Élő Nagyvilág

Lefoglalt fegyvereket kapott Ukrajna az Egyesült Államoktól

AFP PHOTO / HO / Ukrainian Presidential Press Service
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megtekinti egy új védvonal építését 2024. április 9-én.
AFP PHOTO / HO / Ukrainian Presidential Press Service
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megtekinti egy új védvonal építését 2024. április 9-én.

„Terrorizmus finanszírozása miatt” büntetőeljárást indítottak nyugati tisztségviselők ellen az oroszok

Büntetőeljárást indított az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) az Egyesült Államok és más NATO-országok vezető tisztségviselői ellen „terrorizmus finanszírozása címen”, orosz parlamenti képviselők feljelentése alapján – közölte kedden az orosz hatóság. Az SZK szerint a terrorizmus finanszírozására szánt pénzt az ukrán Burisma Holdings cégen keresztül is áramoltatták, amely igazgatóságának 2014 és 2019 között Hunter Biden, a jelenlegi amerikai elnök fia is tagja volt. Az orosz büntetőtörvénykönyv alapján ezen címen életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható.

„Megállapítást nyert, hogy a kereskedelmi szervezeteken, egyebek között az Ukrajna területén működő Burisma Holdings olaj- és gázipari vállalaton keresztül áramló pénzeszközöket az elmúlt években terrorcselekmények végrehajtására használták fel az Oroszországi Föderációban csakúgy, mint a határain kívül is, prominens politikai és közéleti személyiségek likvidálása és gazdasági kár okozása céljából” – áll a közleményben.

Az SZK korábban közölte, hogy parlamenti képviselők felhívására vizsgálatot indított, miszerint az „Egyesült Államok és más nyugati országok terrortámadásokat terveltek ki Oroszország ellen”. Hasonló képviselői megkeresés érkezett a főügyészséghez is több oroszországi terrortámadás megszervezésével és finanszírozásával, valamint az Északi Áramlat gázvezetékek tavaly szeptember végi felrobbantásával kapcsolatban. A honatyák szerint az utóbbi merényletet az Egyesült Államokban, Németországban, Franciaországban és Cipruson tartózkodó személyek és szervezetek hajtották végre.

A nemzetközi konfliktusokról tárgyalt Washingtonban a brit külügyminiszter

Sürgető fontosságúnak mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter Ukrajna további és azonnali segítését katonai eszközökkel kedden, David Cameron brit külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatóján nemzetközi kérdésekről és kétoldalú együttműködésről szóló tárgyalásuk után.

Az amerikai külügyminiszter kiemelte a légvédelmi és tüzérségi eszközök fontosságát, valamint a lőszerutánpótlást. Egyben ismét felszólította az amerikai Kongresszus alsóházát, hogy mielőbb fogadja el a Joe Biden elnök által Ukrajna számára kért kiegészítő költségvetési keretet.

WIN MCNAMEE / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images / AFP David Cameron, az Egyesült Királyság külügyminisztere, és Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere a találkozó utáni sajtótájékoztatón.

Antony Blinken beszámolt arról, hogy hétfőn meghaladta a 400-at a Gázai övezetbe bejutott, segélyeket szállító kamionok száma, amire nem volt példa október 7-e, a konfliktus kirobbanása óta. Ugyanakkor fontosnak mondta ennek fenntartását, és gyors lépéseket sürgetett Izrael részéről, részben új kapu megnyitását a humanitárius szállítmányok előtt. Kérdésre válaszolva hozzátette, hogy az Egyesült Államok kormányának nincs tudomása a Rafah városában tervezett izraeli hadművelet időpontjáról, de azt változatlanul ellenzi, a tervezett katonai akcióról pedig jelenleg is zajlanak amerikai-izraeli egyeztetések.

David Cameron a gázai helyzettel kapcsolatban napi 500 segélyszállító kamion bejutását nevezte célnak, valamint a vízvezeték-hálózat visszakapcsolását. A brit külügyminiszter egy átmeneti tűzszünetet fontosnak nevezett a békéhez vezető lépésekben, ugyanakkor rámutatott Izrael jogára az önvédelemhez a Hamász jelentette fenyegetéssel szemben, és fontosnak mondta, hogy ez a támogatás megmaradjon. A Hamász kezében lévő túszok, köztük két brit állampolgár, elengedésével kapcsolatban megjegyezte, hogy mindent el kell követni egy alku érdekében, és Izrael a tárgyalásokon komoly engedményeket tett palesztin foglyok elengedésével kapcsolatban.

Cameron az ukrajnai háborút illetően a katonai szállítások folytatása mellett érvelt, mint mondta, ezek révén Ukrajna képes lehet a győzelemre és a számára „megérdemelt igazságos békére”. Hozzátette azt is, hogy van előrelépés a befagyasztott orosz vagyonok átirányításáról szóló egyeztetéseken, amelyek révén sikerül ebből a forrásból hozzájárulni Ukrajna pénzügyi szükségleteinek kielégítéséhez.

A brit külügyminiszter arról is beszámolt, hogy hétfőn találkozott Donald Trump republikánus elnökjelölttel, amit a kormányzati gyakorlatba illeszkedőnek nevezett. Hangsúlyozta, hogy Trump személyében egy választásra készülő ellenzéki politikussal tárgyalt, és utalt arra, hogy ez nem szokatlan. A találkozót magánjellegűnek nevezte, így annak tartalmáról csak annyit mondott, hogy geopolitikai témák széles körét is áttekintették.

(MTI)

A húsziknak szánt, korábban lefoglalt fegyvereket kapott Ukrajna

Az Egyesült Államok a jemeni húsziknak szánt, korábban lefoglalt több ezer fegyvert és hozzá való lőszert adott át Ukrajnának – jelentette be az amerikai hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) kedden.

A közlemény szerint a katonai eszközöket a múlt héten adták át az ukrán haderő egységeinek, és azok „segítséget jelentenek majd Ukrajna számára az önvédelemben az orosz támadással szemben”. Az ukrán haderő rászorul minden nyugati segítségre, mert az Egyesült Államok részéről jelenleg gyakorlatilag szünetel a katonai támogatás. Idén eddig egy 300 millió dollár értékű katonai csomagot jelentett be Washington Kijev számára.

A most átadott fegyverek között AK-47-es gépfegyverek, mesterlövészpuskák, RPG-7-es hordozható rakétaindítók, valamint lőszerek vannak. A katonai eszközöket az amerikai haderő egységei 2021 és 2023 között foglalták le felségjelzés nélküli hajókon, amelyek az Iráni Forradalmi Gárda szállítmányát akarták eljuttatni a jemeni síita fegyveres csoportnak.

Az amerikai igazságügyi minisztérium 2023 júliusában kezdeményezett elkobzásra irányuló jogi eljárást, ezt követően pedig az Egyesült Államok saját tulajdonának nyilvánította a katonai szállítmányt, amelynek egy részét már tavaly októberben átadta Ukrajnának. Akkor 1,1 millió 7,62 milliméteres lőszert, továbbá gránátokat juttatott el az ukrajnai hadszíntérre.

(MTI)

Az oroszok szerint az ukránok ismét a zaporizzsjai erőművet támadták

Egy ukrán drón támadta meg a Zaporizzsja-atomerőművet Ukrajna orosz irányítás alatt álló részén, mindössze 10 perccel azután, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség missziójának képviselői kedden elhaladtak mellette – állítja az orosz RIA állami hírügynökség.

Az ukrán katonai hírszerzés szóvivője, Andrij Juszov, azonban egy tévéinterjúban tagadta ez, mondván Kijev nem indít katonai akciót nukleáris létesítményekkel szemben.

(Guardian)

Több mint félszáz ukrán hadifogoly kivégzéséről tud az ukrán ügyészség

Az ukrán főügyészségnek tudomása van legalább 54 ukrán hadifogoly oroszok általi kivégzéséről – közölte a hivatal háborús bűnök kivizsgálásával foglalkozó osztályának vezetője kedden.

Jurij Belouszov a Szuszpilne ukrán közszolgálati televízió műsorában kiemelte, hogy eddig a gyilkosságok ügyében 27 büntetőeljárást indítottak. Kifejtette, hogy az ügyészség 2022 márciusa óta jegyez fel eseteket ukrán hadifoglyok kivégzéséről.

A bíróság már el is ítélte az első orosz katonát, aki kivégzett egy védőügyvédet az észak-ukrajnai csernyihivi régióban. A nyomozást nehezíti, hogy az ügyészek és a nyomozók általában nem jutnak be a tetthelyre, illetve nem tudják megvizsgálni a holttestet.

Az ügyész kiemelte, hogy hivatala együttműködik a hágai Nemzetközi Büntetőbírósággal, az ENSZ ukrajnai megfigyelő missziójával, hírszerző ügynökségekkel és olyan nem kormányzati szervezetekkel, amelyek szintén információkat gyűjtenek ukrán foglyok megöléséről.

(MTI)

Borell: Szétlövik Ukrajnát az oroszok, és képtelenek vagyunk hét Patriot üteget átadni nekik

Ukrajna nyugati támogatói nem biztosítják az ország számára azokat a légvédelmi rendszereket, amelyekre égető szüksége van ahhoz, hogy megvédje magát az orosz bombázásoktól – jelentette ki kedden Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az MTI szemléje szerint.

A Nueva Economia Fórum nevű spanyol szervezet brüsszeli konferenciáján Borrell emlékeztetett, hogy Kijev már régóta kéri szövetségeseit, hogy sürgősen küldjenek Patriot rakétarendszereket az orosz támadások kivédésére. „Elképzelhetetlen, hogy ne tudnánk rendelkezésükre bocsátani őket, tekintve, hogy a nyugati hadseregek mintegy 100 Patriot üteggel rendelkeznek, és mi mégsem vagyunk képesek ebből hetet küldeni számukra, kétségbeesett kérésükre sem” – hívta fel a figyelmet.

Kenzo TRIBOUILLARD / AFP Josep Borell

A főképviselő legközelebbi tanácskozásukon arra fogja buzdítani az uniós tagállamok védelmi és külügyminisztereit, hogy biztosítsák a háború sújtotta ország számára a légvédelmi rendszereket. Mint hangsúlyozta, az EU-nak „teljesítenie kell erkölcsi és politikai kötelességét Ukrajnával szemben, mivel a helyzet a harctéren rendkívül nehéz, az orosz hadigépezet teljes gőzzel működik, és Kijevvel ellentétben a Kreml képes az elhúzódó kíméletlen háborút fenntartani, bármi áron”. Az ukrajnai háború – mondta – „a maga brutalitásával megmutatta a világot olyannak, amilyen, és nem olyannak, amilyennek mi akartuk” és hangsúlyozta, hogy bár Ukrajna még nem tagja az Európai Uniónak, nem lehet elválasztani az ukrán nép sorsát az unióétól.

Figyelmeztetett továbbá arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök célja, hogy egész Európára kiterjessze fenyegetését, és éberségre szólított fel a közelgő, uniós választásokkal összefüggésben, mivel destabilizáló tevékenységek veszélyeztetik a demokráciát.

Borrell szerint egy nagy intenzitású klasszikus háború lehetősége Európában többé már nem csak képzelgés. „Nyilvánvalóan mindent meg kell tennünk ennek elkerülése érdekében. De ahhoz, hogy elrettentsük az ellenfelet, rendelkeznünk kell az ehhez szükséges eszközökkel és meg kell erősítenünk védelmi rendszereinket” – hangsúlyozta.

Három ember meghalt Herszonban

Három ember meghalt az ukrajnai Herszon megye orosz ellenőrzésű részén ukrán ágyúzás következtében hétfőn – közölte kedden Vlagyimir Saldo, az oroszok által beiktatott regionális vezető – írja a The Guardian. A Reuters cikke szerint az ukránok csapást mértek egy orosz repülőgépgyár fő gyártóüzemére is Voronyezs régióban.

Biztonsági együttműködésről tárgyalt Kína és Oroszország

Oroszország és Kína meg fogja vitatni, miként mélyíthetik el biztonsági együttműködésüket Európában és Ázsiában, ellensúlyozandó az Egyesült Államok arra irányuló kísérleteit, hogy akaratát ráerőltesse a két térségre – közölte Szergej Lavrov külügyminiszter kedden Pekingben, a kínai hivatali kollégájával, Vang Jivel folytatott tárgyalásai után.

Hosszú ideig létezett egy euroatlanti biztonsági struktúra, természetesen a NATO, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében, de mostanra ezek kivonták magukat a meghatározó struktúrák sorából, amelyeken belül értelmes tárgyalásokat lehet folytatni, és meg lehet állapodni valamiben, ami az érdekek egyensúlyán alapul

– mondta Lavrov. Orosz hírügynökségek idézték a kínai külügyminisztert, aki szerint az Egyesült Államok vezette NATO-nak nem szabad kiterjesztenie tevékenységét az ázsiai-csendes-óceáni térségre, és nem szabad elősegítenie a konfrontációt.

Kína az elmúlt években megerősítette kereskedelmi és katonai kapcsolatait Oroszországgal, mivel az Egyesült Államok és szövetségesei szankciókat vezettek be Moszkva ellen Ukrajna megtámadása miatt. Egy évvel az ukrajnai háború kezdete után Kína 2023-ban 12 pontos állásfoglalást tett közzé az ukrajnai válság rendezéséről. Oroszország szerint Kína álláspontja észszerű. Vang kijelentette: Kína azt szeretné, ha Oroszország és Ukrajna nemzetközi konferencián vitatná meg az ukrajnai háború beszüntetésének módját.

Lavrov szerint Oroszország azt akarja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa adjon értékelést az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű elleni ukrán dróntámadásokról. Ukrajna cáfolta, hogy ő állna a dróntámadások mögött. Oroszország és Kína továbbra is együtt fog működni a terrorizmus elleni küzdelemben egyre erősödő kapcsolatuk részeként – mondta Lavrov.

Cameron találkozik Trumppal

David Cameron brit külügyminiszter Floridában megbeszélést folytat Donald Trumppal, hogy megerősítse Ukrajna támogatását és előmozdítsa a kongresszusban függőben lévő új segélycsomagot – írja a The Guardian. Trump többször is bírálta az Ukrajnának nyújtott segélyeket. Washingtoni látogatásán Cameron arra fogja figyelmeztetni Trumpot, hogy Kijev sikere létfontosságú az amerikai és az európai biztonság szempontjából.

Cameron tárgyal majd amerikai kollégájával, Antony Blinkennel, Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval is. Reméli, hogy találkozik Mike Johnson házelnökkel is, akinek kollégái megakadályozzák a 60 milliárd dolláros extra ukrajnai segélyről szóló szavazást. A tervek szerint nem találkozik Joe Biden amerikai elnökkel.

Olvasói sztorik