Nagyvilág

Egész Ukrajna forrong Ferenc pápa békejavaslata miatt

Szajki Bálint / 24.hu
Szajki Bálint / 24.hu
A hétvégén közzétették egy februári interjú részletét, amelyben a katolikus egyházfő arról beszél: nem szégyen kitűzni a fehér zászlót, és béketárgyalásokat kezdeményezni, ha ezzel véget lehet vetni a háborúnak. A kijelentéseit Ukrajnán belül és kívül is komoly ellenkezés követte, ami rávilágít arra, milyen nehéz megérteniük a kívülállóknak Ferenc pápa és a Vatikán szempontjait.

Az a legerősebb, aki látja a helyzetet, gondol az emberekre, és a tárgyalások érdekében van bátorsága kitűzni a fehér zászlót

– fogalmazott a svájci állami tévécsatornának adott interjújában Ferenc pápa. A február elején felvett, annak most is csupán egy részletét közlő RTS-nek a katolikus egyház feje azt is kijelentette: „Ha látod, hogy vereséget szenvedtél, ha a dolgok nem jó irányba mennek, akkor bátornak kell lenned tárgyalni.”

A fegyveres konfliktusokról általában – ideértve Izrael és a Hamász gázai háborúját is – a pápa a következőket mondta: „A tárgyalások soha nem a feladásról szólnak. Ez a lépés annak a bátorsága, hogy ne taszítsunk öngyilkosságba egy országot.”

Szerinte több ország is kész lenne közvetíteni a szembenálló felek között – akár a Vatikán is. „Ne szégyenkezz elkezdeni a tárgyalásokat, mielőtt még rosszabbra fordul a helyzet! (…) Lehet ugyan szégyenkezni miatta, de hány halott kell ahhoz, hogy véget érjen a háború?”

A 87 éves egyházi vezető mindemellett együttérzéséről biztosította az ukránokat, akiket ezt megelőzően több alkalommal is „mártírnépnek” nevezett.

A zászlónk sárga és kék. Ez az a zászló, ami mellett élünk, halunk és győzedelmeskedünk. Soha nem fogunk másik zászlót felemelni

jelentette ki reagálásként Ukrajna külügyminisztere, Dmitro Kuleba, aki szerint Ferenc pápának hibás az a megközelítése, hogy két egyenlő harcoló félről van szó, és pusztán a szembenálló országok közti tárgyalásokkal megoldható lenne a helyzet. „Az a legerősebb, aki a jó és a rossz közötti harcban a jó oldalára áll ahelyett, hogy megpróbálná az érintett országokat egyformának beállítani.”

Kuleba úgy gondolja, nem szabad elkövetni újra a múltbéli hibákat: „Ha a fehér zászlóról van szó, ismerjük a Vatikán stratégiáját a 20. század első feléből” – utalt a náci Németországot a saját korában nyilvánosan el nem ítélő katolikus egyházra.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még élesebben kritizálta Ferenc pápa kijelentését, bár a nevét nem említette meg a vasárnap éjszakai beszédében. Úgy fogalmazott: a fronton szolgálatot teljesítő tábori lelkészek „az életet, az emberiséget védik, imával, beszélgetésekkel, tettekkel támogatnak”, vagyis Ukrajnában az egyház az emberekkel van,

és nem 2500 kilométerre, ahonnan csak virtuálisan lehet közvetíteni azok között, akik élni akarnak, és akik elpusztítani a másikat.

Kulebával együtt ismét meghívta a pápát, hogy látogasson el az egymillió római katolikusnak és ötmillió görögkatolikusnak otthont adó országba.

UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SERVICE / AFP Volodimir Zelenszkij elnök katonákkal beszélget zaporizzsjai területen tett látogatása során 2024. február 4-én.

Ferenc pápa jelezte, szívesen ellátogatna Kijevbe, de csak abban az esetben, ha utána Moszkvában is látogatást tenne. Csakhogy mostanáig sem a Kreml, sem az orosz ortodox egyház nem hívta meg a katolikus egyházfőt.

Az ukrán államfő ezúttal is kifejtette a már többször hangoztatott tételét, miszerint a közvetlen béketárgyalások csakis a megszálló Oroszország kezdeményezésére indulhatnak meg abban az esetben, ha ezt megelőzően az oroszok Ukrajna teljes területéről kivonulnának.

Az ukrán polgárok a közösségi oldalakon szintén hevesen bírálták a pápát, a kemény kritikusok között van az Ukrán Görögkatolikus Egyház vezetője, Szvjatoszlav Sevcsuk is. Az éppen New Yorkban tartózkodó nagyérsek vasárnap az ott élő ukránokkal tartott találkozóján arról beszélt, csakis Ukrajna „heves ellenállása” akadályozta meg, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök által 2022. február 24-én indított katonai invázióban tömegeket mészároljanak le.

Kijev egyébként legutóbb még dicsérte a Szentszéket a pápai különleges küldöttnek, Matteo Zuppi bíborosnak az Oroszországba hurcolt ukrán gyermekek visszaküldéséért tett erőfeszítései miatt.

Nemzetközi felháborodás

Ferenc pápa kijelentése nem csak Ukrajnában váltott ki felháborodást. Németország vatikáni nagykövete, Bernhard Kotsch közölte: „Oroszország az agresszor, és nemzetközi jogot sért! Ebből kifolyólag Németország Moszkvát és nem Kijevet szólítja fel, hogy fejezze be a háborút!”

Mi lenne, ha az egyensúly kedvéért Putyint buzdítanánk, legyen bátor kivonni a csapatait Ukrajnából. Azonnal beállna a béke, tárgyalásokra sem lenne szükség

véli Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, de hasonlóan nyilatkozott az Európai Unió szentszéki küldöttségének vezetője, Alexandra Valkenburg is.

Sergei SUPINSKY / AFP Egy kijevi lakóház lakosai az épületet ért rakétatámadást követően 2024. február 7-én.

Nem szabad kapitulálni a gonosszal szemben, harcolni kell ellene, és le kell győzni, hogy a gonosz húzza fel a fehér zászlót és kapituláljon

– ezt már Edgars Rinkevics, Lettország elnöke írta az X-en.

Marie-Agnes Strack-Zimmermann, a legkisebb német kormánypárt, az FDP egyik vezető politikusa, az ALDE EP-csúcsjelöltje a Funke médiacsoportnak azt mondta: „Mielőtt az ukrán áldozatok felhúzzák a fehér zászlót, a pápának hangosan és félreérthetetlenül fel kell szólítania a brutális orosz elkövetőket, hogy vegyék le kalózzászlójukat – a halál és a Sátán szimbólumát.” Arról is beszélt, hogy „katolikusként szégyellem”, hogy a pápa nem ítéli el Kirill orosz ortodox pátriárka „verbális gyilkos uszítását” az ukránok ellen.

Oroszországban viszont úgy értékelik, hogy Ferenc szavai nem Ukrajnának, hanem a nyugati államoknak szólnak, nekik kellene a tárgyalásokat kezdeményezniük.

Én úgy látom, a pápa arra kéri a Nyugatot, hogy adja fel ambícióit, és ismerje el a hibáját

nyilatkozta a TASZSZ állami távirati irodának az orosz külügy szóvivője, Marija Zakharova. Szerinte Oroszország soha nem állt az útjába egyetlen tárgyalásnak sem. A pápa szavaira reflektálva Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn azt mondta, Putyin többször is kijelentette: Oroszország készen áll a tárgyalásokra, de Ukrajna mindig elutasítja az ilyen javaslatokat.

Ferenc pápa nyilatkozata után a szóvivője, Matteo Bruni próbált tiszta vizet önteni a pohárba, közleménye szerint az egyházi vezető az általában a megadás szimbólumaként ismert fehér zászlóra „az ellenségeskedés beszüntetésének, a tárgyalások bátorságával létrejövő fegyverszünetnek” a képeként utalt, ráadásul az interjút készítő újságíró, Lorenzo Buccella használta először összefoglaló jelképként a „fehér zászlót”, a pápa pedig csak erre reagálva használta a kifejezést.

A Reuters leirata is azt mutatja, az újságíró arra kérte a pápát, kommentálja azt a vitát, amiben az egyik fél azt akarja, hogy Ukrajna keresse az egyezség lehetőségét Oroszországgal, lengesse a „fehér zászlót”, a másik fél viszont azzal érvel, hogy bármilyen tárgyalás megkezdése csak legitimálná az agressziót.

Ukrajnában vannak, akik a megadás bátorságát követelik, a fehér zászló kitűzését. Mások azt állítják, hogy ez csak a legerősebbek jogát legitimálná. Mit szól ehhez?

kérdezte az újságíró egy olyan új kulturális műsorhoz felvett interjúban, amely alapvetően a fehér szín szimbolikus jelentéseivel foglalkozik majd – így például azzal, hogy miért visel fehér ruhát a pápa –, amikor március 20-án adásba kerül.

Erre válaszolt a pápa a cikk legelején idézett mondattal.

Tiziana FABI / AFP Ferenc pápa

Hagyomány vagy evolúció

Ferenc a háború alatt a Vatikán hagyományos diplomáciai semlegességét próbálja fenntartani, de ez sokszor együtt jár azzal, hogy mondatai az orosz érveléssel szembeni szimpátia érzetét keltik – véli több szemlélő is.

  • Először a háború kitörése utáni hónapokban amiatt kritizálták, hogy nem nevezte meg Moszkvát és Putyint agresszorként.
  • Nem sokkal később kijelentette, hogy a NATO a keleti terjeszkedésével már Oroszország ajtaja előtt hangoskodott, ez vezethetett az invázióhoz.
  • Vitát kavart azzal a tervével is 2022 nagypéntekén, hogy a keresztet orosz és ukrán nők együtt vigyék a körmeneten.
  • Tavaly pedig amiatt bírálták, mert I. Nagy Péter és II. Nagy Katalin birodalmi vezetőket méltatta orosz katolikus fiataloknak, akiket „Nagy-Oroszország örököseinek” nevezett.

Az is igaz ugyanakkor, hogy a pápa Oroszországban is keltett már felháborodást – emlékeztet a France24. 2022 telén például arról beszélt, hogy a „legkegyetlenebb” erőszak Ukrajnában „nem az orosz hagyományból származik”, hanem olyan kisebbségekéből, mint „a csecsenek, a burjátok és így tovább.”

Egyes értelmezések szerint mindezek arra utalnak, hogy semmit nem változik az egyház régi stratégiája, és továbbra is következetesen ragaszkodik a semlegességéhez. A Politico 2022. áprilisi cikke szerint ennek a jele volt az is, amikor

  • a Vatikán követe ottmaradt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén néhány héttel az invázió után, mikor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter mondott beszédet – annak ellenére, hogy közel 140 ország képviselete kivonult a teremből.
  • Nem volt hajlandó a Szentszék támogatni a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetnél (OPCW) az orosz hadsereg idegméreg-használatának az elítélését.
  • Tartózkodott az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) az orosz fél esetleges háborús bűnei kivizsgálását célzó szavazásán.

Eközben a befolyásos orosz ortodox egyház segíti Putyint azzal, hogy legitimálja az Ukrajna elleni háborúját. Feje, Kirill pátriárka, az orosz elnök egyik legnagyobb támogatója „szent háborúnak” nevezte az inváziót. Teszi ezt valószínűleg amiatt is, hogy miként a politikai vezetés, ő is „visszaszerezze” az uralmát Ukrajna felett, amelynek az ortodox egyháza 2019-ben döntött úgy, hogy függetlenedik az orosz egyháztól.

A Vatikán viszont ragaszkodik a potenciális közvetítői szerepének megőrzéséhez.

Már csak azért is – hallható katolikus körökből –, mert a Vatikán ugyan egy létező állam, de nincsenek gazdasági, katonai, területi érdekei, a világ népességének közjójáért cselekszik. Az egyház motivációit, amik leggyakrabban a hitben és nem a politikában gyökereznek, gyakran nehéz megértenie a világnak. „A pápa mindig abban reménykedik, hogy minden egyén megtér”, ebből kifolyólag

szüntelenül imádkozik Putyinért is

– nyilatkozta Victor Gaetan vatikáni riporter, az Isten diplomatái: Ferenc pápa, a vatikáni diplomácia és az amerikai armageddon című kötet szerzője.

Mikhail Klimentyev / Sputnik / AFP Vlagyimir Putyin a Rjazan város külterületén található katonai kiképzőközpontban tett látogatása során 2022-ben.

Ferencnek a háború kitörésekor azzal a kérdéssel kellett szembesülnie, hogy vagy nyilvánosan elítéli a Kreml lépését, vagy visszafogja magát, így teremtve esélyt a Vatikánnak, hogy később közvetíthessen a két fél között. Támogatói szerint azért döntött az utóbbi mellett, mert egyáltalán nem biztos, hogy egy agresszívebb hangnemmel hatással lehetne Putyinra, ráadásul a Vatikánnak nincs érdemi befolyása az orosz elnök mellett kiálló ortodox egyházra.

Nem kell senkit megnevezni. Az csak megnehezítené a párbeszédet

– nyilatkozta Michael Czerny bíboros arról, miért nem ítéli el Ferenc pápa konkrétan Vlagyimir Putyint. Czerny – akit a pápa küldött Ukrajnába – elmondta: Ferenc találkozott Zelenszkijjel és Kirill-lel is, és arról is beszélt, hogy szerinte a pápa a színfalak mögött „nagyon keményen” bírálja a Kremlt, és aktívan kiveszi a részét a kérdés diplomáciai rendezéséből. Ennek a példája, amikor – felrúgva a protokollt – Ferenc az invázió kezdete után előzetes egyeztetés nélkül bekopogott a vatikáni orosz nagykövetségre.

Az ortodox egyházzal való nyílt konfliktust azért is igyekszik elkerülni Ferenc, mert II. János Pál pápa óta a Szentszék kifejezetten törekszik a többi egyházhoz való közeledésre, ennek része volt az is, mikor Ferenc – a pápák közül elsőként – találkozott az orosz pátriárkával, Kirill-lel, aki 2009 óta tölti be az orosz egyház legfőbb pozícióját.

Róma szerepe konfliktusokban

Az egyház és szervezetei már egy sor konfliktusban eredményesen közreműködtek: Mozambik, Libanon, Koszovó esetében, Argentína és Chile között, az 1962-es kubai rakétaválság idején, Ferenc pedig az Egyesült Államok és Kuba közötti kapcsolatfelvételben, valamint Dél-Szudánban. Másrészt negatív példákat is lehet találni. Mint a már idézett II. világháborús eset, mikor XII. Pius nem ítélte el a nácikat és Adolf Hitlert, amivel többek szerint alááshatta volna a németországi és az ausztriai támogatottságukat, mások viszont úgy tartják, így volt képes az egyház a falai mögött megvédeni a nácik áldozatait.

Egy másik, ezzel versengő elmélet szerint a pápa pozíciója korábban is „inkább Pekinghez, Új Delhihez és Brazíliához igazodott, mint Washingtonhoz, Londonhoz vagy Brüsszelhez” – írta még tavaly az Atlanticnek John L. Allen Jr. A Crux katolikus lap szerkesztője szerint Ferenc célja a nyugati fegyverszállítás leállítása és az azonnali tűzszünetről való tárgyalás megkezdése. Idézi a pápaságról 1971 óta író Marco Politi újságírót is, aki szerint a Szentszék az elmúlt hatvan évben

egyszer sem került ilyen marginális szerepbe hasonló nemzetközi jelentőségű ügyben.

Allen szerint Ferenc pozíciója nem magyarázható mindössze azzal, hogy az szimplán a saját véleményét tükrözné. Figyelmeztet: a római katolikus egyház híveinek túlsúlya egyre inkább áthelyeződik a „nyugati világról” a „globális délre”, amely nem úgy látja az ukrajnai háborút, mint Európa és az Egyesült Államok. Ferenc az egyház jövőjét a geopolitikai erejében látja, így a pápa véleménye, magatartása a korábbiaknál sokkal kevésbé egyezik meg majd a nyugati államok álláspontjával.

Ez egyrészt Ferenc pápa személyes dél-amerikai tapasztalatainak köszönhető, másrészt annak a ténynek, hogy míg 1900-ban a 267 millió katolikusból 200 millió, 2000-ben az 1,1 milliárd katolikusból csak 350 millió élt Európában és Észak-Amerikában. Jelenleg 720 millió katolikus hívő latin-amerikai, afrikai és ázsiai.

Ebből a megvilágításból teljesen érthető, Ukrajna miért dolgozik azon, hogy a túlnyomó többségében katolikus Dél-Amerika országait meggyőzze: minden rendezés előfeltétele az orosz erők távozása.

A pápa nyilatkozata egyébként akkortájt került nyilvánosságra, amikor az oroszok bizonyos sikereket könyvelhettek el a fronton, miközben az ukránok kénytelenek voltak szembesülni a nyugati utánpótlás késlekedésével. Ezzel együtt némi diplomáciai fellendülés mégis tapasztalható: Kína küldöttje nemrégiben Kijevbe látogatott, Recep Tayyip Erdogan pedig segítségét ajánlotta fel Zelenszkijnek annak múlt heti törökországi látogatása során. Ferenc pápa a februári interjújában éppen Törökországot említette lehetséges mediátorként, nem a Vatikánt, igaz, egy későbbi kérdésre válaszolva hozzátette: ő maga is kész a közvetítésre a felek között.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik