Az európai bankokban tárolt, majd az ukrajnai háború miatt befagyasztott orosz vagyonból származó nyereséget Ukrajna újjáépítésére kell fordítani, nem pedig fegyverek vásárlására – jelentette ki az osztrák kancellár Brüsszelben a tagországok vezetőinek kétnapos csúcstalálkozójára érkezve csütörtökön.
Karl Nehammer kijelentette, az olyan semleges országoknak, mint Ausztria, ha támogatják a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereség felhasználását, biztosítékra van szükségük arra vonatkozóan, hogy azt Ukrajna megsegítésére költik, „nem pedig fegyverekre és lőszerekre”.
Eredetileg arról volt szó, hogy az újjáépítésbe kellene fektetni Ukrajnában
– fogalmazott Nehammer, majd hozzátette: ez továbbra is ésszerű javaslatnak tűnik Ausztria számára.
Alexander De Croo belga miniszterelnök azt mondta, Belgium támogatja az Európai Bizottság javaslatát a szóban forgó orosz vagyon profitjának elkobzására, majd aláhúzta: jelenleg a lőszervásárlás a prioritás.
Szívesen befektetnék az újjáépítésbe, de értelmetlen, ha ezzel kockáztatjuk az ország elvesztését
– tette hozzá a belga miniszterelnök.
Gitanas Nauseda litván elnök érkezésekor hangoztatott véleménye szerint nemcsak az orosz vagyon nyereségét, hanem az orosz pénzeszközállományt Ukrajna felfegyverzésére kell fordítani.
Az orosz pénzeket nemcsak Ukrajna újjáépítésére, hanem védelmi szükségleteire is fel kell használni
– fogalmazott.
A litván elnök fontosnak nevezte, hogy az EU „a lehető leghamarabb” megkezdje Ukrajnával a csatlakozási tárgyalásokat, ugyanakkor sürgette az uniós vezetőket, hogy akadályozzák meg az ukrán gabona bejutását az Európai Unióba, amely mára – mint kiemelte – gazdasági és politikai problémává vált.
Kaja Kallas észt miniszterelnök érkezésekor azt mondta, „nagy a probléma” az EU védelmi iparának finanszírozásával.
Azért küldtünk levelet az Európai Beruházási Banknak, hogy forrást nyissanak a védelmi beruházások számára. Most van rá szükségünk, nem halaszthatjuk tovább
– mondta.
Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök érkezési beszédében eurókötvények kibocsátását javasolta, hogy az abból származó bevételt az Európai Unió védelmi kapacitásának fejlesztésére használja fel.
Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök az Európai Tanács bővítéssel összefüggő vitájával kapocslatban azt mondta: támogatni fogja az Európai Bizottság javaslatát, hogy megkezdődjenek az uniós csatlakozási tárgyalások Bosznia-Hercegovinával.
Bosznia haladást ért el, ezért támogatjuk a tárgyalások megkezdését
– fogalmazott Rutte. Hozzátette azonban, hogy az országnak „sokkal többet kell tennie”, és „minden négyzetet ki kell pipálnia” az uniós bizottság által javasolt tárgyalási keret 14 kulcsfontosságú prioritásának listájáról.
António Guterres ENSZ-főtitkár az uniós tanácskozás előtt azt mondta, a világnak „kettős mérce nélkül” kell tartania magát az ENSZ alapelveihez úgy Ukrajna, mint Gáza esetében.
Kaotikus világban élünk, szuperhatalmakkal, amelyek egymással harcolnak büntetlenül. Olyan világban élünk, amelyben bármely ország és fegyveres csoport azt hiszi, hogy azt tehet, amit akar, mert nincs elszámoltathatóság
– tette hozzá.
Guterres arra kérte az Európai Uniót, hogy játsszon aktív szerepet a világot fenyegető kérdések kezelésében, majd aláhúzta: „elengedhetetlen a béke Ukrajna számára, ahogy a tűzszünet Gázában”.
Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő reményét fejezte ki, hogy az Európai Tanács felszólítja Izraelt: „hagyjon fel az élelmiszerek Gázába jutásának megakadályozásával”.
Az egyetlen módja annak, hogy megállítsuk a humanitárius válságot Gázában, ha Izrael jobban tiszteli a civileket, és több támogatást enged be Gázába
– fogalmazott.
Ez nem humanitárius válság, ez nem földrengés, ez nem árvíz, ez nem bombázás. Ez az emberiség kudarca
– tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
