A halál gyors és fájdalommentes lesz – ez volt az egyik fő érve Alabama államnak az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága előtt, hogy miért kellene engedélyezni a nitrogéngázzal történő kivégzést a halálbüntetések során – elsőként Kenneth Smith esetében, akit még 1996-ban ítéltek halálra, és azóta várakozott a halálsoron.
Smith-t és két társát 1988-ban Charles Sennett lelkipásztor bérelte fel, hogy öljék meg Sennett feleségét. A bérgyilkosok halálra késelték Elizabeth-et, majd Smith és John Forrest Parker halálbüntetést kapott (Parkert 2010-ben méreginjekcióval végezték ki), harmadik társuk, Billy Gray Williams életfogytiglant, de 2020-ban a börtönben meghalt. A férj már akkor öngyilkos lett, amikor kiderült, hogy ő volt a felbujtó.
Smith-en egyszer már elkezdték végrehajtani a halálos ítéletet méreginjekcióval, így az állam abban reménykedett, hogy másodszorra jobban megy majd. Nem egészen ez történt. Az alabamai büntetés-végrehajtás által humánus módszernek nevezett gázmérgezés több beszámoló szerint nem volt sem gyors, sem fájdalommentes. Bár vannak, akik szerint Smith a szemet szemért elv alapján megérdemelte a szenvedést, az eset újra előtérbe hozta a halálbüntetés vitatott intézményét az Egyesült Államokban.
Van, ahol végrehajtják, van, ahol nem
Cikkünk írásakor, 2024 elején az USA 21 államában engedélyezett a halálbüntetés, 23 államban pedig már betiltották. Van azonban hat olyan állam, ahol ugyan hivatalosan engedélyezett ez a büntetési mód, ám az adott állam kormányzója rendelete alapján nem hajtják végre a halálos ítéleteket – különféle indokokkal.
Gavin Newsom, Kalifornia kormányzója szerint a halálbüntetés rendszere csődöt mondott, ezért, amíg ő hivatalban lesz, nem fogja engedélyezni a végrehajtást, míg Bill Lee Tennessee-ből arra hivatkozott, hogy több végrehajtás során is „sérült a protokoll”, és előbb ezt kell kiküszöbölni. Joe Biden kormánya 2021-ben a szövetségi bűncselekmények esetében is felfüggesztette a halálbüntetések végrehajtását, az amerikai hadseregben pedig ugyan még érvényben van a halálbüntetés, de az utóbbi hatvan évben egyet sem hajtottak végre.
Az amerikai halálbüntetéssel kapcsolatos adatbázist működtető Death Penalty Information Center (DPIC) egyik cikkében rámutatnak a méreginjekciós módszerrel kapcsolatos problémákra, amelyek közül az egyik Kenneth Smith esetében is felbukkant.
Smith-t annak idején életfogytiglani börtönre ítélte egy 12 tagú esküdtszék, ám akkor még érvényben volt egy olyan jogszabály, amely alapján a bíró, ha úgy találta jónak, felülírhatta az ítéletet. Smith esetében ez történt: a bíróság halálra ítélte.
Mivel az ítélet végrehajtására egy bizonyos időkeret áll rendelkezésre, ezért végül le kellett állítani a folyamatot, és Smith-t, aki képtelen volt lábra állni, visszaküldték a halálsorra.
Alabamában ez volt az egymást követő harmadik kivégzés, amelyet nem sikerült végrehajtani, de más államokban is akadtak már problémák. Arizonában 2022-ben, nyolcéves szünet után kezdtek el újra kivégzéseket végrehajtani: arra az évre hármat terveztek be, egyik sem sikerült zökkenőmentesen. Sajtóbeszámolók szerint az egyik esetben maga a halálraítélt, Frank Atwood segített elmagyarázni a személyzetnek, hogyan kell az infúziót beszúrni.
Ellátási nehézségek
De nem csak az okoz gondot, hogyha nem sikerül eret találni, hanem az is, hogy egyre több, főleg európai gyógyszergyár tagadja meg a méreginjekcióhoz szükséges alapanyagok eladását az Egyesült Államok számára. A legtöbb amerikai államban három anyagot adnak be a halálraítéltnek: az első arra szolgál, hogy a személy elveszítse az eszméletét, a második leállítja a légzést, a harmadik pedig a szívet.
Az alapanyagok hiánya miatt azonban az érintett államok büntetés-végrehajtási szervei elkezdtek más megoldásokat keresni.
Az azonban kérdés, hogy ezt mikor fogják tudni újra alkalmazni. A végrehajtásához ugyanis külön infrastruktúrát kell építeni, és ki kell dolgozni a gyakorlati módszert is. A Washington Post korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a méreginjekció azért lett népszerű, mert „tiszta” és „békés” megoldást nyújtott, míg a fegyveres kivégzés sok vérrel járó, a végrehajtók számára pszichikailag is jóval megterhelőbb módszer. Ezért merült fel az a lehetőség, hogy a kivégzőosztag tagjainak éles és vaktöltényt egyaránt kiosztanának, így nem tudnák biztosan, hogy ki adta le a halálos lövést. Egy másik megoldás emberekből álló kivégzőosztag helyett „automatizálná a folyamatot”, ám a véres holttest látványát és annak eltakarítását ez sem oldaná meg.
A reformfolyamat részeként merült fel a nitrogéngáz bevetése, amelyet egyes európai országokban már használnak egy ideje az asszisztált öngyilkosságok, vagy más néven aktív eutanázia során, mint olyan humánus módszert, amely gyors és fájdalommentes elmúlást biztosít. A tényleges alkalmazásához azonban kellett az amerikai Legfelsőbb Bíróság engedélye is, bár akadt olyan legfelsőbb bíró, akiben kétségek merültek fel azt illetően, hogy tényleg annyira humánus-e a módszer, mint ahogy ígérték az alabamai illetékesek.
Se nem gyors, se nem kíméletes
Smith kivégzésének előkészületei a tervek szerint haladtak. 2024. január 25-én az atmore-i börtönben bevezették egy szobába, ahol lekötözték egy ágyra, majd a fejére egy olyan műanyag, a kereskedelemben is kapható maszkot helyeztek, amely a homlokától az álláig befedte az arcát. A szobában Smith mellett ott volt két őr, valamint a spirituális segítője, Jeff Hood.
A szoba egyik fala üvegből volt, amelyen keresztül egy másik helyiségből egyes kiválasztott látogatók – köztük hivatalos személyek, Smith és az áldozat családtagjai, valamint néhány újságíró – végignézhették a kivégzést. Smith is látta őket, sőt, integetett is a rokonainak. Öt perccel este nyolc előtt felolvasták az ítéletet, majd Smith az utolsó szó jogán elköszönt a családjától.
Elvileg Smith-nek a következő másodpercekben el kellett volna veszítenie az eszméletét, hogy aztán néhány percen belül leálljon a szíve, de nem ez történt. Lee Hedgepeth riporter, aki ott volt a kivégzésen, a következőket írta:
7:57 körül Smith reagálni kezdett az arcát fedő maszkba áramló nitrogénre. Elkezdett nekifeszülni a szíjaknak, néhány percig az egész teste és feje hevesen ide-oda rángatózott. (…) Nemsokára – körülbelül egy percen keresztül – Smith öklendezett és úgy tűnt, mintha fulladozna a maszkban.
Felesége, Deanna zokogva nézte. Percekig tartó szenvedés után 8 óra körül Smith lenyugodni látszott, bár még mindig a teljes teste megfeszült, amikor próbált levegőt venni, Jeff Hood pedig folyamatosan imádkozott mellette. „8:07 körül Smith utoljára próbált láthatóan levegőt venni”, írta Hedgepeth. 8:15-kor behúzták a függönyt az üvegfalnál, tíz perccel később pedig halottá nyilvánították Smith-t. A néhány percesre tervezett kivégzés
Smith esetében beigazolódtak azok a félelmek, amelyekre a kritikusok előzetesen felhívták a nagyközönség és a Legfelsőbb Bíróság figyelmét is. Szerintük ugyanis nagy különbség, ha egy eutanázia során kórházi körülmények között, orvosi eszközöket használnak a végrehajtáshoz, miközben Smith kivégzésénél csak egy sima, bárki által könnyen megvásárolható maszkot vetettek be. A nitrogéngázas módszer lényege, hogy az érintett személy oxigén helyett tiszta nitrogént lélegzik be, vagyis megfullad. Az oxigén jelenléte késlelteti a halált, így fennáll az esélye annak, hogy például egy nem „professzionális” maszk esetében némi oxigén be tud szivárogni alá, így aztán az elítélt akár a saját hányásába is belefulladhat. Hedgepeth beszámolója alapján valós alapjuk van ezeknek a kritikáknak.
Megosztott társadalom
A mostani ügy az amerikai közéletben újra felkorbácsolta a halálbüntetéssel kapcsolatos vitákat. A kérdés megosztja az amerikai társadalmat, egy 2023. novemberi Gallup közvélemény-kutatás szerint ötven éve nem volt ennyire alacsony a kivégzés támogatottsága. A halálbüntetés támogatottsága egyébként az elmúlt 30 évben folyamatosan csökkent, bár a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után tapasztalható volt átmeneti növekedés.
Politikai szimpátiát nézve a republikánus szavazók azok, akiknek a túlnyomó többsége – 81 százalékuk – támogatja a halálbüntetést, és körükben a támogatás mértéke nagyjából folyamatosan magas, alig változik. A demokrata szavazók körében 2012-ben kerültek kisebbségbe a kivégzéseket támogatók, a teljesen kettéosztott függetleneknél pedig szintén csökkenő tendencia figyelhető meg.
A Gallup egy másik trendet is azonosított. Amikor azt kérdezték, hogy a halálbüntetést igazságosan alkalmazza-e az igazságszolgáltatás az USA-ban, a kérdés 30 éves története során először kerültek relatív többségbe (50 százalék) azok, akik nemmel válaszoltak. Ehhez kapcsolódva az összes megkérdezett 39 százaléka gondolta azt, hogy a halálbüntetést nem alkalmazzák elégszer, míg 28-28 százalékuk szerint elég ennyi kivégzés, sőt, túl sok is.
A Pew Research 2021-es kutatásában a többség támogatta a halálbüntetést, ám tízből nyolc válaszadó aggódott amiatt, hogy olyan embert is kivégezhetnek, akiről később kiderül, hogy ártatlan volt. Elgondolkodtató az is, hogy a megkérdezettek 63 százaléka szerint a halálbüntetés nem jár kellő elrettentő erővel, 58 százalékuk pedig azt mondta, hogy a fekete elkövetőket nagyobb eséllyel ítélik halálra, mint a fehéreket. Ebben a kérdésben ráadásul még a fehér válaszadók is nagyon megosztottak voltak, 49-49 százalék volt az igennel és a nemmel válaszolók aránya.
A halálbüntetés eltörlése egy ideig még biztosan nem lesz általános érvényű az Egyesült Államokban, bár Joe Biden az elnöki kampánya során azt ígérte, hogy a szövetségi bűncselekmények esetén el fogják törölni ezt a büntetési formát. Az ígéretet eddig nem váltotta be, és kérdés, hogy az elnöki ciklusa hátralévő részében – és az esetleges újraválasztása után – lesznek-e tényleges lépések.
Mindenesetre Ohio is azt fontolgatja, hogy Alabamához hasonlóan ott is kipróbálják a nitrogéngázt. Hacsak nem rettenti el őket Kenneth Smith botrányos kivégzése.
