Megszavazta az amerikai szenátus: 61 milliárd dolláros katonai segélyt nyújtanak Ukrajnának

A NATO európai pillérének megfelelő elrettentő erővel kell rendelkeznie, hiszen az ukrajnai háború is rávilágított arra, hogy az európai biztonsági architektúra veszélybe került, vélekedett Olaf Scholz német kancellár Rishi Sunak brit miniszterelnökkel Berlinben tartott találkozóján.

Számunkra itt, Európában ez azt jelenti, hogy meg kell erősítenünk a NATO európai pillérét

– hangsúlyozta Scholz, hozzátéve, hogy Európa elrettentési képességének és védelmének mindig hitelesnek kell lennie.

A német kancellár egyben megjegyezte, hogy Berlin és London Ukrajna legnagyobb támogatói Európában. Mindemellett biztató és szükséges jelzésnek nevezte azt, hogy az amerikai kongresszus megszavazta a további támogatást Ukrajnának.

Scholz úgy vélekedett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elszámította magát, amikor feltételezte, hogy az európai országok, az Egyesült Államok és más partnerek egy ponton majd magára hagyják a kijevi vezetést.

Nem fogjuk ezt tenni

– jelentette ki Scholz. „Biztonság nélkül minden veszélybe kerül”, fogalmazott. „Németország és Nagy-Britannia Ukrajna oldalán áll”, hangoztatta.

A szociáldemokrata politikus ugyanakkor leszögezte, hogy továbbra sem hajlandók nagy hatótávolságú Taurus rakétákat szállítani Kijevnek, még akkor sem, ha az Egyesült Államok 300 kilométeres hatótávolságú ATACMS műveleti-harcászati rakétákat szállít. Mindemellett utalt Németország hozzájárulására, ami a tüzérségi és légvédelmi eszközöket illeti.

(MTI)

Joe Biden amerikai elnök szerdán aláírta és ezzel hatályba léptette a 95 milliárd dolláros nemzetközi támogatást is magában foglaló amerikai törvénycsomagot, amely a többi között Ukrajna és Izrael számára tartalmaz forrásokat, írja az MTI.

Az úgynevezett nemzetbiztonsági törvénycsomagot szombaton a képviselőház, kedden pedig a szenátus is megszavazta, és az elnök már előzetesen jelezte, hogy azonnal aláírja, amint elé kerül.

Az új jogszabályok szerint az Egyesült Államok Ukrajna számára több mint 60 milliárd dollárt biztosít katonai támogatásként. Az első szállítmány az elnök szándéka szerint már ezen a héten útnak indul, ezt a tervet Joe Biden élőben közvetített beszédben is megerősítette, amikor hatályba léptette a törvényt.

Különösen nagy értékű vesztegetés elfogadásának gyanújával őrizetbe vették Tyimur Ivanov orosz védelmi miniszterhelyettest – közölte kedd este az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) sajtószolgálata.

Az ügy részleteit egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Vlagyimir Putyin elnököt és Szergej Sojgu védelmi minisztert tájékoztatták a helyettes tárcavezető őrizetbe vételéről.

A 49 éves Ivanov miniszterhelyettesként a vagyonkezeléséért, a csapatok elszállásolásáért, a lakhatásért és az egészségügyi ellátásért felelős. Ő felügyeli egyebek között a katonai közbeszerzéseket, építkezéseket, felújításokat.

A TASZSZ orosz hírügynökség a bűnüldöző szervekre hivatkozva közölte, hogy az SZK el kívánja érni a gyanúsított letartóztatását. A különösen nagy összegű vesztegetés 1 millió rubeles (mintegy 4 millió forintos) összegnél kezdődik. A maximális büntetés ezen bűncselekmény esetében 15 évig terjedő szabadságvesztés lehet.

Ivanovot 2016 májusában elnöki rendelettel nevezték ki védelmi miniszterhelyettesnek. Ezt megelőzően, 2013 és 2016 között a védelmi minisztériumnak alárendelt, katonai építési munkálatokra szakosodott Oboronsztroj vállalat vezérigazgatója volt. A Forbes szerint 2018-ban családjának jövedelme 136,7 millió rubel volt.

Mielőtt 2012-ben a védelmi tárcához került, Ivanov a moszkvai régió kormányának elnökhelyettese volt. Ebben az időszakban Sojgu volt a moszkvai régió kormányzója. Korábban több energiaipari állami vállalatnál is dolgozott. Tyimur Ivanov a Lomonoszov nevét viselő Moszkvai Állami Egyetem számítógépes matematika és kibernetika karán szerzett diplomát.

(MTI)

2024 márciusában az orosz katonai bíróságok rekordszámú, 684 katonát ítéltek el dezertálásért – írja a független orosz médiacsoportra, a Mediazonára hivatkozva a brit védelmi minisztérium. A 2022. szeptemberi „részleges” mobilizálás óta összesen 7400 ilyen eset volt, a legtöbbet (496) Moszkva területén regisztrálták.

A felkutatott és a katonai bíróság elé citált katonák közül sokakat felfüggesztett börtönbüntetésre ítélnek, majd visszaküldik őket egységeikhez és a frontvonalra. Emellett rekordszintet értek el a nyugati országokban a katonai szolgálatot elkerülő orosz állampolgárok menedékkérelmei is.

Az orosz katonáknak, köztük a 2022. szeptemberi részleges mozgósítás során erőszakkal besorozott katonáknak határozatlan ideig katonai szolgálatban kell maradniuk, és nem nagyon van esélyük a távozásra – tették hozzá.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 24 April 2024.

Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/XgtHFFjfYk #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/DRDukMOcdw

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) April 24, 2024

Az orosz Telegram hírcsatornák szerint ukrán drónok április 24-én éjjel eltalálták a Voronyezs megyei olajfinomítót és a Lipecki megyei ipari zónában is csapást mértek – közölte a Kyiv Independent.

Mint írják, az orosz sajtó arról számolt be, hogy a dróntámadást követően tűz ütött ki egy voronyezsi megyei olajfinomítóban. Alekszandr Guszev, a régió kormányzója azt állította, hogy az orosz légvédelem négy ukrán drónt lőtt le a térség felett.

Dróntámadást jelentettek az oroszországi Lipecki megyében is. Igor Artamanov kormányzó azt közölte, hogy egy drón zuhant le Lipeck megye ipari övezetében.

Korábban az éjszaka folyamán orosz tisztviselők arról számoltak be, hogy ukrán drónok tüzet okoztak Szmolenszk megye üzemanyag- és energiainfrastruktúra-létesítményeiben.

Az ukrán-magyar határszakaszon 4774-en léptek be Magyarországra kedden, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 3856-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.

A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 42 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.

Megszavazta az amerikai szenátus a 95 milliárd dolláros nagyjából – csaknem 35 ezer milliárd forintos – külföldi segélycsomagot, ami tartalmazza Ukrajna, Izrael és Tajvan katonai támogatását is – közölte a CNN.

Joe Biden amerikai elnök várhatóan szerdán írja alá az erről szóló jogszabályt. A szenátus kedd este támogatta az amerikai képviselőház által szombaton elfogadott intézkedést, kétpárti szavazással, 79-18 arányban fogadták el. A csomag 61 milliárd dolláros – azaz több mint 22 ezer milliárd forintnyi – katonai segélyt tartalmaz Ukrajnának. A Pentagon közlése szerint ezt napokon belül szállítják a háború sújtotta országba.

Mint a CNN írja, a 61 milliárdos keretből mintegy 23 milliárd dollárt az Egyesült Államok által szállított fegyverek, készletek feltöltésére fordítanának, és több mint 11 milliárd dollárt finanszíroznának a régióban folyó jelenlegi amerikai katonai műveletek.

A törvényjavaslatban szereplő közel 14 milliárd dollár segítene Ukrajnának fejlett fegyverrendszerek és egyéb védelmi felszerelések vásárlásában.