Megfenyegették Olaszországot a jemeni húszi lázadók

Nagyjából százezer ember volt kénytelen hátrahagyni az otthonát Dél-Libanonban az izraeli támadások miatt – közölte a libanoni külügyminiszter hétfőn. Abdullah Bou Habib külügyminiszter erről a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának elnökével folytatott találkozóján beszélt.

A tárcavezető elmondta: Libanon köszöni a Vörskereszt minden lehetséges segítségét, amit a lakóhelyüket elhagyni kényszerült libanoniaknak nyújtanak.

A feszültség a libanoni-izraeli határ mentén október eleje óta fokozódik, mióta a Hamász ezerkétszáz áldozatot követelő izraeli támadása után a zsidó állam máig tartó hadjáratot indított a Gázai övezet lakói ellen. Ebben a háborúban a gázai palesztin egészségügyi minisztérium adatai szerint eddig több mint 27 ezer palesztin vesztette életét – közöttük nagy számban idősek, nők és gyerekek.

A libanoni média szerint azóta legalább harminc civil, köztük három újságíró és három gyermek, valamint a Hezbollah száznyolcvankét tagja halt meg Dél-Libanonban.

(Anadolu Agency)

Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg hétfőn a gázai háború befejezését célzó „regionális koordinációról”, valamint a háború befejezése utáni tervekről tárgyalt – közölte az amerikai külügyminisztérium szóvivője a CNN beszámolója alapján.

A több mint kétórás rijádi találkozójukon a vezetők arról is beszéltek, hogy „fontos a gázai humanitárius szükségletek kezelése és a konfliktus továbbterjedésének megakadályozása”, valamint hogy „sürgős szükség van a régió feszültségeinek csökkentésére”, beleértve a jemeni húszi lázadók támadásait a Vörös-tengeren.

A régióban tartott januári találkozóit követően Blinken kijelentette, hogy a közel-keleti partnerek „készek támogatni egy olyan tartós megoldást, amely véget vet az erőszak hosszú távú ciklusának és biztosítja Izrael biztonságát”, és ennek magában kell foglalnia „egy palesztin államhoz vezető utat”.

Megöltek az izraeli rendőrök egy tizennégy éves fiút Kelet-Jeruzsálemben – közölte a hivatalos palesztin hírügynökség, a WAFA. Szemtanúkra hivatkozva azt írták, hogy a Vadi Oveiszat néven említett tinédzsert egy izraeli katonai ellenőrzőpont közelében ölték meg Al-Eizarija város közelében. A közösségi médiában egy videófelvétel is terjedni kezdett, amelyen az orvosi ellátás nélkül földön heverő, vérző gyermek látható. A fiú a helyszínen meghalt.

Az izraeli KAN közszolgálati csatorna az esetről azt írta, hogy a rendőrség egy jeruzsálemi késeléses merényletkísérlet során ölt meg egy palesztint. Az incidenssel összefüggésben izraeli katonák sérüléséről jelentés nem érkezett.

Közben a gázai egészségügyi minisztérium hétfői jelentése szerint október 7-e, vagyis a háború kezdete óta legalább 27 478 palesztin halt meg és 66 835 sebesült meg a gázai izraeli katonai akciókban. A Hamász által irányított minisztérium nem tesz különbséget harcosok és civilek között a halálos áldozatok számában, de a halottak között aránylag nagy számban vannak nők idősek, sőt gyermekek is.

Aránytalan és veszélyes intézkedés a palesztin menekülteket segítő ENSZ-ügynökség (UNRWA) finanszírozásának felfüggesztése, ugyanis ezzel több százezer gázai életét sodorhatják veszélybe – foglalt állást az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn a közösségi oldalán megosztott üzenetében.

Josep Borrell emlékeztetett arra, hogy Izrael állítása szerint az UNRWA legalább 12 alkalmazottja október 7-én részt vett a Hamasz által izraeliek ellen vezetett támadásban. A vádak súlyosak, az érintettek közül senki sem maradhat megbüntetés nélkül – szögezte le.

Kiemelte ugyanakkor: az ENSZ-ügynökség központi szerepet játszik a „katasztrofális méreteket öltő” éhségtől és betegségektől szenvedő, több mint 1,1 millió gázainak nyújtott támogatásban.

Noha néhány fontos adományozó és néhány EU-tagállam felfüggesztette pénzügyi hozzájárulását az ügynökség munkájához, a kérdést félreértések és félretájékoztatás kísérte. Sem az Európai Bizottság, sem az érintett tagállamok nem döntöttek a hozzájárulás végleges megszüntetése mellett. Egyes EU-tagállamok még növelik is a kifizetéseiket – húzta alá.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenleg felfüggesztett források összege több mint 440 millió amerikai dollárt (mintegy 157,5 milliárd forint) tesz ki, ami az ügynökség 2024-ben várható bevételének csaknem a fele. Az intézkedés fenntartása az ügynökség létét veszélyezteti – jelentette ki. Ha az UNRWA beszünteti vagy korlátozza a szolgáltatásait, ami akár már február végén megtörténhet, az jelentősen súlyosbítaná a jelenleg is zajló drámai humanitárius válságot.

Több százezer palesztin élete forog kockán, nemcsak Gázában. Az intézkedés elsősorban azokat büntetné, akik a szolgáltatásokat igénybe veszik. Egyének jogsértése soha nem vezethet egy egész népesség kollektív megbüntetéséhez

fogalmazott.

Borrell arra figyelmeztetett, hogy az UNRWA megszűnése a regionális stabilitásra nézve is komoly kockázatot jelentene, ugyanis létfontosságú szolgáltatásokat is nyújt mintegy 5,6 millió palesztin menekültnek Ciszjordániában, Jordániában, Libanonban és Szíriában is.

Kiemelte: noha a jelenlegi izraeli kormány néhány tagja szeretné, ha az UNRWA bezárna, az nem oldaná meg a palesztin menekültek ügyét, csak rontaná a helyzetet. Az UNRWA hiányában Izraelnek közvetlenebb szerepet kellene vállalnia a palesztinoknak szánt élelmiszerek, gyógyszerek és más alapvető szolgáltatások biztosításában – közölte.

Kijelentette továbbá: az UNRWA 1949-es létrehozása óta való folyamatos működése mutatja, hogy az izraeli-palesztin konfliktust nem sikerült megoldani.

Minden erőfeszítésünket a mélyebb okok kezelésére kell összpontosítanunk, és végre kell hajtanunk a nemzetközi közösség és az összes EU-tagállam által szorgalmazott kétállami megoldást, Izrael mellett egy palesztin állam létrehozását

fogalmazott Borrell, majd hozzátette: az UNRWA küldetése automatikusan véget ér, amint létrejön egy szuverén palesztin állam, amely békében él Izraellel.

Meghívására az UNRWA főbiztosa, Philippe Lazzarini részt vesz az EU fejlesztési ügyekért felelős miniszteri tanácsának következő, február 12-én esedékes ülésén – tájékoztatott végezetül az uniós diplomácia vezetője.

(MTI)

Legalább hat tagja meghalt egy dróncsapásban vasárnap késő este az amerikaiak által támogatott Szíriai Demokratikus Erőknek – írta a szervezetre hivatkozva az Associated Press. Az áldozatok amerikai szövetségeseknek tekinthetők. A támadás a kelet-szíriai Deir el-Zúr tartományban lévő al-Omar bázison lévő gyakorlótéren történt, ahol a kommandós egységeket képzi ki a szervezet. A jelentések szerint amerikai katonák nem voltak az áldozatok között.

A kurd szervezet először „a szíriai rezsim által támogatott zsoldosokat” vádolta a vasárnapi támadás végrehajtásával, de miután megvizsgálták a támadást, a második közleményben már az „Irán által támogatott milíciákat” okolta.

Az Irán által támogatott iraki milíciák ernyőcsoportja, az Iraki Iszlám Ellenállás nevű szervezet egy videót tett közzé, amelyben magára vállalta a felelősséget. Az ernyőszervezet az utóbbi időben több tucat dróntámadást indított az amerikai katonai támaszpontok és csapatok ellen Irakban és Szíriában, és az amerikai katonák kivonását követelte mindkét országból.

A brit székhelyű ellenzéki háborús megfigyelőszervezet, a Syrian Observatory for Human Rights azt állítja, hogy a vasárnapi támadásban legalább hét harcos halt meg, és tizennyolc másik megsebesült. Közülük néhányan kritikus állapotban.

Thomas White, az ENSZ Palesztin szervezetének (UNRWA) igazgatója szerint „egy élelmiszer-konvoj arra várakozott, hogy beléphessen Gázába, amikor az izraeli hadsereg kilőtte az egyik teherautót”. A történtekről fotót is közölt, és hozzátette, szerencsére senki sem sérült meg.

#Gaza this morning a food convoy waiting to move into Northern Gaza was hit by Israeli naval gunfire – thankfully no one was injured@UNRWA pic.twitter.com/1kvShgX6MG

— Thomas White (@TomWhiteGaza) February 5, 2024

Spanyolország további 3,5 millió eurós segélyt küld az ENSZ palesztin menekültügyi ügynökségének, az UNRWA-nak – mondta a Reuters jelentése szerint José Manuel Albares külügyminiszter hétfőn a törvényhozóknak.

A The Guardian által szemlézett hír szerint az ügynökség jelentős finanszírozási hiánnyal néz szembe, miután több nagy adományozó felfüggesztette a finanszírozást, miután Izrael megvádolta az UNRWA 12 alkalmazottját az október 7-i Hamász-támadásban való részvétellel Izraelben.

Madrid 2023-ban 18,5 millió euróval járult hozzá közvetlenül az UNRWA-hoz, ebből 10 millió eurót hagytak jóvá decemberben, a területen azóta súlyosbodó humanitárius válság nyomán, azután, hogy Izrael megkezdte katonai támadását.

Olaszországnak vigyáznia kell, ha megtámad bennünket, célponttá válik – üzente Mohamed Ali al-Húszi, a jemeni húszi lázadók egyik vezetője, aki a La Repubblica napilapban a nyugati szövetségesek vörös-tengeri missziójának lehetséges következményeiről beszélt hétfőn.

A jemeni húszi vezető felszólította Olaszországot, hogy maradjon semleges, ne vegyen részt a vörös-tengeri katonai beavatkozásban.

Az Aspides (Pajzs) európai katonai misszió a tervek szerint február 19-én indul, francia, német, görög és olasz részvétellel. A misszió célja a Vörös-tengeren áthaladó kereskedelmi hajók védelmének biztosítása. A misszió felhatalmazással bír a hajókat támadó jemeni húszik állásaival szembeni ellentámadásra. A katonai beavatkozás taktikai parancsnokságát a Duilio olasz hadihajó látja el.

Mohamed Ali al-Húszi tévesnek nevezte az állítást, miszerint a húszik lezárták a Vörös-tengert.

Kizárólag az izraeli vagy az Izraelhez köthető hajókat vesszük célba, valamint azokat, amelyek az Izrael elfoglalta kikötőkbe tartanak. Bármilyen más hajó, mely semmilyen kapcsolatban nem áll Izraellel, nem szenved kárt

– hangoztatta a húszi vezető.

A 44 éves Mohamed Ali al-Húszi a jemeni síita lázadók Anszár Allah elnevezésű mozgalmának élén áll, a csoportot irányító Abdul Malik al-Húszi unokatestvére. Korábban az úgynevezett Legfelső Forradalmi Bizottságot vezette. A húszik tavaly december óta a Vörös-tengeren áthaladó kereskedelmi hajókat támadják meg.

Mohamed Ali al-Húszi „terrorista támadásnak” nevezte az amerikai és a brit légierő szombati légicsapását, amelynek a jemeni húszik katonai létesítményei voltak a célpontjai. Kifejtette, a jemeni nép készen áll a válaszra, és nem adja fel, tengereink nem Amerika vízi vidámparkja. Megjegyezte: nem tartanak egy esetleges szárazföldi háborútól sem, mivel végre népünk szembetalálná magát azokkal, akik miatt kilenc éve szenvedünk.

Mohamed Ali al-Húszi úgy vélte, hogy az Amerikai Egyesült Államok Jemenben nehezebb kihívással találná szemben magát, mint régebben Vietnamban vagy Afganisztánban. Hangoztatta, hogy a jemeni húszi lázadók számára büszkeségnek számít, amikor terroristáknak nevezik őket, mert a palesztinok lakta Gázát támogatják. „A megoldást a Gázai övezetben zajló agresszió leállítása jelenti, élelem és gyógyszerek bejuttatásával” – jelentette ki Mohamed Ali al-Húszi.

Olaszországban kiemelt nemzetbiztonsági készültség van érvényben a Hamász palesztin szélsőséges szervezet október 7-i terrortámadása óta. Közel harmincezer helyszínen erősítették meg a katonai vagy rendőri védelmet, köztük az Egyesült Államok és Izrael olaszországi intézményeinél.

A terrorkészültséget tovább fokozták, miután február elsején a firenzei amerikai konzulátus épületére Molotov-bombákat dobtak. A merényletet videóüzenettel egy magát a Hamászhoz közelinek valló csoport vállalta magára, és támadássorozattal fenyegette meg Olaszországot. Mint kiderült, egyéni akcióról volt szó: az elkövetőt már letartóztatták, egy 22 éves jordániai származású fiatalembert, aki Firenzében született és azóta ott élt a családjával.

Az amerikai hadsereg azt állítja, hogy több cirkálórakétát is kilőtt, amelyeket szerintük a jemeni húszik készültek indítani a Vörös-tengeren közlekedő hajók ellen – írja a BBC.

Mint írják, az új támadások az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság közös hadműveletének részeként valósultak meg, amelyet szombaton hajtott végre a húszik ellen. Ez a harmadik összehangolt csapássorozat az Irán által támogatott jemeni csoport ellen.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter is a Közel-Keletre érkezik hétfőn, és már délután az ENSZ Biztonsági Tanácsa tárgyal a legújabb csapásokról.

A legutóbbi hadműveleti frissítésében az izraeli hadsereg azt közölte, hogy „az elmúlt 24 órában több tucat terroristát öltek meg a Gázai övezet középső és északi részén”.

A The Guardian azt írja, Hán Júnisz nyugati részén csapataik továbbra is harcban állnak, közölték, célzott rajtaütéseket hajtottak végre terrorista célpontok ellen, és fegyvereket, köztük AK-47-es puskákat, mesterlövész puskákat, gránátokat és lőszereket találtak.

Közben a Wafa palesztin hírügynökség jelentése szerint folytatódik az izraeli bombázás Hán Júniszban, amely „folyamatos bombázásnak” van kitéve.

Az izraeli Bank Luemi zárolta az ENSZ palesztin menekültügyi ügynökségének (UNRWA) bankszámláját, mert „alapos a gyanú, hogy pénzeszközöket bocsát a gázai terrorcsoportok rendelkezésére” – írja a The Guadrian.

Izrael korábban megvádolta az ügynökség 12 alkalmazottját, hogy részt vettek a Hamász október 7-i, Izrael elleni támadásában. Az UNRWA fő adományozói, köztük például az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság azóta felfüggesztették a szervezet támogatását. Ez ellehetetlenítheti a humanitárius akciókat a Gázai övezetben. Izraeli lapok szerint a Bank Luemi is kapott információkat az UNRWA számláján folyó szokatlan tevékenységről, erről az izraeli Haaretz szerint figyelmeztetéseket is küldött a szervezetnek.

Kapcsolódó

Mi baja Izraelnek az ENSZ palesztinokat segítő szervezetével?

Izrael szerint az ENSZ palesztin szervezetének munkatársai segítették a Hamász október 7-i terrortámadását, ami miatt több ország felfüggesztette a UNRWA támogatását.