Evakuálnak a határ mentén az oroszok és az ukránok is

Szlovénia és Lengyelország elkötelezett Ukrajna békéje mellett, és mindaddig támogatja a háborúban álló országot, amíg szükséges – jelentette ki szerdán Natasa Pirc Musar szlovén és Andrzej Duda lengyel államfő közös sajtótájékoztatóján a szlovéniai Brdo pri Kranjuban.

Pirc Musar szerint Ukrajnának jelenleg katonai segítségre van a legnagyobb szüksége, ugyanakkor megjegyezte, hogy Kijevnek akkor is kell majd a támogatás, ha a háborúnak vége lesz. Duda úgy vélekedett, hogy az „orosz imperializmus” ismét felemelkedőben van. Az újabb katonai konfliktusok elkerülése érdekében javasolta, hogy a NATO-tagok védelmi kiadásaikat emeljék a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára.

Az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban a szlovén elnök elítélte a humanitárius segélyre váró emberek elleni ismétlődő támadásokat. Tűzszünetre, a humanitárius jog tiszteletben tartására és a túszok szabadon bocsátására szólított fel. Mindkét elnök támogatását fejezte ki a kétállami megoldás megvalósítása mellett.

A jövő év első felében Lengyelország tölti be az EU Tanácsának soros elnökségét. Duda jelezte: Varsó egyik prioritása a nyugat-balkáni országok segítése lesz az EU-hoz vezető úton, amit a szlovén elnök üdvözölt.

A lengyel gazdák tiltakozásait illetően, akik szerint az ukrán termékek nem felelnek meg az uniós előírásoknak és tisztességtelen versenyt jelentenek, Duda hangsúlyozta: a tüntetések nem bénították meg a lengyel-ukrán kapcsolatokat. Megjegyezte: a lengyel gazdák termékeikkel képesek fedezni Lengyelország összes szükségletét, egyben felszólított a gazdák sérelmeinek kezelésére, különösen uniós szinten.

A szlovén elnök is úgy vélte, hogy a gazdák tiltakozását komolyan kell venni. Meggyőződésének adott hangot, hogy az európai piacon minden gazdálkodónak azonos feltételek mellett kell működnie, beleértve az ukránokat is. Ugyanakkor figyelmeztetett a klímaváltozás élelmezésbiztonságra gyakorolt hatására is.

(MTI)

Nyolc nap börtönbüntetésre ítélt szerdán egy orosz bíróság egy szentpétervári nőt, aki az ukrajnai háború elleni tiltakozásul a „nem a háborúra” szavakat írt az elnökválasztási szavazólapra tiltakozó szavazólapra – írja az AFP alapján a Guardian.

Az AFP értesülései szerint a szentpétervári Dzerzsinszkij kerületi bíróság a börtönbüntetés mellett Alekszandra Csirjatyeva 40 000 rubeles (158 000 forintos) pénzbírságot szabott ki. Bűnösnek találták huliganizmusban és „az orosz fegyveres erők hiteltelenítésében”. A bíróság szerint Csirjatyeva azzal, hogy piros filccel ráírta a szavazólapra azt, hogy „nem a háborúra”, megrongálta az állami tulajdont.

A demokratikusnak nem nevezhető választást a múlt hétvégén tartották, és végül az előzetes várakozásoknak megfelelően Vlagyimir Putyin elsöprő győzelmével végződött. Volt azonban több olyan incidens, amelyek során az emberek tiltakozásukat fejezték ki a rendszer ellen: volt, ahol zöld festéket öntöttek az urnákba, máshol felgyújtották az urnákat, vagy tűzijátékoztak a szavazóhelyiségben.

Dróncsapást mért az oroszországi Szaratovi területen lévő Engelsz légibázisra szerda délelőtt az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége – közölte az ukrán katonai hírszerzés.

A Ljutij [Február] elnevezésű, ukrán gyártmányú kamikaze drón jól teljesített. Engelsz demilitarizálása folytatódik

fogalmazott a hírszerzés, hozzátéve, hogy még tisztázzák az okozott kár mértékét. A településen van az orosz légierő „Engelsz-2” légibázisa, amely kulcsszerepet tölt be az Ukrajna elleni háborúban: az orosz erők számos rakétatámadást indítanak onnan. A közösségi oldalakon közzétett beszámolók szerint a helyszínen legalább négy robbanás történt, és tűz keletkezett.

Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzója közölte, hogy szerdán az orosz erők újabb csapást mértek a megyeszékhelyre. A rendőrség közölte, hogy az eddigi adatok szerint három helyi lakos életét vesztette, és öten megsebesültek. A katasztrófavédelmi szolgálat szerint viszont lehetnek még emberek a romok alatt.

Szinyehubov arról is hírt adott, hogy az orosz hadsereg irányított légibombákat dobott Kazacsa Lopany falura, aminek következtében egy helyi lakos sérülésekkel kórházba került.

Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója arról számolt be a Telegramon, hogy sikerült átjuttatniuk a régió ukrán ellenőrzésű részébe az orosz megszállás alatti területről egy nevelőszülő párt két fiúgyermekükkel. A kormányzó hozzáfűzte, hogy az év eleje óta Ukrajnának negyven gyermeket sikerült visszavinnie az ellenőrzése alatt álló területre.

Az ukrán védelmi tárca által létrehozott Nemzeti Ellenállási Központ (CNSZ) arról számolt be, hogy az elfoglalt területeken az oroszok megnövelték a helyi lakosok magánbeszélgetéseinek meghallgatására alkalmas eszközök számát. A szervezet kiemelte, hogy nemcsak a helyi lakosok telefonjait hallgatják le, de az utcai és a közintézményekben folytatott beszélgetéseiket is. A CNSZ hozzátette, hogy az oroszok ismét egy sor rajtaütést hajtottak végre a Herszon régió lakóházaiban, kihallgatták az ottlakókat, ellenőrizték irataikat és a mobiltelefonjaikat. A központ hivatalos honlapján e mellett az olvasható, hogy az elfoglalt területeken az orosz katonai vezetés megtiltotta az orosz katonáknak, hogy szóba álljanak a helybeliekkel. A CNSZ szerint a döntés oka az volt, hogy a helyi lakosok az így szerzett információkat eljuttatják az ukrán fegyveres erőkhöz.

Az ukrán vezérkar szerdai helyzetjelentésében azt írta, hogy megnövekedett az orosz támadások száma a Harkiv megyei Kupjanszk és a donyecki régióban lévő Liman irányában is. Az elmúlt nap folyamán nyolcvan katonai összecsapásra került sor a fronton. A vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 433 ezret. Az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett kilenc orosz harckocsit, 16 tüzérségi fegyvert és 37 drónt.

(MTI)

Ukrajna évi 2 millió drónt gyárthatna – azaz a jelenlegi termelés dupláját – ha az Egyesült Államok, más nyugati kormányok, illetve magánszemélyek további pénzügyi támogatást nyújtanának, állítja az ország digitális átalakulásért felelős minisztere.

Mihajlo Fedorov egy interjúban azt mondta, hogy az ukrán kormány „sokkal kevesebb drón gyártására kötött szerződést, mint amennyire a gyártóink képesek”, mert nem volt elegendő forrás a kezében.

A dróngyártásért felelős digitális miniszter azt mondta, Ukrajna jó úton halad afelé, hogy 2024-ben „több mint egymillió” drónt állítson elő, ami meghaladja a Volodimir Zelenszkij elnök által tavaly kitűzött 1 milliós gyártási célt, de még többre is lenne kapacitás.

(Guardian)

Az Európai Bizottság folyósította az Ukrajna megsegítésre létrehozott, 50 milliárd eurós finanszírozású új alap első, 4,5 milliárd eurós részletét – jelentette be Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos Brüsszelben szerdán.

Az EU-Ukrajna Társulási Tanács ülését követően Várhelyi Olivér hangsúlyozta, a támogatás szükséges likviditást biztosít Ukrajnának, hogy segítse az állam működésének finanszírozását, köztük az állami bérek és nyugdíjak kifizetését, valamint az alapvető közszolgáltatások biztosítását.

A magyar uniós biztos reményét fejezte ki, hogy a következő négy évre szóló, újjáépítést és helyreállítást támogató csomag következő kifizetésre már áprilisban sor kerülhet a korábban egyeztetett politikai feltételek teljesülése esetén.

(MTI)

Az európai bankokban tárolt, majd az ukrajnai báborúra válaszul befagyasztott orosz vagyonból származó nyereséget Ukrajna katonai támogatására kell felhasználni, az agresszióért pedig minden érintettet bíróság elé kell állítani – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben szerdán.

Josep Borrell az EU-Ukrajna Társulási Tanács ülését követően tartott sajtótájékoztatót. Közölte, hogy a befagyasztott orosz vagyon évente mintegy hárommilliárd eurót kitevő nyereségének 90 százaléka az Európai Békekereten, 10 százaléka pedig az EU általános költségvetésén keresztül támogatná Ukrajnát, a pénzt újjáépítésre, valamint az ország hadiipari bázisának erősítésére fordítanák.

Az orosz vagyon nyeresége a jövőben ukrán katonai és civil célokat szolgál majd – emelte ki az uniós diplomácia vezetője.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán kijelentette, hogy Oroszország garantálni fogja a határ menti településeken élő oroszok biztonságát. A Reuters jelentése szerint Putyin a Kremlben elmondta, hogy Oroszországnak megvannak a saját tervei arra vonatkozóan, hogyan reagáljon, de állítása szerint nem fognak lakossági és polgári célpontokat támadni Ukrajnában.

Az elsődleges feladat a biztonság garantálása. Itt különböző módszerek vannak, nem könnyűek, de mi ezt meg fogjuk tenni

– mondta Putyin.

Oroszország és Ukrajna is arról számolt be, hogy kedden éjjel és szerdán hajnalban több légi támadást vert vissza a határ mentén, emiatt a háború mindkét résztvevője evakuálni kezdte a civileket az érintett területeken.

A Cseh Köztársaság közölte, hogy több ezer további tüzérségi lövedéket szállít Ukrajnának, alig néhány héttel azután, hogy bejelentette, hogy az EU-n kívülről kívánja beszerezni a szükséges szállítmányokat.

Jan Lipavský külügyminiszter elmondta, hogy eddig 300 000 lövedéket biztosítottak.

1968-ban orosz tankok szállták meg az országot, hogy megfékezzék a prágai tavaszt – mondta Lipavský, hozzátéve, hogy országa nem nézheti tétlenül, hogy Ukrajna segítség nélkül maradjon.

Senki sem akarja visszahozni azokat a [szovjet] időket, és azt kell mondanom, hogy a lakosság nagyon érzékeny erre

– mondta. Ukrajna nemrég közölte, hogy nem áll rendelkezésére elegendő lőszer Oroszország ellen; az EU közölte, hogy a tavaly kitűzött célnak, miszerint márciusra egymillió lövedéket kell szállítani, várhatóan csak 52%-át tudja teljesíteni.

Oroszország és Ukrajna is arról számolt be, hogy kedden éjjel és szerdán hajnalban több légi támadást vert vissza a határ mentén, emiatt a háború mindkét résztvevője evakuálni kezdte a civileket az érintett területeken, írja a Reuters.

Az orosz tisztviselők szerint a védelmi rendszerük drónokat és rakétákat semmisített meg Belgorod, Kurszk és Voronyezs régiójában. Drónokat a határtól beljebb, Szaratovnál is kilőttek. Sérültekről és károkról nem adtak jelentést.

Vyacheslav Gladkov, Belgorod kormányzója közölte, 1200 gyermeket a legveszélyeztetettebb területekről átmenetileg elszállítanak más orosz területekre. Hozzátette, további 9 ezer ember kérte, hogy evakuálják őket a környékről.

Mindeközben az oroszok is intenzíven bombázták az Ukrajna észak-keleti részén lévő Szumi régióját. A fejlemények miatt Kijev is civilek elszállításáról döntött. Velyka Pysarivka határ menti településről az elmúlt héten már kétszáz embert elköltöztettek.

Mindkét fél tagadja, hogy civilekre támadnak a háborúban.