Nagyvilág

Változatos módszerekkel próbálják felgyorsítani a kivégzéseket az USA-ban

Alex Wong / Getty Images
Alex Wong / Getty Images
Mindez nem lesz egyszerű, hiszen például a humánus módszernek titulált nitrogéngázos kivégzés már az első alkalmazása után komoly vitákat váltott ki. Kérdéses, hogy az ígértnél több szenvedést okozó eljárást miként fogadja majd az amerikai társadalom, amely egyre inkább elutasítja a halálbüntetést.

A halál gyors és fájdalommentes lesz – ez volt az egyik fő érve Alabama államnak az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága előtt, hogy miért kellene engedélyezni a nitrogéngázzal történő kivégzést a halálbüntetések során – elsőként Kenneth Smith esetében, akit még 1996-ban ítéltek halálra, és azóta várakozott a halálsoron.

Smith-t és két társát 1988-ban Charles Sennett lelkipásztor bérelte fel, hogy öljék meg Sennett feleségét. A bérgyilkosok halálra késelték Elizabeth-et, majd Smith és John Forrest Parker halálbüntetést kapott (Parkert 2010-ben méreginjekcióval végezték ki), harmadik társuk, Billy Gray Williams életfogytiglant, de 2020-ban a börtönben meghalt. A férj már akkor öngyilkos lett, amikor kiderült, hogy ő volt a felbujtó.

AFP Kenneth Smith

Smith-en egyszer már elkezdték végrehajtani a halálos ítéletet méreginjekcióval, így az állam abban reménykedett, hogy másodszorra jobban megy majd. Nem egészen ez történt. Az alabamai büntetés-végrehajtás által humánus módszernek nevezett gázmérgezés több beszámoló szerint nem volt sem gyors, sem fájdalommentes. Bár vannak, akik szerint Smith a szemet szemért elv alapján megérdemelte a szenvedést, az eset újra előtérbe hozta a halálbüntetés vitatott intézményét az Egyesült Államokban.

Van, ahol végrehajtják, van, ahol nem

Cikkünk írásakor, 2024 elején az USA 21 államában engedélyezett a halálbüntetés, 23 államban pedig már betiltották. Van azonban hat olyan állam, ahol ugyan hivatalosan engedélyezett ez a büntetési mód, ám az adott állam kormányzója rendelete alapján nem hajtják végre a halálos ítéleteket – különféle indokokkal.

Gavin Newsom, Kalifornia kormányzója szerint a halálbüntetés rendszere csődöt mondott, ezért, amíg ő hivatalban lesz, nem fogja engedélyezni a végrehajtást, míg Bill Lee Tennessee-ből arra hivatkozott, hogy több végrehajtás során is „sérült a protokoll”, és előbb ezt kell kiküszöbölni. Joe Biden kormánya 2021-ben a szövetségi bűncselekmények esetében is felfüggesztette a halálbüntetések végrehajtását, az amerikai hadseregben pedig ugyan még érvényben van a halálbüntetés, de az utóbbi hatvan évben egyet sem hajtottak végre.

Az amerikai halálbüntetéssel kapcsolatos adatbázist működtető Death Penalty Information Center (DPIC) egyik cikkében rámutatnak a méreginjekciós módszerrel kapcsolatos problémákra, amelyek közül az egyik Kenneth Smith esetében is felbukkant.

Smith-t annak idején életfogytiglani börtönre ítélte egy 12 tagú esküdtszék, ám akkor még érvényben volt egy olyan jogszabály, amely alapján a bíró, ha úgy találta jónak, felülírhatta az ítéletet. Smith esetében ez történt: a bíróság halálra ítélte.

Smith-t 2022. november 17-én arról értesítették, hogy végrehajtják rajta az ítéletet, ám aznap este másfél órán keresztül nem voltak képesek eret találni rajta, hogy bekössék a mérget tartalmazó infúziót.

Mivel az ítélet végrehajtására egy bizonyos időkeret áll rendelkezésre, ezért végül le kellett állítani a folyamatot, és Smith-t, aki képtelen volt lábra állni, visszaküldték a halálsorra.

Alabamában ez volt az egymást követő harmadik kivégzés, amelyet nem sikerült végrehajtani, de más államokban is akadtak már problémák. Arizonában 2022-ben, nyolcéves szünet után kezdtek el újra kivégzéseket végrehajtani: arra az évre hármat terveztek be, egyik sem sikerült zökkenőmentesen. Sajtóbeszámolók szerint az egyik esetben maga a halálraítélt, Frank Atwood segített elmagyarázni a személyzetnek, hogyan kell az infúziót beszúrni.

Ellátási nehézségek

De nem csak az okoz gondot, hogyha nem sikerül eret találni, hanem az is, hogy egyre több, főleg európai gyógyszergyár tagadja meg a méreginjekcióhoz szükséges alapanyagok eladását az Egyesült Államok számára. A legtöbb amerikai államban három anyagot adnak be a halálraítéltnek: az első arra szolgál, hogy a személy elveszítse az eszméletét, a második leállítja a légzést, a harmadik pedig a szívet.

Az alapanyagok hiánya miatt azonban az érintett államok büntetés-végrehajtási szervei elkezdtek más megoldásokat keresni.

Idahóban például tavaly nyáron életbe lépett az a törvény, amely újra engedélyezi a kivégzőosztag alkalmazását a halálos ítéletek végrehajtásakor.

Az azonban kérdés, hogy ezt mikor fogják tudni újra alkalmazni. A végrehajtásához ugyanis külön infrastruktúrát kell építeni, és ki kell dolgozni a gyakorlati módszert is. A Washington Post korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a méreginjekció azért lett népszerű, mert „tiszta” és „békés” megoldást nyújtott, míg a fegyveres kivégzés sok vérrel járó, a végrehajtók számára pszichikailag is jóval megterhelőbb módszer. Ezért merült fel az a lehetőség, hogy a kivégzőosztag tagjainak éles és vaktöltényt egyaránt kiosztanának, így nem tudnák biztosan, hogy ki adta le a halálos lövést. Egy másik megoldás emberekből álló kivégzőosztag helyett „automatizálná a folyamatot”, ám a véres holttest látványát és annak eltakarítását ez sem oldaná meg.

A reformfolyamat részeként merült fel a nitrogéngáz bevetése, amelyet egyes európai országokban már használnak egy ideje az asszisztált öngyilkosságok, vagy más néven aktív eutanázia során, mint olyan humánus módszert, amely gyors és fájdalommentes elmúlást biztosít. A tényleges alkalmazásához azonban kellett az amerikai Legfelsőbb Bíróság engedélye is, bár akadt olyan legfelsőbb bíró, akiben kétségek merültek fel azt illetően, hogy tényleg annyira humánus-e a módszer, mint ahogy ígérték az alabamai illetékesek.

Se nem gyors, se nem kíméletes

Smith kivégzésének előkészületei a tervek szerint haladtak. 2024. január 25-én az atmore-i börtönben bevezették egy szobába, ahol lekötözték egy ágyra, majd a fejére egy olyan műanyag, a kereskedelemben is kapható maszkot helyeztek, amely a homlokától az álláig befedte az arcát. A szobában Smith mellett ott volt két őr, valamint a spirituális segítője, Jeff Hood.

A szoba egyik fala üvegből volt, amelyen keresztül egy másik helyiségből egyes kiválasztott látogatók – köztük hivatalos személyek, Smith és az áldozat családtagjai, valamint néhány újságíró – végignézhették a kivégzést. Smith is látta őket, sőt, integetett is a rokonainak. Öt perccel este nyolc előtt felolvasták az ítéletet, majd Smith az utolsó szó jogán elköszönt a családjától.

Elvileg Smith-nek a következő másodpercekben el kellett volna veszítenie az eszméletét, hogy aztán néhány percen belül leálljon a szíve, de nem ez történt. Lee Hedgepeth riporter, aki ott volt a kivégzésen, a következőket írta:

7:57 körül Smith reagálni kezdett az arcát fedő maszkba áramló nitrogénre. Elkezdett nekifeszülni a szíjaknak, néhány percig az egész teste és feje hevesen ide-oda rángatózott. (…) Nemsokára – körülbelül egy percen keresztül – Smith öklendezett és úgy tűnt, mintha fulladozna a maszkban.

Felesége, Deanna zokogva nézte. Percekig tartó szenvedés után 8 óra körül Smith lenyugodni látszott, bár még mindig a teljes teste megfeszült, amikor próbált levegőt venni, Jeff Hood pedig folyamatosan imádkozott mellette. „8:07 körül Smith utoljára próbált láthatóan levegőt venni”, írta Hedgepeth. 8:15-kor behúzták a függönyt az üvegfalnál, tíz perccel később pedig halottá nyilvánították Smith-t. A néhány percesre tervezett kivégzés nagyjából fél óráig tartott.

Smith esetében beigazolódtak azok a félelmek, amelyekre a kritikusok előzetesen felhívták a nagyközönség és a Legfelsőbb Bíróság figyelmét is. Szerintük ugyanis nagy különbség, ha egy eutanázia során kórházi körülmények között, orvosi eszközöket használnak a végrehajtáshoz, miközben Smith kivégzésénél csak egy sima, bárki által könnyen megvásárolható maszkot vetettek be. A nitrogéngázas módszer lényege, hogy az érintett személy oxigén helyett tiszta nitrogént lélegzik be, vagyis megfullad. Az oxigén jelenléte késlelteti a halált, így fennáll az esélye annak, hogy például egy nem „professzionális” maszk esetében némi oxigén be tud szivárogni alá, így aztán az elítélt akár a saját hányásába is belefulladhat. Hedgepeth beszámolója alapján valós alapjuk van ezeknek a kritikáknak.

Alex Wong / Getty Images A halálbüntetés ellen tartott tiltakozás Washingtonban 2021. június 29-én.

Megosztott társadalom

A mostani ügy az amerikai közéletben újra felkorbácsolta a halálbüntetéssel kapcsolatos vitákat. A kérdés megosztja az amerikai társadalmat, egy 2023. novemberi Gallup közvélemény-kutatás szerint ötven éve nem volt ennyire alacsony a kivégzés támogatottsága. A halálbüntetés támogatottsága egyébként az elmúlt 30 évben folyamatosan csökkent, bár a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után tapasztalható volt átmeneti növekedés.

Míg 1994-ben az amerikaiak 80 százaléka mondta azt, hogy gyilkosság esetében megfelelő szankciónak tartja a halálbüntetést, tavaly ősszel már csak 53 százalék gondolta így.

Politikai szimpátiát nézve a republikánus szavazók azok, akiknek a túlnyomó többsége – 81 százalékuk – támogatja a halálbüntetést, és körükben a támogatás mértéke nagyjából folyamatosan magas, alig változik. A demokrata szavazók körében 2012-ben kerültek kisebbségbe a kivégzéseket támogatók, a teljesen kettéosztott függetleneknél pedig szintén csökkenő tendencia figyelhető meg.

A Gallup egy másik trendet is azonosított. Amikor azt kérdezték, hogy a halálbüntetést igazságosan alkalmazza-e az igazságszolgáltatás az USA-ban, a kérdés 30 éves története során először kerültek relatív többségbe (50 százalék) azok, akik nemmel válaszoltak. Ehhez kapcsolódva az összes megkérdezett 39 százaléka gondolta azt, hogy a halálbüntetést nem alkalmazzák elégszer, míg 28-28 százalékuk szerint elég ennyi kivégzés, sőt, túl sok is.

A Pew Research 2021-es kutatásában a többség támogatta a halálbüntetést, ám tízből nyolc válaszadó aggódott amiatt, hogy olyan embert is kivégezhetnek, akiről később kiderül, hogy ártatlan volt. Elgondolkodtató az is, hogy a megkérdezettek 63 százaléka szerint a halálbüntetés nem jár kellő elrettentő erővel, 58 százalékuk pedig azt mondta, hogy a fekete elkövetőket nagyobb eséllyel ítélik halálra, mint a fehéreket. Ebben a kérdésben ráadásul még a fehér válaszadók is nagyon megosztottak voltak, 49-49 százalék volt az igennel és a nemmel válaszolók aránya.

A halálbüntetés eltörlése egy ideig még biztosan nem lesz általános érvényű az Egyesült Államokban, bár Joe Biden az elnöki kampánya során azt ígérte, hogy a szövetségi bűncselekmények esetén el fogják törölni ezt a büntetési formát. Az ígéretet eddig nem váltotta be, és kérdés, hogy az elnöki ciklusa hátralévő részében – és az esetleges újraválasztása után – lesznek-e tényleges lépések.

Mindenesetre Ohio is azt fontolgatja, hogy Alabamához hasonlóan ott is kipróbálják a nitrogéngázt. Hacsak nem rettenti el őket Kenneth Smith botrányos kivégzése.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik