Az Európai Parlamentben tartottak bemutatót április elején az OMV Petrom és a Romgaz cégek képviselői arról, hogy a romániai Neptun Deep földgázkitermelési projekt az Európai Unió és Délkelet-Európa energiabiztonsági helyzetét is jelentősen javíthatja. A konzorciumban dolgozó, Románia fekete-tengeri vizein közösen gázkitermelésre készülő vállalatok vezetői, Razvan Popescu, a Romgaz vezérigazgatója és Alexandru Maximescu, az OMV Petrom alelnöke a korábban Magyarországon szakmai körökben elterjedt hírekkel szemben arról számoltak be, hogy – írja az Invest Energy nevű román weboldal.
A Capital című román lap áprilisi cikke mindehhez hozzáteszi–, hogy a Neptun Deep gázmező üzembe helyezése jelentősen csökkentheti az orosz gázimporttól való függőséget.
A nyolcmilliárdos kitermelés tehát kétszeres mennyiséget jelent a korábbi várakozásokhoz képest, így talán a korábban reméltnél is többet kaphat majd Magyarország a Fekete-tenger mélyéről felszínre hozott energiahordozóból (a nyolcmilliárd köbméterre vonatkozó adat majdnem akkora mennyiség, mint Magyarország egész éves gázfogyasztása).
A 24.hu hivatalosan meg nem erősített értesülései szerint legalább egymilliárd köbméterre pályázhat a magyar MVM. Kérdéses viszont, hogy igazak lehetnek-e azok a spekulációk, amelyek szerint akár kétmilliárd köbméter is lehet a magyarok által megvásárolható földgázmennyiség. Mindez tényleg csak spekuláció, hiszen a Neptun Deep projekt jelenleg még előkészítés alatt áll.
Ez a Romániából remélt mennyiség nagyjából megfelel a jelenleg horvátországi Krk szigetén lévő LNG (cseppfolyós gáz) terminálról Magyarországra importált földgáz szintén 1-1,5 milliárd köbméteres nagyságrendjének. Ráadásul a horvátokkal kötött szerződés éppen akkor jár le (2027-ben), amikor a kereskedelmi mennyiségű kitermelés megindulhat a Fekete-tenger romániai partvidékén. Így akár a Horvátországon át érkező import kiváltható lehetne 2027 után akár román forrásból is.
Jól áll a Fekete-tengeren tervezett beruházás előkészítése
Az osztrák-román OMV Petrom és a román állami többségű Romgaz konzorciuma jól áll az előkészítéssel, és már megkötötte a Neptun Deep projekt megvalósításához szükséges szerződések nyolcvan százalékát. Maga a fúrási tevékenység jövőre kezdődhet, az első, kereskedelmi forgalomba is bekerülő gázmennyiséget pedig csak 2027-re jelzi előre a az OMV Petrom közleménye.
Ez utóbbi cég, az OMV Petrom intézi gyakorlatilag a beruházást, a Romgaz inkább „csendes társ” az üzletben. Ugyanakkor Holoda Attila energetikai szakértő, a Mol korábbi eurázsiai kutatás-termelési vezetője felhívta a 24.hu figyelmét arra, hogy a Neptun Deep várhatóan csak 2029-től működik majd teljes kapacitással.
Nem véletlen az sem, hogy éppen az Európai Parlamentben jelentek meg a két romániai beruházó cég vezetői most áprilisban. A háttérben alighanem EU-pénzekért lobbiznak az érdekeltek. Márpedig az EU mostanában nem szívesen, illetve csak óvatosan ad földgázzal kapcsolatos fejlesztésekre támogatást. Ennek oka, hogy Brüsszel a fosszilis energiahordozók szerepét folyamatosan csökkentené az energiafogyasztásban, a megújuló forrásokat részesítve előnyben.
Románia a Neptun Deep gázmező kitermelésével az Európai Unió legnagyobb földgázlelőhelyét aknázhatja ki a jövőben – írta 2023-ban az Adevarul című bukaresti lap. Persze ehhez a Groningen környékén lévő gázmezőt be kell még zárniuk a hollandoknak.
Jelenleg az unió három legnagyobb kitermelője:
- Hollandia,
- Románia
- és Németország.
Tavaly egyébként az EU legnagyobb gázszállítójává Norvégia lépett elő. Romániában a kitermelés a Midia gázmezőre terelődik 2023 és 2026 között, amely tízmilliárd köbméteres gáztartalékával évi egymilliárdos kitermelést tesz lehetővé. A Midia a Fekete-tenger sekély vizein zajló kitermelési projekt, és a román szükségletek egytizedét fedezi.
Ennél a Neptun Deep nagyságrendekkel nagyobb készleteket megcélzó beruházás, és sokkal mélyebb vizeken valósulhat meg. az Adevarul szerint.
Magyar remények
A Neptun Deep-projekt a magyar kormányt régóta foglalkoztatja. Orbán Viktor 2018-ban már próbatenderről beszélt, amelyet magyar cégeknek írtak ki a reménybeli gázbeszerzés kapcsán. A miniszterelnök évi négymilliárd köbméteres gázimportról szólt, amit Romániából szereznénk be, s ezzel csökkentette volna a kabinet Magyarország függőségét az orosz gázimporttól 2021-2022-re.
Ám Orbán reményei egyelőre nem valósultak meg. Magyarországnak az orosz gázimporttól való függősége pedig továbbra is az egyik legerősebb az EU-ban. Ráadásul 2021 óta újabb, 15 éves gázszerződés fűzi Magyarországot a putyini Oroszországhoz.
Az is érdekes közben, hogy kik lobbiznak, lobbiztak EU-támogatásért, amikor a Neptun Deepről van szó. Az nyilvánvaló, hogy az érintett cégek menedzserei miért utaztak ki az Európai Parlamentet győzködni a projekt hasznosságáról és stratégiai fontosságáról.
Romániának biztosan jól jönne a földgáz-infrastruktúra fejlesztéséhez a további brüsszeli támogatás, ugyanis a mélytengeri földgázvagyon kitermelése után – amihez már kaptak különböző EU-s pénzeket: 150 millió eurós kölcsönt az Európai Beruházási Banktól, illetve 80 milliót az EU Modernizációs Alapjától – az energiahordozót a felhasználókhoz is el kéne juttatni. Korábban például megépítették a román-magyar interkonnektort, azaz a két ország gázvezeték-hálózatát összekapcsolták, de ennek kapacitása nem lenne elegendő a várható négymilliárd köbméteres fekete-tengeri román pluszkitermelés EU-felé továbbításához.
Nem véletlen, hogy tavaly októberben, amikor még köztársasági elnök volt, Novák Katalin sürgette az EU-t, hogy támogassa pénzügyileg is a Neptun Deep gázmező fejlesztését a Fekete-tengeren. Erről az Euractiv román nyelvű kiadása számolt be.
A hír szerint Novák megerősítette, hogy Magyarország tárgyal Romániával a Neptun Deep projektről, és szeretne gázt vásárolni a Fekete-tengeren kitermelt energiahordozóból. Ennek célja az, hogy csökkentsük az orosz gáztól való függőségünket. Az akkori magyar köztársasági elnök 2023 októberében azt mondta Klaus Iohannis román államfővel való megbeszélései után: ez a projekt „egy új lehetőség” Magyarország számára, hogy diverzifikálja az energiaforrásait. A román államfő pedig azt emelte ki: Románia „releváns partnerré és energiaszállítóvá” válhat Magyarország számára.
Románia Nyugat-Európa felé csak Magyarországgal határos az uniós tagállamok közül, ezért fontos Bukarest számára a román-magyar interkonnektor, amit információink szerint elsősorban a román oldalon kellene fejleszteni, és ehhez lenne fontos az EU-pénz is. Holoda Attila elmondta a 24.hu-nak, hogy
A Neptun Deep várhatóan 2027-ben kezdi meg a kitermelést, addigra pedig remélhetően elkészül a földgáz továbbításához szükséges vezetékhálózat is. Korábbi cikkünkben Holoda elmondta, hogy a románok 2008-ban megkeresték a Mol-t a fekete-tengeri lelőhely feltárása miatt, de a magyar vállalat végül nem szállt be a neki felkínált projektbe, az akkortájt dühöngő világválság miatt.
Kormányzati megszorítások
A Neptun Deep projektben 2018-ban még résztvevő amerikai ExxonMobil világcég időközben kiszállt a beruházás megvalósításából, helyére a román állami érdekeltségű Romgaz ugrott be 2021-ben. Az amerikaiak döntése nem volt véletlen: a román állam hosszú ideig nem hozta meg azokat a törvényeket és más döntéseket, amelyek nyomán értelme lett volna megkezdeni a kitermelést.
Miután az ExxonMobilt kivásárolva a Romgaz lett a társberuházó, és így a román állam is részese lett a projektnek (a Romgaz 70 százalékos tulajdonosaként, de az OMV Petromban is van 21 százaléka a román szakminisztériumnak), „meglepő módon” módosult a román szabályozási környezet. Így az osztrák érdekeltségű OMV Petrommal immár konzorciumban dolgozó Romgaz számára is ígéretessé vált a projekt.
Igaz, a román állam idén az olaj- és gázipart sújtó különadóval riogatja az osztrák többségi tulajdonú OMV Petromot. A 2024-re és 2025-re kivetett különadó mértéke 0,5 százalékos, de ez nem jön jól a cégnek, amely oroszlánrészt vállal a négymilliárd euróba kerülő Neptun Deep projekt finanszírozásában. Az osztrák-román konglomerátum ugyanis 2023-ban csökkenő termeléssel, 61 százalékkal zsugorodó nyereséggel és 37 százalékkal zuhanó árbevétellel kellett, hogy szembesüljön. S eközben a bukaresti kormány is restrikciós intézkedéseket hozott ellene – írja az Upstream Online nevű internetes szakportál.
Az OMV Petrom vezérigazgatója, Christina Verchere szerint (például kitermelési járulékok) vagy adóemelések. A cég arra számít ugyanakkor, hogy 2025-től enyhülni fognak ezek a kormányzati intézkedések.
A Neptun Deepre tehát úgy kell eurómilliárdokat költenie az osztrák-román OMV Petromnak, hogy a bukaresti kormány folyamatosan sanyargatja. Igaz, a kutatási-termelési jogokat most már ez a cég és a Petrom birtokolja együtt. Ezek a jogok – ellentétben a hagyományos román állásponttal, amely még a ceausescui idők önellátási törekvésein alapult – az összes kitermelt gáz szabadpiaci értékesítését foglalják magukban. Ez fontos módosítás volt nemrégiben, amit a román parlament is megszavazott, hogy attraktívabbá tegye a projektet a beruházók számára. (Ekkorra az amerikai ExxonMobil viszont már feladta a küzdelmet, kiszállt a projektből.)
A román állam éppen azért akadályozta ugyanis sokáig a kitermelést, mert Holoda szerint – aki helyettes államtitkárként még tárgyalt zromán hivatalos kormányszervekkel 2012-ben –
a románok tényleg nem szívesen exportálják a földgázkincsüket külföldre.
Éppen ezért Holoda óvatos, amikor azt kell megítélni, hogy Románia mekkora részt enged Magyarországra a Neptun Deep földgázkincséből. (Az óvatosságot alátámasztja, hogy egyes hírek szerint a románok a saját terveik szerint a Fekete-tenger mélyéről kitermelt gáz negyven százalékát maguknak tartanák meg, jóllehet elvben az OMV Petrom és Romgaz a szabadpiacon értékesítheti majd a kitermelt energiahordozót.)
Akármi is lesz a végeredmény, akármennyit is tudunk majd Romániából importálni, az biztos Holoda szerint, hogy a román-magyar interkonnektort fejleszteni kell, mert a másoknak szánt román export is Magyarországon mehet keresztül.
Ha még nem lenne elég az OMV Petromnak a román állammal való viaskodás, A környezetvédők szerint rombolja a környezetet a gázkutak fúrása, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásához vezethet, és amúgy is „szükségtelen” a projekt, mert csökken az energia iránti kereslet Európában – emiatt tiltakozó akciót rendeztek Bukarestben.
A Greenpeace egy másik akciójában felhívta a figyelmet, hogy a Neptun Deep gázmezőn jelenleg is működő platformok egyike, a 7-es számú annyira korrodálódott, hogy az egész struktúra „dezintegrálódhat”, azaz széteshet, és így ökológiai katasztrófa fenyeget. Erről szintén az Adevarul írt, idézve az OMV Petrom illetékesét, Ramona Zanfirescut, aki szerint folyamatosan ellenőrzik a fúrótornyaikat és platformjaikat, és kijavítják a hibákat, ha ez szükségessé válik, „szétesésről” természetesen az OMV Petrom nem beszélt.
