Megindítja a pert az Európai Parlament az Európai Bizottság ellen a magyar pénzekkel kapcsolatban – tudta meg a 24.hu, amit a perrel kapcsolatban sokat nyilatkozó Daniel Freund is megerősített.
A per ötlete már korábban is felmerült. Még januárban döntött arról az Európai Parlament, hogy felkérik a JURI-nak nevezett jogi bizottságukat, ítéljék meg, hogy szerintük lehet-e pert indítani a bizottság ellen, amiért az hozzáférhetővé tette Magyarország számára a be nem fagyasztott forrásokat.
A JURI tagjai végül egyetlen ellenszavazattal azt mondták, hogy A konkrét perindítás viszont akkor még nem történt meg, mert ahhoz a parlament elnöki konferenciájának a jóváhagyására is szükség volt. Ebben a testületben ülnek a pártcsaládok vezetői, valamint a parlament elnöke, Roberta Metsola is.
A bizottság decemberben – napokkal az uniós csúcstalálkozó előtt – döntött arról, hogy felszabadítja Magyarország számára az úgynevezett horizontális feljogosító feltételekkel blokkolt pénzek nagy részét.
Összesen tízmilliárd eurónyi forrásról volt szó. Ez a pénz a kohéziós alapok azon része, amelyet nem fagyasztottak be a feltételességi (vagy jogállami) mechanizmussal a tagállamok. Ezeket eddig azért nem kaphattuk meg, mert a bizottság szerint a magyar igazságügyi rendszer nem volt teljesen független, így nem felelt meg az unió hétéves költségvetésében lefektetett feljogosító feltételeknek, amelyek kimondják: a pénzeket csak akkor lehet kifizetni, ha egy tagország tiszteletben tartja az EU alapértékeit.
A tízmilliárd eurónyi forrást egy olyan kitétel, a horizontális feljogosító feltételek blokkolta, amely a Magyarország számára hozzáférhető összes forrást blokkolta. Így a közös agrárpolitikába tartozó mezőgazdasági támogatásokon kívül a pénzek felszabadításáig Magyarország nem férhetett hozzá semmilyen forráshoz a legújabb hétéves költségvetésből.
Voltak más feljogosító feltételek is, amelyeknek nem feleltünk meg, de ezek a pénzek kisebb részét blokkolták. A most indított per például nem érinti a nemrég elérhetővé tett kétmilliárd eurónyi forrást, amelyet a nemek közötti egyenlőség és az oktatással kapcsolatos magyar reformok miatt szabadítottak fel. Mostanra körülbelül félmilliárd euró maradt csak, amelyet bizonyos feljogosító feltételek blokkolnak. Emellett pedig ott van a kohéziós források nagyjából harmada, amelyeket a tagállamok szavazata alapján a feltételességi mechanizmussal fagyasztottak be.
A tízmilliárd eurónyi forrás felszabadítása nagyjából egybeesett azzal az uniós csúccsal, amelyen az EU vezetői Ukrajna uniós csatlakozásának megindításáról és az Ukrajnának szánt pénzek odaadásáról szavaztak.
A per pontos részleteit egyelőre nem ismerni, de a parlament azt biztosan tudni szeretné, hogy milyen döntések vezettek a pénzek felszabadításához.
A pert legkésőbb március 25-ig lehetett megindítani, mert ekkor jár le az időablak, amelyet a jogorvoslatra az EU szabályai hagynak. Afelől kevés kérdés volt, hogy végül megindítják-e majd a pert, mert a JURI bizottság összetétele nagyjából leképezi a parlament összetételét. A bizottságban pedig egyedül az Identitás és Demokrácia nevű, erősen jobboldali pártcsalád képviselője szavazott nemmel.
Vannak egyébként kételyek azzal kapcsolatban, mennyire áll majd meg a bizottság elleni per. A parlament fő érve a per megindítására, hogy pont az uniós csúcs előtt szabadították fel a pénzeket. Ez viszont nem a bizottságon múlt, a biztosok elmondása szerint valójában már hetekkel korábban elérhetővé tették volna a pénzeket. A magyar kormány azonban az utolsó pillanatig húzta az igazságügyi reform bizonyos részleteinek elfogadását, így a pénzek felszabadítása egybeesett az uniós csúccsal.
Az Orbán-kabinet számára a politikai alku valószínűleg jobban mutatott, mint az, amit a bizottság képviselői mondtak: a magyar narratíva szerint a pénzek azért váltak elérhetővé, mert a kormány mindent teljesített, amit kértek tőle. A bizottság a pénzekért cserébe az igazságügyi reformot kérte, amelyet a magyar kabinet teljesített is. A pontos dokumentációt viszont azóta sem tették elérhetővé, így a tárgyalások menetére nem lehet rálátni.
A nagy kérdés az, hogy mi jön most. Ez pedig nagyrészt az Európai Bizottságon múlik. A per részleteit, ahogy írtuk, nem tudni, ahogy azt sem, hogy amíg a kereset a bíróságon van, a bizottság tovább folyósítja-e a Magyarországnak járó pénzeket. Ha akár ideiglenesen is leállnak, annak komoly hatása lehet a Magyarországgal kapcsolatos befektetői bizalomra, mert a befektetők azt érezhetik, hogy ismét veszélyben vannak az uniós források. Már a per megindításának lehetőségére is rosszul reagált a forint, az árfolyam négyszáz forintos euró környékére gyengült.
