt vett a donyecki repülőtér védelmében.

(MTI)

Ukrajna leállította két vízerőművének működését – számolt be csütörtökön az Ukrhidroenerho állami vállalat. A tájékoztatás szerint május 8-án jelentős károkat tapasztaltak a vízerőművekben, emiatt kivonták őket a termelésből – írta a vállalat a Telegramon.

Az Ukrhidroenerho hozzátette, hogy

ma Ukrajna teljes vízerőművi generációja pusztító károkat szenvedett, a megsemmisült berendezések helyreállítása jelentős erőfeszítéseket és pénzügyi forrásokat igényel.

A vállalat nem közölte a vízerőművek nevét, és azt sem, hogy mennyi időre szüntették meg a működésüket.

Egy nappal korábban Vlagyimir Rogov, az „Együtt vagyunk Oroszországgal” nevű zaporizzsjai székhelyű mozgalom elnöke a TASZSZ orosz hírügynökségnek elmondta, hogy az orosz erők május 8-án reggel rakétacsapásokat mértek a Kijev által ellenőrzött Zaporizzsjában lévő Dnyiprói (Dnyeperi) vízerőműre és egy ipari telephelyre.

Korábban Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter azt mondta, hogy az ország az utóbbi időben gigantikus mennyiségű energiatermelési kapacitást veszített.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója arról tájékoztatott, hogy megrongálódott a Kanyivszkei és a Dnyiprói (Dnyeperi) vízerőmű, valamint a Zmijivi hőerőmű. Az ország energiaügyi minisztériuma a Kijevi terület legnagyobb energiatermelő létesítményének, a Tripilszka hőerőműnek teljes megsemmisüléséről számolt be.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint az ország teljes energetikai rendszerének több mint fele megsérült. Az ukrán Nemzeti Bank az energiarendszer nehéz helyzete miatt a villamosenergia-tarifák jelentős emelkedését vetítette előre.

(MTI)

Fehéroroszország csatlakozik a taktikai nukleáris fegyverek használatával kapcsolatos orosz hadgyakorlat második szakaszához – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Moszkvában. „Mivel Fehéroroszország területén nem stratégiai nukleáris fegyverek állomásoznak, ezúttal felajánlottuk barátainknak, szövetségeseinknek, és a fehérorosz elnök is kérte, hogy részt vehessenek a gyakorlat egyik szakaszában. Rendszeresen tartunk ilyeneket” – mondta az orosz elnök. „Ezúttal három szakaszban tartjuk meg őket. A második szakaszban a fehérorosz kollégák csatlakoznak közös akcióinkhoz, a védelmi minisztériumoknak és a vezérkaroknak kiadtuk a megfelelő utasítást” – tette hozzá Putyin.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezető közölte, hogy fehérorosz katonák harmadik alkalommal fognak részt venni ilyen gyakorlaton.

Moszkva 2023-ban telepített taktikai atomfegyvereket Fehéroroszországba, megtartva felettük a teljes körű ellenőrzést. A lépés bírálatokat váltott ki Nyugaton, miközben, mint arra Moszkvában rámutattak, az amerikai nukleáris megosztási (Nuclear Sharing) program keretében az Egyesült Államok atomfegyvereket telepített olyan NATO-országokba, amelyek nem rendelkeznek ilyenekkel.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint Európában és Törökországban száz taktikai nukleáris robbanótöltet található. A B61-3 és B61-4 bombákhoz való 0,3 és 50 kilotonna közötti robbanóerejű tölteteket hat bázison tárolják Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Törökországban. Lengyelország többször jelezte: kész amerikai atomfegyvereket befogadni a területén.

Putyin március közepén egy interjúban kijelentette: Oroszország csak abban az esetben kész atomfegyvereket bevetni, ha az orosz állam léte forog kockán, vagy ha sérülhet az ország szuverenitása és függetlensége.

(MTI)

Dróntámadás érte az orosz Gazprom kőolaj-finomítóját a baskír régióban található Salavat városában. A támadás azért is figyelemre méltó, hogy a célpont legalább 1500 kilométernyire van az ukrán határtól.

A drone attacked Gazprom’s oil refinery in the Russian region of Bashkortostan

This was announced by the head of the region. According to him, it is about a strike on the enterprise “Gazprom neftekhim Salavat” in the south of the Republic.

The distance from the Ukrainian border… pic.twitter.com/G46kurEtPp

— NEXTA (@nexta_tv) May 9, 2024

A második világháború európai befejezésének évfordulóján Volodimir Zelenszkij a náci Németország legyőzésére tett ukrán erőfeszítésekhez hasonlította országa jelenlegi, orosz agresszióval szembeni védekezését.

Az ukrán államfő videoüzenetében elmondta: „Nyolcvan évvel ezelőtt ukránok milliói harcoltak azért, hogy örökre legyőzzék a nácizmust (…) ma az ukránok ismét kiállnak a gonosz ellen, amely újjászületett, visszatért, és újra el akar pusztítani minket”.

Mindenki, aki azért jött, hogy elpusztítson minket, végül el fog menekülni ukrán földről

– hangoztatta.

Az elnök a videoüzenetet szerdai látogatása során rögzítette az észak-ukrajnai Csernyihiv régióban található Jahidne településen, ahol ukrán hatóságok szerint 2022 márciusában az orosz erők több mint 350 falubelit, köztük 80 gyereket zártak be hetekre az iskola pincéjébe. Az ukrán hadsereg 2022 márciusának végén szabadította fel Jahidnét.

Zelenszkij azt mondta, hogy tíz ember meghalt ebben a bezártságban, és további 17-et megöltek. Számára az események azt mutatják, hogy milyen Oroszország a jelenlegi elnök, Vlagyimir Putyin uralma alatt. “Ha ez nem nácizmus, akkor mi az?” – tette fel a kérdést Zelenszkij.

Oroszország elutasítja bármely állam vagy szövetség törekvését a kizárólagosságra, tudja, hová vezetnek a túlzott ambíciók – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a náci Németország felett aratott győzelem 79. évfordulóján a moszkvai Vörös téren megrendezett katonai díszszemlét megnyitva.

Az orosz elnök azt hangoztatta, hogy Oroszország mindent megtesz a globális összecsapás megakadályozásáért, és nem engedi meg, hogy bárki is fenyegesse. Kijelentette, hogy az orosz hadászati erők állandó harckészültségben állnak.

Hangot adott álláspontjának, hogy a revansizmus és a történelem megcsúfolása, a nácizmus igazolása része a nyugati elit általános politikájának. Ugyanakkor arról is szólt, hogy Oroszország tisztelettel adózik a Hitler-ellenes koalíció minden katonájának bátorsága előtt, és soha nem felejti el a közös harcot és a szövetség hagyományait a nácizmus elleni küzdelemben.

Közzétette a napi orosz veszteségekről készült összefoglalóját az ukrán védelmi minisztérium. Eszerint az elmúlt 24 órában 1300 embert vesztettek az oroszok, ami megközelíti az eddigi rekordot a több mint két éve zajló háború során, vagyis elég nagy árat fizetnek a most is zajló offenzívájukért, amelynek során több kisebb települést is elfoglaltak a napokban. Az oroszok összes emberveszteségét már 478.730-ra becsülik az ukránok, vagyis lassan eléri a félmilliót is. Orosz tankokból 11 pusztult el az elmúlt napon, páncélozott járműből 35, tüzérségi eszközből pedig 23 darab.

Ezeket a számokat független forrásokból lehetetlen ellenőrizni, de a nyugati szövetségesek is nagyságrendileg hasonló veszteségekről szoktak beszámolni.

“What would life be if we had no courage to attempt anything?”
Vincent Van Gogh

The combat losses of the enemy from February 24, 2022 to May 9, 2024. pic.twitter.com/2FwX1Qnr5q

— Defense of Ukraine (@DefenceU) May 9, 2024