Ha azonnal véget érne a háború, akkor is nyolcezren halnának meg a Gázai-övezetben fél éven belül

Ha azonnal véget érnének a harcok a Gázai-övezetben, akkor is további nyolcezer ember veszítené életét a következő hat hónapban a háború által okozott egészségügyi krízis következményeként, erre jutottak független amerikai és brit szakértők legfrissebb tanulmányukban.

A Guardian cikke szerint a Gázai-övezetben a kórházak szinte használhatatlanok, a 2.3 millió lakos 85 százaléka pedig hajléktalanná vált a fegyveres konfliktus kirobbanása óta. Sokan alultápláltak, de hasmenéses járvány is terjed a régióban.

A brit London School of Hygiene & Tropical Medicine és az amerikai Johns Hopkins Center for Humanitarian Health most azt vizsgálta, milyen hatásokra lehetne számítani az elkövetkező fél évben akkor, ha azonnali tartós tűzszünet lenne a területen. Izraelt külön nem vizsgálták, ott ugyanis a kórházak működése zavartalan.

Ha lezárnák a konfliktust, akkor is további nyolcezer halálesettel kalkuláltak a szervezetek. Ha folytatódnak vagy felerősödnek a harcok, és emellett egy súlyosabb járvány is kirobbanna, akkor a legrosszabb forgatókönyv esetében augusztusig 85 570 ember halna meg, állapították meg a kutatók.

Vilmos herceg kedden felszólalt az izraeli konfliktussal kapcsolatban: emberi áldozatokról és a humanitárius segítségnyújtás fontosságáról beszélt.

Kapcsolódó

Vilmos herceg az Izrael–Hamász-háborúról: A harcoknak a lehető leghamarabb véget kell vetni

A herceg kedden Gázában humanitárius segítséget nyújtó segélymunkásokkal találkozott.

Az amerikai kormány a Gázai övezetben ideiglenes tűzszünetet szorgalmazó, és Izrael rafahi offenzíváját elutasító indítványt terjesztett kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé, amelynek ettől eltérő, az azonnali és feltétel nélküli humanitárius tűzszünetre felszólító határozatáról a nap folyamán szavaznak a tagállamok képviselői – írja az MTI.

Washington korábban jelezte, hogy a keddi szavazáson megvétózza az arab országok által benyújtott javaslatot, mivel aggályai szerint veszélyeztetheti az Egyesült Államok, Egyiptom, Izrael és Katar közötti, a túszok szabadon bocsátására és a háború legalább hathetes szüneteltetésére irányuló tárgyalásokat.

Az amerikai indítvány ezek mellett sürgeti a humanitárius segélyek szállítására vonatkozó valamennyi korlátozás feloldását, és megállapítja, hogy egy nagyobb szárazföldi offenzíva a gázai Rafah városa ellen súlyosan veszélyeztetné a regionális békét, ezért az ott zajló műveletek a jelenlegi körülmények között nem folytatódhatnak.

A Reuters brit hírügynökségnek névtelenül nyilatkozó magas rangú amerikai kormánytisztviselők szerint az amerikai indítvány nem foglal állást sem Izrael, sem a palesztinok és az őket támogató országok törekvései mellett. Ezt mutatja, hogy noha Washington hagyományosan Izrael érdekeit védi az ENSZ bírálataival szemben, és a Hamász október 7-i terrortámadása óta kétszer is megvétózta az ENSZ BT-határozatokat, kétszer tartózkodott is.

A Gázai övezetben a „már most is elviselhetetlen mértékű” gyermekhalálozás növekedése várható – közölte kedden az ENSZ gyermekvédelmi szervezete, az Unicef.

A Global Nutrition Cluster (GNC), az ENSZ gyermekügynöksége által vezetett segélyszervezet jelentése szerint a Gázai övezetben az öt év alatti gyermekek több mint 90 százaléka naponta legfeljebb kétszer jut élelmiszerhez, ami súlyos élelmezési szegénységnek nevezhető. Hasonló arányban szenvednek fertőző betegségektől, 70 százalékuknak hasmenéses megbetegedése volt az elmúlt két hétben.

Gáza legdélebbi városában, Rafahban, ahová a legtöbb humanitárius segély érkezik, az akut alultápláltság aránya 5 százalékos, szemben a Gáza északi részén mért 15 százalékkal. A jelentés szerint a háború előtt az alultápláltsági arány Gázában kevesebb mint 1 százalék volt.

(Guardian)

Az Európai Unió 26 tagállamának külügyminisztere közös közleményt adott ki, melyben arról írnak, nagyon aggasztja őket a gázai humanitárius helyzet és a túszok szenvedése, valamint az izraeli kormánynak a rafahi szárazföldi hadműveletre vonatkozó tervei, ahol jóval több mint egymillió palesztin menekült a harcok elől.

Elismerjük Izrael jogát arra, hogy a nemzetközi joggal összhangban megvédje magát. Arra kérjük azonban az izraeli kormányt, hogy ne támadja meg Rafah városát. Egy ilyen akció csak súlyosbítaná a már most is katasztrofális humanitárius helyzetet, és megakadályozná az alapvető szolgáltatások és a humanitárius segítségnyújtás biztosítását.

A Politico cikke szerint csak a magyar külügyminiszter nem írta alá a közös nyilatkozatot.

A Haaretz jelentése szerint Izraelben egy tiltakozó menet tart Benjamin Netanjahu miniszterelnök rezidenciája felé, követelve az izraeli kormánytól, hogy tegyen lépéseket annak a 134 túsznak a szabadon bocsátása érdekében, akiket a Hamász vélhetően még mindig a Gázai övezetben tart fogva. A Haaretznek nyilatkozva az egyik tiltakozó, akinek apósát tartják fogva a Hamász emberei azt a kérdést tette fel, hogy:

Netanjahu, ha a te lányodról lenne szó, mit tennél?

A tüntetők arra kérik a kormányt, hogy a túszok kiszabadítását helyezze előtérbe a Hamasszal kötendő tűzszüneti megállapodással.

Izrael mindenképpen megtartja az átfogó katonai ellenőrzést a palesztin területek felett, még akkor is, ha megállapodás születne a kétállami megoldásról – jelentette ki hétfő esti videóüzenetében Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.

Minden esetben, tartós megoldás, vagy annak hiányában, Izrael meg fogja tartani a teljes biztonsági ellenőrzést a Jordán-folyótól nyugatra eső területeken

– fogalmazott az izraeli kormányfő. Hangsúlyozta, hogy ez magába foglalja Ciszjordániát és a Gázai övezetet is.

Mindenki tudja, hogy én voltam az, aki évtizedek óta akadályozta a palesztin állam megteremtését, amely létünket fenyegetné

– állította Netanjahu.

Izrael legfontosabb szövetségese, az Egyesült Államok egyre inkább szorgalmazza a kétállami megoldást, vagyis hogy Izrael mellett alakuljon egy palesztin állam. Ez utóbbi elképzelések szerint az 1967 óta megszállt területeken jönne létre Ciszjordánia, a Gázai övezet és Kelet-Jeruzsálem területén.

Az izraeli kormány vasárnapi ülésén egyhangúlag elutasította a palesztin állam egyoldalú nemzetközi elismerését. Netanjahu hétfőn arról beszélt, hogy a határozatot most beterjeszti az izraeli parlamentben, a kneszetben. Mint mondta, palesztin állam csakis Izrael és a palesztinok közötti közvetlen tárgyalások révén jöhet létre.