Amerikai védelmi miniszter: Ukrajna jobban teszi, ha befejezi az orosz olajfinomítók elleni támadásokat

A svájci kormány kétnapos magas szintű nemzetközi konferenciát szervez június közepére, hogy megtalálja a módját az ukrajnai háború lezárásának – hozta nyilvánosságra szerdán a svájci Szövetségi Tanács.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérte egy ilyen konferencia – egy úgynevezett békecsúcs – megtartását Oroszország meghívása nélkül. A svájci vezetés már januárban bejelentette, hogy kész megszervezni és otthont adni a rendezvénynek, ezután pedig tárgyaltak az Európai Unióval, a legfejlettebb iparú országok csoportjával, valamint Kínával és Indiával, hogy megnyerjék hozzá a támogatásukat.

Immár kellő nemzetközi támogatottság áll rendelkezésre a békefolyamat kezdetét jelentő konferenciához

írta a svájci kormány közleményében. A tájékoztatás szerint a konferenciára a Nidwalden kantonban lévő, Luzern városához közeli Bürgenstock üdülőhelyen kerül sor június 15-én és 16-án.

A közlemény szerint a találkozónak „a magas szintű párbeszéd platformjává kell válnia arról, miként lehet a nemzetközi jogon és az ENSZ Alapokmányán alapuló, átfogó, igazságos és tartós békét elérni Ukrajnában”, és eközben tervet kell kidolgozni Oroszországnak a békefolyamatba történő bevonására is.

Moszkva – miközben azt hangoztatja, hogy kész tárgyalni a háború lezárásáról – többször kijelentette, hogy Svájcban nem vesz részt ilyen célú rendezvényeken még akkor sem, ha meghívják. Az orosz külügyminisztérium ezt azzal magyarázta, hogy Svájc megszűnt semleges közvetítő lenni, miután csatlakozott a Moszkva elleni szankciókhoz Oroszország ukrajnai háborúja miatt.

Ukrajna is ellenezte Oroszország meghívását az úgynevezett békecsúcsra. Kijev hivatalos álláspontja szerint ugyanis az Oroszországgal való tárgyalások megkezdésének egyetlen feltétele az orosz csapatok kivonása Ukrajna egész, nemzetközileg elismert területéről.

(MTI)

Az amerikai külügyminisztérium engedélyezett egy 138 millió dolláros (49 milliárd forint) sürgősségi fegyvereladást Ukrajnának a Hawk légvédelmi rakétarendszer létfontosságú javítása és pótalkatrészeinek biztosítása érdekében.

Az indoklás szerint Ukrajnának sürgősen szüksége van a karbantartási támogatásra, hogy a rakétarendszereket továbbra is működtethesse.

A Hawk légvédelmi rendszert az Egyesült Államokban fejlesztették ki, közepes hatótávolságú, repülőgépek megsemmisítésére, későbbi módosításaiban pedig rakéták elfogására is használják.

Ukrajnának sürgősen növelnie kell a védelmi képességeit az orosz rakétacsapások és légierő elleni fellépéshez. A Hawk fegyverrendszer fenntartása és karbantartása fokozza Ukrajna képességét arra, hogy megvédje népét és megvédje a kulcsfontosságú nemzeti infrastruktúrát

közölte a keddi döntést indokolva az amerikai külügyminisztérium.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter kijelentette: a támogatás nélkül az Egyesült Államok azt kockáztatja, hogy Ukrajna Oroszország kezére kerül.

Ukrajna számít, és az ukrajnai konfliktus kimenetele hatással lesz a mi nemzetbiztonságunkra is

mondta Austin.

Ha Kijev elbukik, az veszélybe sodorhatja Ukrajna NATO-tag baltikumi szomszédait, és potenciálisan belerángathatja az amerikai csapatokat egy elhúzódó európai háborúba – tette hozzá a védelmi miniszter.

A Fehér Ház márciusban bejelentette, hogy 300 millió dollár (109 milliárd forint) értékű rendkívüli fegyver- és lőszerszállítmányt küld Ukrajnának sürgősségi biztonsági segítségként, hozzátéve, hogy ezt az összeget a védelmi minisztérium (Pentagon) által megspórolt költségekből sikerült előteremteni.

Az Ukrajna számára a kongresszusban korábban megszavazott költségvetési források tavaly év végén elfogytak. A Fehér Ház és a kongresszus között az újabb felhatalmazásról hónapok óta tart a vita. A republikánus kongresszusi tagok egy része azt várja a Fehér Háztól, hogy az ukrajnai támogatások folytatása előtt Joe Biden elnök tegyen hatékony intézkedéseket az illegális határátlépések megakadályozására.

A Fehér Ház tavaly ősz óta próbálja elérni, hogy a Kongresszus egy úgynevezett nemzetbiztonsági törvény részeként fogadjon el mintegy 60 milliárd dollárnyi katonai támogatást, amelyből az Egyesült Államok folytathatja az ukrán hadsereg ellátását fegyverekkel.

(MTI)

A világűr meghódításában elért szovjet sikerekből ihletődött orosz játékfilmek bukaresti nyilvános vetítését akadályozták meg a román hatóságok, miután a Szabad Európa Rádió (SZER) román adása arra hívta fel a figyelmet, hogy orosz propagandafilmeket vetítenek a román kulturális minisztérium által működtetett mozikban.

Raluca Turcan román kulturális miniszter szerdán közösségi oldalán tudatta, hogy a román Nemzeti Filmarchívum felbontotta a szerződést a szervezőkkel, amelynek alapján a bukaresti Eforie, illetve Union mozi április 19-én és 24-én levetítette volna a két orosz játékfilmet.

Elfogadhatatlan, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború körülményei közepette, ilyen nyilvánvalóan propaganda célú, az orosz állam által finanszírozott filmalkotások vetítése számára román közpénzekből működtetett mozik biztosítsanak helyszínt

írta Facebook-bejegyzésében a román kulturális miniszter.

A SZER román adása szerint az első, részben a Nemzetközi Űrállomáson forgatott, Kihívás című játékfilmet, illetve az első űrsétát, Alekszej Leonov és Pavel Beljajev 1965-ös útját felidéző, 2017-ben készült Elsők ideje (angolul The Spacewalker) című filmet akarta levetíteni Bukarestben az orosz kultúra romániai népszerűsítésével foglalkozó Orosz Központ.

A SZER – a megvalósításukra és népszerűsítésükre fordított jelentős állami támogatásra hivatkozva – mindkét filmet szoft propagandának minősítette, hozzátéve, hogy az űrkutatásban elért szovjet és orosz vívmányok dicsőítése az orosz állami propaganda részévé vált.

(MTI)

Az Európai Unió Bírósága helyt adott Pjotr Aven és Mihail Fridman orosz üzletemberek kérelmének, és a 2022. február 28-től 2023. március 15-ig tartó időszakra megsemmisítette azokat a jogi aktusokat, amelyek alapján az érintetteket az EU felvette a vagyonkelkobzással járó korlátozó intézkedések listájára – tájékoztatott az uniós bíróság szerdán.

Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága közleményében emlékeztetett, az Ukrajna elleni orosz támadásra válaszul 2022 februárjában az Európai Unió Tanácsa beutazási tilalommal és az unió területén tárolt vagyon elkobzásával járó szankciókat fogadott el, a korlátozó intézkedések listájára többek között felkerült Aven és Fridman orosz banki részvényes is.

Az uniós tanács véleménye szerint a két értintett kapcsolatban áll több szankcionált személlyel, mások mellett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, továbbá az Alfa Group befektetési konzorcium, ezen keresztül az egyik legnagyobb orosz magánbank, az Alfa Bank nagyrészvényeseiként pénzügyi támogatást nyújtottak az orosz döntéshozóknak, és támogattak olyan fellépéseket és politikákat, amelyek aláássák vagy veszélyeztetik Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét. Az orosz-lett állampolgárságú Pjotr Aven, valamint az orosz-izraeli állampolgárságú Mihail Fridman keresetében ezzel szemben azt állítja, hogy az uniós tanács által előterjesztett bizonyítékok sem nem megbízhatóak, sem nem hitelesek, valamint, hogy a tanács értékelései tévesek.

Az uniós bíróság szerdán kihirdetett döntésének indoklásában azt írta: úgy ítéli meg, hogy a vonatkozó korlátozó intézkedéseket létrehozó jogi aktusoknak az érintettekkel szembeni alkalmazását lehetővé tevő indokok egyike sem kellően megalapozott, ezért Pjotr Aven és Mihail Fridman szankciós listára való felvétele nem volt indokolt.

Noha az uniós tanács által felhozott indokok alkalmasak lehetnek arra, hogy bizonyos fokú kapcsolatot állapítsanak meg Aven és Fridman, valamint az orosz elnök vagy környezete között, nem bizonyítják, hogy az érintettek támogattak olyan fellépéseket vagy politikákat, amelyek aláássák vagy veszélyeztetik Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét, ahogy azt sem, hogy a két érintett pénzügyi támogatást nyújtott volna a Krím annektálásáért vagy Ukrajna destabilizálásáért felelős orosz döntéshozóknak – indokolta döntését az uniós bíróság.

(MTI)

Ukrajna és Nagy-Britannia keretmegállapodást írt alá a védelmi és fegyvergyártási szektorban való együttműködésről – írja a Reuters. Ukrán tisztviselők többek között arról beszéltek, szeretnék felpörgetni a dróngyártást.

A dokumentumot egy kijevi hadiipari konferencián írták alá, amelyen mintegy 30 brit védelmi vállalat vett részt, köztük dróngyártók, és megvitatták, milyen módon tudnának együtt dolgozni az ukrán fegyvercégekkel.

A BAE Systems, az egyik első olyan nyugati cég, amely megvetette a lábát Ukrajnában, korábban megállapodást kötött a brit védelmi minisztériummal könnyűfegyverek javításáról és karbantartásáról Ukrajnában.

Ezt szerda délelőtt Szijjártó Péter jelentette be.

Kapcsolódó

Új határátkelő nyílik Ukrajna és Magyarország között

Hatra emelkedik az átkelőpontok száma.

„Mínusz egy orosz Ka-27-es a Krímen” – írta Dmitro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet szóvivője a Facebookján.

Egyelőre nem világos, hogy miért zuhant le a Ka-27-es katonai helikopter, melyet a szovjet időkben eredetileg tengeralattjárók elleni támadásra fejlesztettek ki. Ezt a típust jelenleg a Fekete-tengeren az ukrán haditengerészeti drónok és partraszálló hajók mozgásának megfigyelésére használja az orosz hadsereg.

Április 10-én az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy Oroszország 325 helikoptert veszített a háború kezdete óta.

(The Kyiv Independent)

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter arra figyelmeztetett, hogy az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásoknak továbbgyűrűző hatása lehet a globális energiapiacra.

Ukrajna az elmúlt hetekben dróntámadások sorát zúdította orosz olajipari infrastruktúrára. Március 17-től kezdve összesen 12 orosz olajfinomítót találtak el több régióban, mélyen orosz területen belül. Ukrajna április 2-án Oroszország egyik legnagyobb olajfinomítójára is csapást mért a tatárföldi Nyizsnyekamszk városában, több mint 1000 kilométerre az ukrán határtól.

Ukrajna jobban teszi, ha olyan taktikai és műveleti célpontokat támad, amelyek közvetlenül befolyásolhatják a harcok menetét

– mondta Austin a szenátus fegyveres erők bizottságának ülésén.

Austin szerint az olajfinomítók elleni támadások hatással lehetnek a világ energiaellátására.

Korábban Antony Blinken amerikai külügyminiszter nyilatkozott úgy, hogy az USA se nem segítette, se nem támogatta Ukrajnát abban, hogy a határain kívül akciózzon.

(The Kyiv Independent)