A héten hatalmas segítséget kaphatnak az ukránok

Biztonsági megállapodást kötött Norvégia és Ukrajna, közölte hétfőn Espen Barth Eide norvég külügyminiszter, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott Kijevben. „Norvégia hosszú távon fogja katonai, pénzügyi és humanitárius téren támogatni Ukrajnát”, jelentette ki a norvég tárcavezető.

A megállapodás világos politikai szerepvállalásunkat mutatja abban, hogy továbbra is kiálljunk Ukrajna mellett, ahogy azt Oroszország több mint két éve kezdődött brutális támadása óta tettük

– hangsúlyozta Eide.

Az egyezményt Zelenszkij és Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök következő találkozóján fogják aláírni, bár erre még nem tűztek ki időpontot. Ukrajna eddig több partnerével, a többi között Németországgal, Franciaországgal és Nagy-Britanniával is kötött kétoldalú biztonsági megállapodást. A skandináv állam a 2023-tól 2027-ig terjedő időre 75 milliárd korona (2500 milliárd forint) polgári, illetve katonai jellegű támogatást ígért a megtámadott országnak.

(MTI)

Oroszország továbbra is külföldi állampolgárokat toboroz hadseregébe az ukrajnai háborújához, közölte hétfőn a brit védelmi minisztérium az X-en. A tájékoztatás szerint a legutóbbi egyik ilyen angolnyelvű röplap alapján külföldieket keresnek az orosz hadsereg egyik különleges alakulatába. A juttatások között szerepel egy 2000 dolláros egyszeri prémium, havi 2200 dolláros fizetés, valamint orosz útlevél, ingyenesen igénybe vehető egészségügyi ellátás és kiképzés.

A brit védelmi tárca szerint 2023 közepe óta terjednek az interneten ilyen toborzóreklámok, amelyek különösen az Oroszországgal szomszédos olyan országokat célozzák, mint Örményország vagy Kazahsztán. Ez utóbbiakban a havi juttatások 1973 dollárt tesznek ki, illetve 5140 dollár egyszeri kifizetést ígérnek. A tavalyi év során az orosz hatóságok az Oroszország területén élő, közép-ázsiai országokból származó migráns munkavállalókat is célba vették ezen hirdetésekkel. Legfrissebb értesülések szerint indiai, illetve nepáli bevándorlókat is toboroznak az ukrajnai harcokra.

A brit minisztérium úgy vélte, hogy sokan az így toborzott emberek közül nem hivatásos katonák, hanem olyan migráns munkavállalók, akiket hamis ígéretekkel kényszerítettek, vagy pénzügyi előnyökkel csábították szolgálatra az orosz hadseregbe. Az orosz hadseregben szolgáló külföldiek száma mindemellett alacsonyra tehető, őket inkább a meglévő szervezeti rendbe integrálják, mintsem különleges egységekbe.

Oroszország vélhetően el akar kerülni egy újabb népszerűtlen belföldi mozgósítást

– fejtegette a brit védelmi tárca. Hozzátette, hogy tekintettel a jelentős, napi átlagban 913 fős, veszteségekre Oroszország igyekszik minden lehetőséget megragadni, hogy fenntartsa az állomány utánpótlásának magas szintjét.

(MTI)

Ukrajna hétfőn ismét rendkívüli és bátor támogatásokért folyamodott a szövetségesekhez, hogy légvédelmi eszközökkel segítsenek megvédeni az országot az orosz légicsapások hullámaitól, amelyek az elmúlt hetekben az energiarendszert vették célba.

Március közepe óta orosz rakéta- és dróntámadások érik az ukrán energetikai infrastruktúrát, ami arra késztette Kijevet, hogy újabb segítséget kérjen légvédelméhez.

Sürgősen szükségünk van további Patriot és más modern légvédelmi rendszerekre, fegyverekre és lőszerekre

– közölte Dmitro Kuleba külügyminiszter egy fekete-tengeri biztonsági konferencián videokapcsolaton keresztül. Hangoztatta: „Megragadom az alkalmat, hogy ismét rendkívüli és merész lépésekre szólítsam fel minden partnerünket”. Hozzátette:

Az ukrán légvédelem most már nemcsak saját légterét védi az orosz légi terrortól, hanem a szomszédos Moldovát, Romániát és Lengyelországot is a légterükbe berepülő rakéták és drónok közvetlen fenyegetésétől.

A miniszter vasárnap szólt arról is, hogy további Patriot légvédelmi rakétarendszerek beszerzéséről folynak tárgyalások, de elítélte azok lassú menetét.

(MTI)

Legkevesebb négy halálos áldozata van egy orosz rakétatámadásnak a kelet-ukrajnai Sziverszkben, közölte hétfőn Vadim Filaskin, Donyeck megye ukrán katonai kormányzója a Telegramon. Hozzáfűzte, hogy a támadásban 36-86 év közötti férfiak haltak meg.

Filaskin felszólította a régióban élőket, hogy meneküljenek el a frontvonal közelében lévő területekről. Az orosz és ukrán csapatok közötti frontvonal jelenleg Sziverszktől tíz kilométerre keletre húzódik.
Sziverszknek a háború előtt mintegy tízezer lakosa volt.

Oroszország az egész donyecki régiót a saját területének nyilvánította, de egyelőre csak részben áll az ellenőrzése alatt.

(MTI)

Hosszú hónapok óta vártak arra az ukránok, hogy megkaphassák az amerikaiak által ígért 60 milliárd dolláros segélycsomagot, és most úgy tűnik elhárul az utolsó akadály: a kongresszus republikánus házelnöke, Mike Johnson úgy nyilatkozott az ABCNews szerint, hogy a héten napirendre tűzi az erről szóló javaslatot. Johnson az Izraelt ért iráni rakétatámadás miatt lépett hosszú halogatás után, az ukránoknak és az izraelieknek nyújtandó összesen 95 milliárd dolláros támogatás egy csomagban szerepel.

– Joe Biden amerikai elnök a hétvégén demokrata és republikánus kongresszusi és szenátusi vezetőkkel, köztük Johnsonnal is egyeztetett, és konszenzus volt köztük, hogy mind Ukrajnának, mind Izraelnek segíteniük kell – mondta el Chuck Schumer a szenátus demokrata vezetője.

A segélycsomag létfontosságú a már lőszerhiánnyal is küszködő ukránoknak, mivel a korábbi kereteket az amerikaiak tavaly év végén kimerítették, így azóta lényegében semmilyen segítséget nem tudtak nyújtani az ukrán haderőnek, miközben az oroszok több fronton is folyamatos támadásokkal próbálják megtörni az ukrán védelmet.