Kizárhatják Putyin ellenfelét az elnökjelölti versenyből

Benyújtotta lemondását posztjáról Julija Laputyina veteránügyi miniszter – közölte hétfőn a Telegramon Tarasz Melnicsuk, a kormány képviselője a parlamentben. Melnicsuk tájékoztatása szerint a parlament megkapta Laputyina írásos nyilatkozatát lemondási szándékáról. A kormány képviselője ugyanakkor arra nem tért ki, milyen indokkal mondott le a miniszter.

A parlament 2020. december 18-án nevezte ki Laputyinát veteránügyi miniszternek Denisz Smihal kormányfő javaslatára. Laputyina azt megelőzően csaknem harminc évig szolgált az Ukrán Biztonsági Szolgálatnál (SZBU), azon belül több évig a kémelhárítási osztályon. 2014 áprilisában frontszolgálatot vállalt, az SZBU első csoportjának tagjaként Donyeck megyében a kramatorszki repülőteret őrizte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt tisztje, Igor Girkin által vezetett szakadár csoport támadásaitól. 2020-ban ő lett a második női tábornok Ukrajna történelmében.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál arra emlékeztetett, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a RAI olasz állami televíziónak adott, vasárnap sugárzott interjújában azt mondta, hogy több magasrangú tisztségviselő leváltásával új kezdetet fontolgat a csaknem két éve zajló orosz-ukrán háború menetében. Hetek óta olyan kiszivárogtatások jelentek meg az ukrán és a nemzetközi sajtóban, hogy az ukrán elnök Valerij Zaluzsnij menesztésére készül az ukrán fegyveres erők főparancsnoki posztjáról. Zelenszkij ugyanakkor kijelentette, hogy az esetleges változások túlmutatnak egyetlen személy leváltásán.

(MTI)

Az Európai Bizottság és a Világbank-csoporthoz tartozó International Finance Corporation (IFC) garanciamegállapodást írt alá 90 millió euró értékben olyan beruházások támogatására, amelyek a magánszektor bevonásával segítik elő Ukrajna újjáépítését – tájékoztatott az uniós bizottság hétfőn.

A brüsszeli testület közleménye szerint a garanciamegállapodásnak köszönhetően az ukrajnai újjáépítésben részt vevő magánszektorbeli vállalatok által mobilizált beruházások várhatóan több mint 500 millió eurót mozgósítanak majd az egyes ágazatokban, beleértve az alapvető infrastruktúrát és az árutermelést, a szén-dioxid-mentesítést és a megélhetés biztosítását.

Az uniós bizottság Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztost idézte, aki azt mondta: a megállapodás újabb példája az EU és az IFC kiváló együttműködésének az ukrajnai befektetések fellendítése érdekében. Az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusz (EFSD+) által biztosított garancia segíteni fog az ország infrastruktúrájának újjáépítésében, támogatja az üzleti szektort, és megerősíti gazdaságának ellenálló képességét – mondta a magyar uniós biztos.

Az Európai Bizottság emlékeztetett: Oroszország Ukrajna elleni háborújának 2022. február 24-i kezdete óta az országnak nyújtott uniós támogatás több mint 88 milliárd eurót tesz ki. Ez magában foglalja az uniós intézmények és a tagállamok hozzájárulásait a gazdasági, pénzügyi, katonai és humanitárius támogatáshoz, valamint az ukrán menekültek fogadásához az EU tagállamaiban.

Közölték továbbá, hogy az IFC 2022-ben 2 milliárd dollár értékű programot indított Economic Resilience Action (ERA) néven az ukrajnai magánszektor támogatására. Azóta az IFC több mint 650 millió dollár finanszírozást nyújtott, és több mint 400 millió dollárt mozgósított a technológiai szektor, az agrárüzlet, a kritikus export és import, valamint a kkv-finanszírozás támogatására Ukrajnában.

(MTI)

Oroszország inváziójának támogatásával az ukrán legfelsőbb bíróság egyik tisztviselőjét gyanúsítják – írja az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) február 5-ei tájékoztatása alapján a Kyiv Independent. A férfit nem nevezték meg, csak annyit mondtak, hogy egy osztályvezetőről van szó.

Az SZBU közölte, hogy a bizonyítékok között olyan rögzített beszélgetések is szerepelnek, amelyekben a férfi azt mondta, Ukrajnának át kellene adnia Oroszországnak Odesza és Herszon régióit. Azt is elmondta, hogy támogatja a Wagner-zsoldosokat, és reméli, hogy az SZBU szerint újabb orosz kísérletet tesznek az ukrán területek, köztük Lviv elfoglalására.

A bűnüldöző szervek átkutatták a gyanúsított lakóhelyét, és mobiltelefonokon és számítógépeken bizonyítékokat találtak az ukrajnai orosz invázió támogatására. A kutatás során csaknem 300 kézi lőfegyver-patront, „Kreml-barát” irodalmat és „illegális megfigyelésre” szolgáló felszerelést is lefoglaltak.

A férfit hivatalos személy által elkövetett, Ukrajna elleni orosz fegyveres agresszió igazolása, jogosnak elismerése vagy tagadása, illetve annak résztvevőinek dicsőítése bűntettével gyanúsítják.

Az SZBU közölte, hogy még zajlik a nyomozás, de a gyanúsított akár nyolc évig terjedő szabadságvesztésre is számíthat. Az nem derült ki, hogy a férfi előzetes letartóztatásban van-e.

A holland védelmi minisztérium újabb hat darab F-16-os vadászgépet készít elő Ukrajnának történő szállításra

– közölte hétfőn Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter. Ezzel a miniszter közlése szerint a holland vadászgépek száma huszonnégyre emelkedik Ukrajnában. Az indoklás szerint Ukrajna légi fölénye alapvető fontosságú az orosz agresszióval szembeni fellépéshez.

A holland kormány még karácsony előtt, december 22-én jelentette be, hogy tizennyolc F-16-os vadászrepülőgépet készül Ukrajnának adni, ezzel is támogatva a nyugati segítség miatt egyre inkább aggódó szomszédunkat.

A georgiai különleges szolgálatok feltartóztattak egy robbanóanyagokat tartalmazó szállítmányt, amely az ukrajnai Odesszából Románia, Bulgária és Törökország érintésével az oroszországi Voronyezsbe tartott, és amelyet valószínűleg terrortámadásra szántak – közölte a georgiai állambiztonsági szolgálat alapján az MTI hétfőn.

A tervek szerint a robbanóanyagok eredeti úti célja a délnyugat-oroszországi Voronyezs volt, de később a szervezők terve módosult: úgy döntöttek, hogy egy konténert küldenek három robbanószerkezettel megrakva Oroszországba, míg egy további konténert – szintén három robbanószerkezettel – a georgiai fővárosban, Tbilisziben, egy meghatározott címen akartak hagyni.

Az Oroszországi Föderációba tartó szállítmányt a georgiai oldalon megállították, mielőtt átlépte volna a határt. A georgiai állambiztonsági szolgálat szerint az elkövetők azt a látszatot kívánták kelteni, hogy a Georgiában vagy az országon kívül végrehajtott terrorcselekményekért Tbiliszi a felelős, mind a tervezés, mind a végrehajtás tekintetében.

Az ügynökség adatai szerint hét georgiai, három ukrán és két örmény állampolgár vett részt a robbanóanyagok georgiai behozatalában és az országon belüli mozgatásában. A szállítást egy ukrán állampolgár, Andrij Sarasidze szervezte meg, aki 2020-ban a Nép Szolgája kormánypárt Odessza területi regionális képviselőjelöltje volt, és a (georgiai) Batumi városából származik.

A robbanószerkezetek a vizsgálat szerint katonai gyártmányú C-4-es műanyag robbanóanyagot tartalmaznak, amelyek elektromos detonátor és speciális időzítő segítségével hozhatók működésbe. Össztömegük eléri a 14 kilogrammot – derült ki a hatósági tájékoztatásból.

Borisz Nagyezsdin orosz háborúellenes elnökjelölt stábja azt közölte, hogy az orosz választási bizottság az általuk benyújtott támogatói aláírások 15 százalékát érvénytelennek találta. Ez háromszorosa a megengedett aránynak, és okot adna arra, hogy a bizottság kizárja Nagyezsdint a márciusi elnökválasztás jelöltjei közül.

A bizottság várhatóan szerdán hoz végleges döntést az ügyben.

Az orosz ellenzéki elnökjelöltről a hétvégén közöltünk portrét.

Az ukrán-magyar határszakaszon 3672-en léptek be Magyarországra vasárnap, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4242-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek, vagyis az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) adatai szerint összesen 7914-en érkeztek a háború sújtotta országból.

A beléptetettek közül a rendőrség 54 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írta közleményében az ORFK.

Nemcsak a népszerű ukrán vezérkari főnököt, Valerij Zaluzsnijt menesztheti Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hanem az állami vezetők körében is széleskörű tisztogatást fontolgat.

– A teljes vezetésben szükség van változásra. Amikor az újraindítás szükségességéről beszélek, akkor nem csak a hadseregről, hanem az állami szféráról is beszélek – mondta Zelenszkij, aki szerint a háború megnyeréséhez mindenkinek egy irányba haladnia, valamint optimistán kell a jövőbe tekinteni.

Zelenszkij és Zaluzsnij közötti ellentétek tavaly novemberben törtek felszínre, amikor a vezérkari főnök patthelyzetről és háborús fáradtságról írt egy írásában, valamint azt is kifejtette, hogy lassan kifogynak az emberanyagból, ezért szükség lenne félmillió embert mozgósítani.