Korrupciós vádak miatt lemondott egy ukrán miniszter, majd elrendelték a letartóztatását

Spanyolország Patriot-rakétákat ad át Ukrajnának – erősítette meg pénteken Margarita Robles védelmi miniszter az El País című helyi lap korábbi értesülését. Robles az Ukrajnát támogató, amerikai vezetésű kontaktcsoport videókonferenciáján beszélt erről.

A tárcavezető viszont nem beszélt arról, hogy a Patriotokkal együtt átadnának Ukrajnának a mobil légvédelmi rendszer indítóállásaiból, illetve radar- és irányítóegységeiből is.

Az El País tudomása szerint „kisszámú” rakétáról van szó, amelyeknek a darabára meghaladja az egymillió eurót. Spanyolországnak három Patriot-ütege van, amelyekből egyet egy NATO-hadművelet keretében 2015 óta Törökországban állomásoztat lehetséges támadások elhárítására Szíria felől.

Robles mindemellett további támogatásról is beszélt. Így egyebek között felhívta arra a figyelmet, hogy a kijevi vezetésnek szánt további Leopard páncélosokat helyeznek üzemkész állapotba, amelyek közül június végére az elsők már bevethető állapotban lesznek. Hozzátette, hogy csütörtökön gyógyszereket és elsősegély-csomagokat, valamint tüzérségi lövedékeket küldtek.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy gépkarabélyok, páncélozott logisztikai és gyalogsági járművek, páncéltörő fegyverek és tüzérségi eszközök átadását tervezik. Elmondta, hogy a spanyol védelmi ipar különböző légvédelmi légtérfigyelő és drónelhárító rendszerek szállítását készíti elő.

(MTI)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken, a csernobili atomerőműben 1986-ban bekövetkezett katasztrófa évfordulóján  felszólította a világot, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra, biztosítva ezáltal a zaporizzsjai atomerőmű felszabadítását a megszállóktól.

A sugárzás nem ismer határokat, és nem tesz különbséget a nemzeti zászlók között. A csernobili katasztrófa megmutatta a világnak, milyen gyorsan képesek halálos fenyegetések feltűnni

hangsúlyozta Zelenszkij a Telegramon. Szavai szerint immár 785 napja „tartják túszul orosz terroristák” Európa legnagyobb atomerőművét, a zaporizzsjait.

Az egész világ kötelessége nyomást gyakorolni Oroszországra, hogy a zaporizzsjai atomerőmű felszabaduljon és visszakerüljön Ukrajna teljes ellenőrzése alá, és hogy Ukrajnában minden nukleáris létesítmény védett legyen az orosz támadásoktól

hangoztatta. Leszögezte: csak ez garantálja, hogy a világot ne érje újabb nukleáris katasztrófa, amely nap mint nap fenyegeti, amíg az orosz megszállók a zaporizzsjai atomerőműben vannak. Zelenszkij emlékeztetett arra is, hogy az orosz erők Ukrajna elleni háborújuk elején, 2022 februárjában foglalták el a csernobili atomerőművet. „Az orosz katonák kifosztották a laboratóriumokat, elfogták az őröket és bántalmazták a személyzetet, felhasználva az erőművet további hadműveletek indítására” – jelentette ki az elnök.

Az északkelet-ukrajnai Szumi megye katonai közigazgatása a Telegramon közölte, hogy az orosz hadsereg irányított légibombákkal támadott meg egy ipari létesítményt pénteken a megyeszékhelyen, Szumi városában. Az orosz csapatok emellett a régióban lévő Bilopillja települést lőtték, Jurij Zarko, a település polgármestere közölte, hogy két nő halt meg a támadásban.

Oleh Szinyehubov, a keleti Harkiv megye kormányzója arról adott hírt, hogy régiójára is irányított légibombákkal mértek csapást az oroszok, aminek következtében egy nő és három gyermek sérült meg. A Harkiv megyei ügyészség arról adott hírt, hogy 13-ra nőtt a balaklijai vasútállomás elleni csütörtöki orosz támadás sérültjeinek száma.

A szomszédos Donyeck megyében egy nap alatt öt helyi lakos vesztette életét és nyolc sebesült meg orosz ágyúzások következtében – írta a Telegramon Vadim Filaskin, a régió kormányzója.

A hadifoglyokkal való bánásmódért felelős koordinációs központ a Telegramon beszámolt arról, hogy újabb 140 elesett ukrán katona holttestét szállították haza Ukrajnába.

(MTI)

Letették az óvadékot Mikola Szolszkij ukrán mezőgazdasági miniszterért, akit korrupcióval vádoltak meg. A bíró 75,7 millió hrivnyában (közel 694,3 millió forint) állapította meg az óvadékot.

Szolszkijt azzal gyanúsították meg, hogy részt vett 291 millió hrivnya (2,7 milliárd forint) értékű állami földterület illegális megszerzésében, valamint további 190 millió hrivnya (1,8 milliárd forint) értékű földterület megszerzésére tett kísérletben.

Szolszkij tagadja a hivatalba lépése előtt történt, 2017-2021 közötti eseményekre vonatkozó vádakat. „Nem volt semmilyen korrupció. Senki sem kapott pénzt” – írta az ukrán köztelevízió által ismertetett nyilatkozatában. Korábban úgy nyilatkozott, hogy 2017-ben, amikor ügyvédként dolgozott, magánszemélyeket képviselt egy, földterületek miatt állami vállalatokkal folyó jogvitában Szumi megyében.

Az ukrán ügyészség a csütörtöki bírósági meghallgatáson közölte, hogy a miniszterre az ellene felhozott vádakért akár 12 év börtönbüntetés is kiszabható – írja az MTI. Később az agrártárca sajtószolgálata közölte, hogy lették a kiszabott óvadékot, de a minisztérium arra nem tért ki, hogy ki fizette ki az összeget. „Mikola Szolszkijt szabadon engedték, és továbbra is ellátja Ukrajna agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszterének hivatalát” – írták.

A mezőgazdasági miniszter csütörtökön nyújtotta be lemondását. A tárcavezető lemondási kérelmét a soron következő plenáris ülések egyikén fogja elbírálni a törvényhozás.

Oroszország kész kibővíteni a katonai és műszaki együttműködést Iránnal – mondta Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter iráni kollégájának, Gharaei Ashtianinak pénteki találkozóján.

Soigu szerint az utóbbi időben jelentősen erősödtek a kapcsolatok az országok katonai osztályai között – jelentette az orosz RIA állami hírügynökség alapján a Reuters.

A két miniszter az Oroszországot, Indiát, Kínát, Iránt, Pakisztánt, Kazahsztánt, Üzbegisztánt, Kirgizisztánt és Tádzsikisztánt tömörítő biztonsági csoportosulás, a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) kazahsztáni találkozóján vett részt.

(Reuters)

Ukrajnában őrizetbe vettek két embert, akiket azzal gyanúsítanak, hogy szerelőknek álcázva magukat az ország északkeleti részén utazva katonai állásokat azonosítsanak, és ezeket az adatokat továbbítsák Oroszországba – közölte pénteken a helyi biztonsági szolgálat (SZBU).

A tájékoztatás szerint az orosz erők azzal bízták meg ezeket az embereket, hogy azonosítsák az ukrán hadsereg védelmi vonalainak állásait az ország második legnagyobb városa, Harkiv közelében, amelyet Moszkva az elmúlt hetekben hevesen támadott. Az SZBU úgy vélekedik, hogy az orosz erők nagy hatékonyságú irányított légibombákat akar bevetni a térségbeli erődített állások ellen.

Az ukrán hírszerzés szerint a két gyanúsított egyedül utazott a térségben szerelőknek kiadva magukat, miközben titokban rögzítették az ukrán csapatok és védelmi vonalak elhelyezkedését. A megszerzett információt aztán vélhetően továbbadták egy, az orosz erők által megszállt övezetben élő barátjuknak, aki ugyanezen forrás szerint csatlakozott a térségbeli orosz különleges erőkhöz. Az eljáró hatóság közölte, tudomást szerzett erről a tervről, és sikerült megakadályozni a végrehajtását a kezdeti szakaszban, anélkül, hogy jelezte volna, mikor történtek az események.

A két férfit őrizetbe vették, és hazaárulással vádolták meg őket, amiért életfogytiglani börtönbüntetés jár.

Öt ember vesztette életét az éjszaka folyamán a donyecki régióban – jelentette az Ukrinform.

Április 25-én az oroszok öt lakost öltek meg a Donyecki területen: hármat Udacsnében, egyet Kurahivkában, egyet pedig Ocseretyinben

– közölte a Donyecki Regionális Katonai Adminisztráció vezetője, Vadim Filascskin.

A The Guardian cikke szerint egy ember meghalt az oroszországi Kurszkban az ukrán ágyúzás következtében.

Egy ukrán bíróság pénteken elrendelte Mikola Szolszkij mezőgazdasági miniszter letartóztatását, miután azzal gyanúsították meg, hogy részt vett 291 millió hrivnya (2,7 milliárd forint) értékű állami földterület illegális megszerzésében, valamint további 190 millió hrivnya (1,8 milliárd forint) értékű földterület megszerzésére tett kísérletben, írja az MTI.

A bíró 75,7 millió hrivnyában (közel 694,3 millió forint) állapította meg az óvadékot. Az ukrán ügyészség a csütörtöki bírósági meghallgatáson közölte, hogy a miniszterre az ellene felhozott vádakért akár 12 év börtönbüntetés is kiszabható.

Szolszkij tagadja a hivatalba lépése előtt történt, 2017-2021 közötti eseményekre vonatkozó vádakat.

A mezőgazdasági miniszter csütörtökön nyújtotta be lemondását. A tárcavezető lemondási kérelmét a soron következő plenáris ülések egyikén fogja elbírálni a törvényhozás.

Fehéroroszország olyan súlyos belső és külső fenyegetésekkel néz szembe, amelyek miatt meg kellett változtatni az ország nemzetbiztonsági koncepcióját, és engedélyeznie kellett, hogy Oroszország több tucat taktikai nukleáris fegyvert telepítsen a területére –  jelentette ki csütörtökön Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő.

A törvényhozással párhuzamosan működő Összfehéroroszországi Népi Gyűlés éves ülésén Lukasenka emellett közölte, hogy az ellenzék azt tervezi, hogy átveszi az irányítást az ország egyik nyugati körzetében, és támogatást kér a NATO-csapatoktól. Állítását a fehérorosz ellenzék vezetői nevetségesnek minősítették.

A csütörtöki ülésen Ivan Tertel, a fehérorosz állambiztonsági szolgálat (KGB) vezetője azt mondta, hogy a NATO-tag Litvániából drónokat indítottak Minszk ellen, de a szolgálat meghiúsította a támadásokat. Litvánia ugyanakkor tagadta, hogy ilyesmire bármikor is sor került volna. Tertel közölte továbbá, hogy a fehérorosz biztonsági szervek naponta akadályozzák meg, hogy Ukrajnából fegyvereket csempésszenek be Fehéroroszországba „terrortámadások és szabotázsakciók végrehajtásának céljából”.

Lukasenka szerint a jelenlegi realitások az ország védelmi doktrínájának megváltoztatását teszik szükségessé, amelynek szerinte új feladata van: a nukleáris elrettentés.

(MTI)

Benyújtotta lemondását Mikola Szolszkij ukrán mezőgazdasági miniszter, akit illegális földügylettel gyanúsítottak meg – hozta nyilvánosságra csütörtökön Ruszlan Stefancsuk, az ukrán parlament elnöke a Facebookon.

A házelnök hozzátette: a miniszter lemondási kérelmét a soron következő plenáris ülések egyikén fogja a törvényhozás elbírálni. Szolszkij a Facebookon erősítette meg, hogy valóban benyújtotta lemondását a parlamentnek.

A tárcavezetővel szemben az ukrán korrupcióellenes ügynökség indított eljárást a napokban. Azzal gyanúsították meg, hogy részt vett 291 millió hrivnya (2,7 milliárd forint) értékű állami földterület illegális megszerzésében agrárholdingja számára, valamint további 190 millió hrivnya (1,8 milliárd forint) értékű földterület megszerzésére tett kísérletben.

A földet két állami cégtől törvénytelenül vették el, és háborús veteránoknak adták át azzal a feltétellel, hogy bérbe adják azt néhány magánvállalkozásnak, állítják az ügyészek.

A vádak a 2017-2021 közötti eseményekre vonatkoznak, vagyis az ügyészek szerint még azelőtt elkövette őket, hogy 2022 márciusban miniszterré nevezték volna ki.

Szolszkij kulcsszereplője volt Ukrajna azon törekvéseinek, hogy életben tartsa az ország gabonaiparát még úgyis, hogy Oroszország lezárta a fekete-tengeri exportútvonalakat, a földeket aknákkal szórta tele és termőföldeket foglaltak el.

A miniszter tagadja ezeket az állításokat. „Nem volt semmilyen korrupció. Senki sem kapott pénzt” –írta a köztelevízió által ismertetett nyilatkozatában. Korábban úgy nyilatkozott, hogy 2017-ben, amikor ügyvédként dolgozott, magánszemélyeket képviselt egy, földterületek miatt állami vállalatokkal folyó vitában Szumi megyében.

A bíróság pénteken dönt az előzetes letartóztatásáról. Ha bűnösnek mondja ki a bíróság, 12 évet is kaphat.

(Reuters / MTI)