133 túsz van a Hamásznál, 34-en közülük már halottak

Joe Biden elítélte csütörtökön az erőszakos egyetemi tiltakozásokat, amelyeket Izrael gázai övezeti hadművelete vált ki az Egyesült Államokban, de védelmébe vette a békés tiltakozáshoz való jogot mint az amerikai demokrácia egyik fontos elemét. Az amerikai elnök most először foglalt állást nyilvánosan a csaknem két hete kirobbant heves egyetemi tüntetésekkel kapcsolatban. Donald Trump, republikánus párti elnökjelölt-aspiráns a radikális baloldalt tette felelőssé az erőszakos egyetemi tüntetésekért.

Biden a Fehér Házban elmondott néhány perces beszédében elítélte az erőszakos, törvénytelen cselekedeteket és az antiszemitizmust. Kijelentette, hogy egyszerre kell fenntartani a szólás szabadságát és a jog uralmát, mert az Egyesült Államok nem autoriter ország, amelyben embereket el lehet hallgattatni. Hozzátette, hogy a törvény a békés tüntetéshez való jogot védi, de nem része annak és jogellenes a vandalizmus, mások megfélemlítése. A rend helyreállítása érdekében azonban a Nemzeti Gárdát nem volt szükséges mozgósítani. Bident a múlt hét elején egy kampányrendezvényen újságírók kérdezték a tiltakozásokról, akkor annyit mondott, hogy elítéli az antiszemitizmust, de azokat is, akik nem értik meg a palesztinok helyzetét.

A tüntetésekkel kapcsolatban Donald Trump New York-i bírósági tárgyalása előtt nyilatkozott csütörtökön, és kijelentette, hogy a baloldalról indult erőszakos mozgalmat meg kell állítani. A radikálisok célja átvenni a hatalmat az Egyesült Államokban, mondta, majd hozzátette, hogy elnökként ezt meg fogja akadályozni. Méltatta a rendőröket, akik New Yorkban és Los Angelesben intézkedtek az erőszakos tüntetőkkel szemben.

Csütörtökön a Yale Egyetemen, valamint New Yorkban a Stony Brook Egyetemen, és Dallasban is voltak letartóztatások. A Portlandi Egyetemen a délelőtti órákban tiltakozók egy csoportja szintén összetűzésbe keveredett a rendőrökkel. Az aktivisták gázmaszkban és szemeteskukából készített pajzsokkal közelítették meg a rendőröket, de ők visszaszorították őket. Los Angeles rendőrsége közölte, hogy 132 embert vettek őrizetbe csütörtök kora reggelre, amikor felszámolták az ottani illegális tüntetést. A csütörtöki összesítések szerint április 17-e óta az Egyesült Államok több mint 30 egyetemén összesen már 1750 embert vettek őrizetbe a tüntetéseken. A New York Post című napilap azt írta, hogy a Columbia Egyetemnél és a City College-nál kedd éjjel őrizetbe vett 282 ember csaknem fele nem az egyetemhez tartozó aktivista volt. A Minnesotai Egyetemen csütörtökön folytatódhatott a tanítás, miután az intézmény vezetői megállapodtak a tüntetőkkel, hogy sátortáboruk megszüntetéséért cserébe az egyetem vezetése megfontolja követeléseiket. Ezek között szerepel például az izraeli-amerikai kapcsolatok felszámolása.

Legalább 2040-ig eltart majd a Gázai övezet újjáépítése, de akár több évtizedig is elhúzódhat a folyamat – derült ki az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) csütörtökön közzétett jelentéséből.

A csaknem hét hónapja tartó izraeli bombázás milliárdos károkat okozott a palesztin területen, amely a világszervezet tisztségviselői szerint “holdbéli tájra” hasonlít.

Palesztin hatósági adatok szerint mintegy 80 ezer lakás vált a földdel egyenlővé Izrael légi és szárazföldi hadműveletében, amelyet az váltott ki, hogy az övezetet uraló Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-én terrortámadást indított dél-izraeli települések ellen.

A világszervezet elemzése alapján – a legjobb forgatókönyv szerint – , amely abból indul ki, hogy az építőanyagokat ötször olyan gyorsan tudják majd eljuttatni az övezetbe, mint az Izrael és a palesztin fegyveres szervezetek közötti 2021-es gázai harcok után, az újjáépítés 2040-ig megvalósulhat.

Az UNDP szerint azonban a Gázai övezetben „mintegy 80 évre lesz szükség ahhoz, hogy minden palesztinnak felépüljön az új otthona”, feltéve, hogy az újjáépítés üteme legalább olyan gyors lesz, mint a korábbiaké.

A világszervezet egy másik jelentése, amely műholdas felvételek elemzésén alapul, azt mutatta, hogy a térség iskolaépületeinek 86 százaléka szenvedett károkat. Az oktatási intézmények épületeinek több mint 70 százalékát teljesen vagy részleges fel kell újítani.

Az UNDP elemzése egy sor előrejelzést is adott a háború társadalmi-gazdasági hatásairól a konfliktus elhúzódásának függvényében.

Azon forgatókönyv szerint, miszerint a háború kilenc hónapig tart majd, a szegénységi ráta a 2023-as 38,8 százalékos szintről 60,7 százalékra fog nőni, ami azt jelenti, hogy a középosztály nagy része a szegénységi küszöb alá kerül – írják a jelentés összeállítói.

(MTI)

Los Angelesben rendőri erővel távolították el a palesztinpárti tüntetők által emelt barikádokat a Kaliforniai Egyetem területéről, miközben többeket őrizetbe vettek csütörtökön.

Az Egyesült Államok nyugati parti nagyvárosában több száz rendőrt mozgósítottak, és a hatósági egységek helyi idő szerint kora reggel léptek fel a tüntetőkkel szemben, akik ellenálltak. A helyi média hatóságokra hivatkozó beszámolói szerint a tiltakozók éles fénnyel próbálták a táboruk felé közelítő rendőröket megzavarni. Azt egyelőre nem közölték, hogy a hatósági fellépés nyomán pontosan hány ember került őrizetbe.

Az egyetem területén szerdán fémkordonokkal és egymáshoz csavarozott falemezekkel vették körbe sátortáborukat a tiltakozók, akik még kedden éjszaka, a hatóság közbelépése nélkül, több mint egy órán át közelharcot vívtak Izrael-párti ellentüntetőkkel, akik megpróbálták lebontani a sátrakat.

A Kaliforniai Egyetem vezetése szerdán tanítási szünetet rendelt el, csütörtökön és pénteken pedig távoktatásra térnek át a rendkívüli körülmények miatt.

A New Hampshire állambeli Darthmouth College-nál mintegy 90 ember vettek őrizetbe az intézmény magánterületén engedély nélkül tüntetők közül, és a sátortábort felszámolták. Oregon államban a Portland Állami Egyetem területén szintén a rendőrök avatkoztak közbe a rend helyreállítása érdekében.

Madison városában, a Wisconsini Egyetem területén a rendőrök és a tüntetők szerdán összecsaptak, több rendőr megsebesült, egyiküket gördeszkával ütötték fejen. A zavargásban részt vevők közül négy emberrel szemben hatóság elleni erőszak miatt emeltek vádat.

A határozott rendőri fellépések sora New Yorkban, a Columbia Egyetemen kezdődött, ahol kedden késő este rohamrendőrök hatoltak be a tüntetők által elfoglalt egyik egyetemi főépületbe, a Hamilton Hallba. Az ott tartózkodókat őrizetbe vették, összesen mintegy 230 embert.

Az Egyesült Államok több száz egyetemén tartottak megmozdulásokat az elmúlt két hétben, számos helyen nyíltan zsidóellenes megnyilvánulásokkal. A tüntetők azt követelik az intézmények vezetésétől, hogy szakítsák meg kapcsolataikat Izraellel, valamint olyan anyagi támogatókkal, amelyek Izraelhez köthetők.

(MTI)

Svédországban csaknem ötször annyi antiszemita megnyilvánulást regisztráltak tavaly ősszel, mint egy évvel korábban – közölte csütörtöki jelentésében a Svéd Bűnmegelőzési Tanács.

A beszámoló szerint a gázai konfliktus október 7-i kezdetétől az év végéig terjedő időszakban 110 antiszemita gyűlöletkeltéssel kapcsolatos panasz érkezett a svéd rendőrségre, csaknem ötszöröse az előző év azonos időszakában beérkezett 24 ilyen jellegű panasznak. A jelentésből az is kiderül, hogy a panaszok egyötödében olyan esetekről számoltak be, amelyek összekapcsolhatóak a Hamász Izrael ellen indított átfogó támadásával és az azt követő izraeli hadműveletekkel. Jon Lundgren, a Svéd Bűnmegelőzési Tanács képviselője kiemelte, hogy olyan antiszemita feliratokról, kijelentésekről és fenyegetésekről van szó, amelyek tüntetéseken jelentek meg vagy hangzottak el.

(MTI)

Akár a jövő évszázadig is elhúzódhat a Gázai övezetben lerombolt épületek újjáépítése, a konfliktus üteme a korábbi tendenciákat követi – figyelmeztetett az ENSZ csütörtökön kiadott jelentése. A Reutes azt írja: a közel hét hónapja tartó izraeli csapások több milliárd dollárnyi kárt okoztak, és a zsúfolt Gázai övezet sok magas betonépületét porrá zúzták. Az ENSZ egyik illetékese a pusztítással összefüggésben „holdbéli tájáról” beszélt.

A palesztinok által összegyűjtött adatok azt mutatják, hogy mintegy 80 ezer lakás pusztult el a Hamász harcosok október 7-én. Az izraeli csapások emellett több mint 34 ezer palesztint embert öltek meg, a halálos áldozatok jelentős hányada nő és gyermek volt. Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) által közzétett értékelés szerint Gázában

körülbelül 80 évre van szükség ahhoz, hogy az összes teljesen elpusztult lakóegységet helyreállítsák.

A legjobb esetben azonban – ha az építőanyagokat ötször olyan gyorsan szállítják, mint a legutóbbi válság idején, 2021-ben – ez már 2040-re megtörténhet – áll a jelentésben.

A példátlan mértékű emberi veszteségek, a tőkerombolás és a szegénység meredek növekedése ilyen rövid idő alatt olyan súlyos fejlődési válságot fog előidézni, amely a következő nemzedékek jövőjét veszélyezteti

– értékelte a helyzetet Achim Steiner, az UNDP igazgatója egy nyilatkozatban.

Negatív a Hamász válasza a tűzszünettel kapcsolatos tervekkel és a gázai túszok kiszabadításával kapcsolatban, de a tárgyalások még folynak – írja az AFP a Hamász vezetőségének egyik tagjára hivatkozva. Szoheil el-Hindi a hírügynökségnek azt mondta: a céljuk továbbra is a háború befejezése. A militáns iszlamista csoport az izraeli csapatok teljes kivonását szeretné elérni a Gázai övezetben, és szorgalmazza, hogy ezután hosszú újjáépítési program kezdődjék. Ennek során az iszlamista csoport vállalná, hogy nem épít újjá katonai létesítményeket.

Mindezek azonban szembenállnak Benjamin Netanjahu szélsőjobboldali izraeli miniszterelnök kinyilvánított akaratával, aki jelezte, hogy Izrael a megállapodás eredményétől függetlenül szárazföldi műveletet kíván indítani Rafahban. Izrael azzal érvel, hogy a Hamász harcosai a Gázai övezet déli részére menekültek, csahogy eközben a Gázai övezet civil lakosságának nagy részét éppen Izrael terelte oda az október óta tartó hadművelete során. Rafah jelenleg a háború alatt otthonaikat hátrahagyó palesztin menekültekkel van tele.

Be fogunk hatolni Rafahba, és ki fogjuk iktatni az ottani Hamász-zászlóaljakat egyezséggel vagy anélkül

– foglalt állást a héten korábban az izraeli kormányfő.

A javasolt túszszabadítási program vázlata a feltételezések szerint a harcok negyven napos szüneteltetését jelentené, miközben kezdetben háromnaponta három nőből álló csoportokban engednék szabadon a túszokat.

A Hamász vezetőségi tagja a francia hírügynökségnek arról is beszélt telefonon: az összes palesztin ellenállási frakció eltökélt, „hogy véget vessenek ennek az őrült háborúnak a palesztin nép ellen, amely mindent felemésztett”. Ezt azonban, „nem bármi áron” szeretnék – mondta.

El-Hindi hangsúlyozta, hogy az iszlamista csoport „semmilyen körülmények között nem emelheti fel a fehér zászlót, és nem adhatja meg magát az izraeli ellenség feltételeinek”.

Izraelben a Hamász iszlamista terrorszervezet október 7-i támadásában a Gázai övezetbe hurcolt túszok kiszabadítását célzó megállapodásért tüntettek az elraboltak családtagjai és támogatóik csütörtök reggel.

A tüntetők, köztük a túszok családjainak képviselői, mindkét irányban leállították a forgalmat csütörtök reggel a Tel-Avivot átszelő Ajalon főúton, kezükben Vagy az elraboltak, vagy Rafah feliratú molinóval.

Ugyanekkor a túszalkuért indított női tiltakozás tagjai az elhurcoltak képeit helyezték el a miniszterelnök jeruzsálemi rezidenciája előtt.

A Rafahba való belépés azt jelenti, hogy lemondunk az elraboltak életéről. Fél évig azt ígérték nekünk, hogy csak a harc hozza vissza az elhurcoltakat, de ma már mindannyian megértjük, hogy a még megmenthetőek kiszabadításának egyetlen módja a megállapodás. Felszólítjuk a miniszterelnököt és a kabinetet: ne engedjenek a szélsőségesek nyomásának, akik az elraboltakat ürügyként használják a háború folytatására. Itt az ideje, hogy az életet válasszuk. Aki sorsukra hagyta őket, annak vissza is kell hoznia őket

– – jelentették ki közleményükben.

Még 133 ember van a Hamásznál, akiket tavaly októberben hurcoltak el. Közülük izraeli titkosszolgálati értesülések szerint legkevesebben harmincnégyen már halottak.

„Ha az ellenség szárazföldi inváziót indít Rafah ellen, leállítjuk a tárgyalásokat. Az ellenállás nem tárgyal tűz alatt” – jelentette be Oszama Hamdan, a Hamász egyik vezetője az al-Manar televíziónak szerda este.

A szervezet álláspontja negatív a jelenlegi javaslatról a tűzszüneti és fogolycsere-tágyalásokon

– mondta Hamdan Izrael legújabb, eddigi legengedékenyebbnek mondott javaslatáról. “Azt akarjuk, hogy a háború azonnal leálljon, de nem bármi áron. Arról nem lehet szó, hogy átadjuk az elrabolt személyeket, és fennáll annak a lehetősége, hogy Izrael ismét megtámad minket”- fejtette ki a Hamász állsápontját.

„Kitartunk amellett, hogy egyértelműen ki legyen mondva, hogy a háborút beszüntetik”- tette hozzá.

„A dokumentummal kapcsolatos összes észrevételünket továbbítottuk Egyiptomnak” – mondta. A Hamász hivatalos szóvivői azt is kijelentették, hogy hajlandók folytatni a tárgyalásokat.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök csütörtökön azt közölte Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel, hogy Izrael nem fogadja el a Hamász követelését a háború lezárásáról, és mindenképp támadást fog intézni Rafah ellen.

Joáv Galant védelmi miniszter éjszaka beszélt Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel az elhurcoltak szabadon bocsátásáért folyó tárgyalásokról, a Gázai övezet humanitárius segélynyújtásáról és a tervezett Rafah elleni hadműveletről.

A Pentagon szóvivője közölte, hogy Lloyd Austin azt mondta Galantnak, hogy a rafahi akciónak tartalmaznia kell az oda menekült több mint egymillió gázai civil evakuálásának és a humanitárius segélyek biztosításának terveit.