„A háború elérkezett a legveszélyesebb szakaszába” – Macron szavait kommentálta Szalay-Bobrovniczky Kristóf

Az elmúlt hetek rémületkeltő nyilatkozataival és szenzációhajhász szalagcímeivel ellentétben a Nyugat nem áll a háború küszöbén Oroszországgal – hangsúlyozta keddi beszédében a brit fegyveres erők vezérkari főnöke.

Sir Tony Radakin tengernagy a londoni Királyi Külügyi Intézet – székháza után közkeletű nevén a Chatham House – biztonsági és védelmi konferenciáján felszólalva kijelentette: nincs jele annak, hogy rövid távon számítani lehetne az ukrajnai háború befejeződésére, és a Közel-Keleten dúló háborúhoz is kapcsolódnak kockázatok, mindenekelőtt az, hogy a térség egésze lángba borulhat.

A vezérkari főnök hozzátette ugyanakkor: őt az a kockázat tölti el aggodalommal, hogy a közbeszéd az elmúlt hetekben felvett irány alapján zavarossá válhat, különös tekintettel arra, hogy egyes esetekben rémületkeltő célú kijelentések is elhangzottak. Radakin nem említett konkrét példákat.

Grant Shapps brit védelmi miniszter azonban nemrégiben egy londoni védelmi konferencián úgy fogalmazott, hogy a világ a hidegháború vége óta „teljes kört írt le, és a háború utáni időszak után ismét a háború előtti időszak felé vette az irányt”. Shapps hozzátette: ha a brit fegyveres erők nem elég erősek ahhoz, „hogy elrettentsék Moszkvát vagy Pekinget az agressziótól, akkor nem kis háborúra, hanem komoly háborúra kell számítani”.

Sir Tony Radakin azonban a Chatham House kedd esti fórumán tartott beszédében leszögezte: szeretné megnyugtatni azokat, akik az elmúlt időszakban elhangzott egyes kijelentésektől megijedtek, hogy Nagy-Britannia biztonságban van, és kivételes mértékű biztonságát egyrészt NATO-tagsága, másrészt nukleáris hatalmi státusa szavatolja.

Szeretném határozottan visszautasítani az utóbbi időszak szenzációhajhász szalagcímeit: nem állunk a háború küszöbén Oroszországgal, nem készül senki lerohanni bennünket, és a védelmi minisztériumban sem beszél senki a sorozás bevezetéséről

fogalmazott.

A tengernagy hangsúlyozta: abban az elméleti esetben is, ha Oroszország NATO-területre hatolna be, elsöprő erejű válaszban lenne része. Az atlanti szövetség légiereje háromszorosan múlja felül az orosz légierőt, és konfliktus esetén rövid idő alatt légifölénybe kerülne.

A NATO haditengerészetének négyszer annyi hajója és háromszor annyi tengeralattjárója van, mint Oroszországnak, és „felgöngyölítené” az orosz hadiflottát a Barents-tengeren és a balti térségben – fogalmazott beszédében a brit vezérkari főnök. Hozzátette: annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem akar konfliktust a NATO-val, a legfőbb oka az, hogy

Oroszország veszítene, mégpedig gyorsan.

Sir Tony Radakin elmondta: az ukrajnai háború kezdete óta Oroszország csaknem háromezer harckocsit, 1500 tüzérségi eszközt és több mint ötezer páncélozott harcjárművet vesztett. Ahhoz, hogy 2-5 éven belül reális veszélyt jelentsen a NATO keleti szárnyára, Oroszországnak mindezt pótolnia kellene, újból fel kellene töltenie hosszú hatótávolságú rakétáinak és tüzérségi lövedékeinek készleteit, és mindeközben ki kellene hátrálnia az elhúzódó és nehéz ukrajnai háborúból – hangsúlyozta a brit vezérkari főnök.

(MTI)

Az Egyesült Államok nem küld katonákat harcolni Ukrajnába – szögezte le kedden a washingtoni Fehér Ház arra reagálva, hogy korábban a francia államfő arra utalt, nem zárkózik el attól, hogy nyugati országok szárazföldi csapatokat küldjenek Ukrajnába.

Biden elnök világosan fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok nem küld csapatokat Ukrajnába, hogy részt vegyenek a harcokban

jelentette ki Adrienne Watson, a washingtoni nemzetbiztonsági tanács szóvivője. Hozzátette, hogy az elnök szerint a győzelmet az a katonai segélycsomag hozhatja el, amelyet a kongresszus jelenleg blokkol.

Joe Biden kedden a Fehér Házban fogadta a kongresszus több vezető tisztségviselőjét, hogy költségvetési kérdésekről, köztük az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatásról egyeztessenek.

A megbeszélés elején az elnök úgy fogalmazott, „a mindennapos tétlenségnek borzasztó következményei vannak” Ukrajnában, és „rettenetes ára” lesz annak, ha az amerikai törvényhozás nem szavazza meg az Ukrajnának szánt legújabb 60 milliárd dolláros támogatást.

(MTI)

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) befejezte a világ legnagyobb teherszállító repülőgépe, az ukrán gyártású, An-225 Mrija (Álom) megsemmisítése ügyében indított vizsgálatot, és elegendő bizonyítékot gyűjtött össze, hogy alátámassza a vádemelést az Antonov ukrán állami vállalat volt vezérigazgatója és a cég légiközlekedés-biztonsági részlegének vezetője ellen – közölte az SZBU kedden a Telegramon.

A biztonsági szolgálat szerint az Antonov két volt vezetőjének törvényellenes cselekedetei vezettek ahhoz, hogy az orosz csapatok elfoglalták a stratégiailag fontos repülőteret a Kijevért vívott harcok során a két évvel ezelőtt kezdődött háború első napjaiban, és megsemmisítették a Mriját. Az SZBU nyomozói befejezték az előzetes vizsgálatot, és megküldték a vádiratot a bíróságnak.

A nyomozás során kiderült, hogy az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni offenzíváját megelőző napokban nem engedték be az ukrán nemzeti gárda tagjait a Kijev melletti Hosztomel repülőtér területére, hogy felkészüljenek a védelmére

írta az SZBU. A biztonsági szolgálat hozzátette, hogy 2022 elején a vállalat tisztségviselői elrendelték, hogy akadályozzák meg ukrán katonák belépését a repülőtérre.

Az összegyűjtött bizonyítékok alapján a két volt vezetőt az ukrán fegyveres erők és más katonai alakulatok törvényes tevékenységének akadályozásával vádolják, amiért akár 15 év börtönbüntetést is kiszabhatnak rájuk. A vádlottak jelenleg előzetes letartóztatásban vannak.

(MTI)

A nyugati csapatok ukrajnai jelenléte nem jelentené a hadviselés küszöbének átlépését – nyilatkozta a francia külügyminiszter, Stéphane Séjourné, pontosítva ezzel Emmanuel Macron államfő heves vitát kiváltó kijelentését arról, hogy lehetséges-e nyugati csapatokat küldeni a hadban álló országba.

A miniszter azt ugyanakkor megismételte, hogy Oroszország agressziójával szemben a Nyugatnak új lépéseket kell fontolóra vennie Ukrajna támogatására, példaként említve olyan műveleteket, mint az aknamentesítés, a kibertér védelme vagy fegyverek előállítása ukrán területen. „Ezek közül néhány akció megköveteli az ukrán területen való jelenlétet anélkül, hogy átlépnénk a hadviselés küszöbét” – hangsúlyozta Séjourné, egyértelművé téve, hogy nem az orosz erőkkel szemben közvetlenül harcoló csapatokról lenne szó.

A valóságban nem merül fel a csapatok küldésének kérdése. Az ukránok csak a kötelezettségvállalásaink betartását kérik tőlünk

– hangsúlyozta a külügyminiszter a Nemzetgyűlésben a kormányhoz intézett azonnali kérdések órájában, miután az államfő előző esti kijelentése heves ellenzéki tiltakozást váltott ki.

Marine Le Pen, szélsőjobobldali Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője mindezek után is arról beszélt, hogy Macron újabb lépést tett a hadviselés felé, amely egzisztenciális veszélyt jelent 70 millió francia számára.

(MTI)

„Aggodalomra ad okot Macron elnök bejelentése, ezért is nagyon fontos, hogy Magyarország fenntartsa álláspontját: nem küld fegyvert Ukrajnába, ragaszkodik a tűzszünethez és a béketárgyalások mielőbbi megkezdésére szólítja fel a harcoló feleket” – hangsúlyozta Szalay-Bobrovniczky Kristóf kedden Budapesten.

Mint ismert, Emmanuel Macron francia elnök arról beszélt, hogy nem zárható ki annak lehetősége, hogy nyugati csapatokat küldjenek Ukrajnába. A magyar honvédelmi miniszter szerint ezzel a háború elérkezett a legveszélyesebb szakaszába, az agresszor felülkerekedni látszik, ami a nyugati világ döntéshozóit cselekvésre kényszerítheti.

(MTI)

Az európai országok és a NATO-tagállamok egyetlen katonát sem küldenek Ukrajnába – jelentette ki keddi freiburgi sajtótájékoztatóján Olaf Scholz német kancellár.

Scholz elmondta, hogy

amit már a konfliktus elején lefektettünk, az továbbra is érvényes, vagyis Ukrajna területén nem lesznek olyan szárazföldi csapatok, nem lesznek olyan katonák, akiket európai vagy NATO-tagállamok küldtek oda.

Leszögezte, hogy ebben a kérdésben nagy az egyhangúság.

Scholzéhoz hasonló nyilatkozatot tett a spanyol kormány szóvivője is. Pilar Alegría a kabinet ülését követő sajtótájékoztatón kijelentette, Spanyolország nem ért egyet európai csapatok Ukrajnába küldésének javaslatával.

A két ország a francia köztársasági elnök, Emmanuel Macron hétfő esti kijelentésére reagált, mely szerint „nincs konszenzus arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk, de semmit sem szabad kizárni és mindent meg fogunk tenni amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön”.

(MTI)

Lengyelország nem zárja ki az ukrán gabonafélék behozatalára vonatkozó nemzeti tilalom kiterjesztését más termékekre – jelentette ki Donald Tusk lengyel miniszterelnök kedden. A lehetséges termékek között szerepel a gyümölcs, a tojás és a hús is.

Megvitatjuk, hogy lehetséges lenne az embargó kiterjesztése más termékekre is, ha az EU nem talál hatékonyabb módot a lengyel és az európai piac védelmére

mondta Tusk Prágában.

A lengyel gazdák az ukrán határon tiltakoznak az import ellen, például úgy, hogy egy héttel ezelőtt egy tehervonatról más piacokra szánt gabonát öntöttek ki.

(Guardian)

Az Európai Parlament keddi strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta a hétéves uniós költségvetés félidős felülvizsgálatát, benne az Ukrajnának szánt, 50 milliárd eurós, hosszú távú pénzügyi támogatást – írja az MTI.

Az EP közleménye szerint a 2021 és 2027 közötti uniós pénzügyi keret 499 szavazattal, 67 ellenszavazattal és 31 tartózkodás mellett elfogadott módosítása révén az uniós költségvetés hatékonyabban tud majd válaszolni a felvetődő igényekre és az előre nem látható körülményekre – különösen a migrációs és külpolitikai kihívások kezelése, valamint az EU válsághelyzetekre való felkészítése terén. A félidős felülvizsgálattal az elképzelések szerint létrejön egy olyan mechanizmus, ami az egyre növekvő kamatlábakra való tekintettel segít megbirkózni a koronavírus-járvány okozta válság utáni helyreállítást segítő unió eszköz keretében felvett hitelek törlesztésének nehézségeivel.

Az uniós költségvetés felülvizsgálata nyomán elkülönített uniós alap, az úgynevezett Ukrajna-eszköz létrehozásáról 536 szavazattal, 40 ellenszavazattal és 39 tartózkodás mellett döntött az Európai Parlament. Az összesen 50 milliárd eurót kitevő csomag forrásait 2024 és 2027 között vissza nem térítendő támogatások, hitelek és garanciák formájában bocsátja majd rendelkezésre az EU, hogy Ukrajna helyreállítását, újjáépítését és modernizációját segítse. Az EP-képviselők az uniós költségvetés felülvizsgálatával kapcsolatban, 517 szavazattal, 59 ellenében és 51 tartózkodás mellett elfogadták az úgynevezett Stratégiai Technológiák Európai Platformot (STEP) “Európa pozíciójának erősítésére” a létfontosságú technológiai területeken. Ide egyebek mellett a digitális technológiák, a tiszta és erőforrás-hatékony, például a nettó zéró-kibocsátású technológiák és a biotechnológiák tartoznak – tájékoztatott az uniós parlament.

Lassan két hete, hogy elhunyt Alekszej Navalnij az Oroszország peremén fekvő Jamal-Nyenyec Autonóm Körzet 3. számú büntetés-végrehajtási intézetében. Ezt követően még az ellenzéki politikus gyászoló édesanyjának is alig engedték meg az orosz hatóságok, hogy megnézhesse fia holttestét, amit egyébként is csak abban az esetben kaphatott meg, ha beleegyezik abba, hogy titkos szertartás keretében temetik el Navalnijt.

A holttestet végül kiadták, a hatóságok viszont továbbra is ügyelnek rá, hogy ne legyen széleskörű megemlékezés: a Guardian beszámolója szerint Navalnij egyik szóvivője Kira Jarmis az X-en írt arról, hogy sehol nem találnak olyan helyet, ahova megemlékezést hívhatnának össze. Jarmis azt írja, egy sor állami és magán temetkezési irodát, temetőt és még kereskedelmi központokat is felkerestek, de mindenhol ajtót mutattak nekik. A legtöbben ártatlan kifogásokkal élnek és arra hivatkoznak, hogy nincs szabad időpontjuk és kapacitásuk, és akadnak olyanok is, akiknek a hozzáállása azután változik meg, hogy kiejtik Navalnij nevét. „Egyetlen hely volt, ahol közölték, hogy nem működhetnek együtt velünk” – egyértelműsítette Navalnij szóvivője, hogy szerinte a legfelsőbb szinteken akadályozzák, hogy búcsút vehessenek az ellenzéki politikustól.

A Kreml figyelmeztetett, hogy elkerülhetetlenné válik a konfliktus Oroszország és a NATO között, ha nyugati csapatok mennek Ukrajnába harcolni – írja a Reuters.

Emmanuel Macron hétfőn azt mondta, hogy nincs konszenzus a nyugati csapatok Ukrajnába küldéséről, de semmit sem szabad kizárni. Svédország, Lengyelország és Csehország elhatárolódott a francia elnök szavaitól.

Maga az a tény, hogy megvitatják annak lehetőségét, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába NATO-országokból, egy nagyon fontos új elem

– mondta újságíróknak Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, amikor Macron megjegyzéséről kérdezték.

Jens Stoltenberg kedden az AP-nek azt mondta, hogy a katonai szövetség nem tervezi, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába. A NATO-főtitkár jelezte, hogy a NATO példátlan támogatást nyújt Ukrajnának 2014 óta, a két éve kirobbant háború óta pedig fokozták ezt, azonban nincsenek tervek arra, hogy capatokat vezényeljenek az Oroszország által megtámadott országba.

(Guardian)

Sem fegyvereket, sem katonákat nem vagyunk hajlandóak küldeni Ukrajnába – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a közösségi oldalán. A miniszter azt írta:

Halljuk, látjuk a híreket a tegnap esti párizsi találkozóról. Magyarország álláspontja világos és sziklaszilárd: sem fegyvereket, sem katonákat nem vagyunk hajlandóak küldeni Ukrajnába. A háborút nem mélyíteni és szélesíteni kell, hanem befejezni.

Gabriel Attal francia miniszterelnök kedden kijelentette, hogy nem lehet semmit sem kizárni az ukrajnai orosz győzelem megakadályozására irányuló nyugati erőfeszítésekből. Korábban Emmanuel Macron francia elnök beszélt arról, hogy nem kizárható a nyugati szárazföldi csapatok küldése.

Attal egy interjúban egyúttal jelezte, hogy jelenleg nincs konszenzus szárazföldi csapatok bevezetéséről, de nem lehet semmit sem kizárni. A francia miniszterelnök leszögezte:

Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerhesse meg ezt a háborút.

(Guardian)

Fenyegető, magyarellenes üzeneteket kapott sms-ben és a Telegramon hétfőn sok kárpátaljai – írja a Magyar Nemzet. A szövegeket ukránul és magyarul fogalmazták meg. Az obszcén és halásos fenyegetést is tartalmazó üzeneteket bosnyák, kazah és kirgiz számokról küldték.

Az üzenetekben mindenhol ugyanaz a kép látható: Kárpátalja térképén áll egy csuklyás, maszkos rajzolt férfi, ukrán címerrel a mellkasán és egy méretes késsel a bal kezében, miközben Magyarország felé mutat, ahova tömegek menekülnek. Az alatta lévő feliratok már magyarul és ukránul vannak leírva, vegyesen. A kés mindenhol visszatérő emoji, akárcsak a „kurva takarodj” kifejezés is.

Az ukrán hatalomhoz közel álló újságírók szerint orosz provokációról van szó. Kárpátalja katonai kormányzósága szerint orosz információs művelet mindez, mert, ahogyan fogalmaznak: az ellenség megpróbálja egymás ellen ugrasztani a helyben élő nemzetiségeket.

Emmanuel Macron francia elnök hétfőn kijelentette, hogy nem zárja ki annak lehetőségét, hogy szárazföldi csapatokat küldjenek Ukrajnába. Hozzátette viszont, hogy ezzel kapcsolatban nincs konszenzus a 20 európai vezető részvételével tartott párizsi találkozón, amelyet Macron hívott össze.

Macron szerint viszont semmit nem szabad kizárni, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Oroszország ne győzzön.

A találkozó végén Macron figyelmeztetett:

Oroszország további területek megszerzésére törekszik, és nem csak Ukrajnára , hanem sok más országra is figyel.

A találkozón jelen volt Olaf Scholz német kancellár, az Egyesült Királyság külügyminisztere, Andrzej Duda lengyel elnök és Mark Rutte holland miniszterelnök is.