Zelenszkij az ukrán állampolgársági szabályok megváltoztatását javasolja

Lengyelország mindent megtesz annak érdekében, hogy növelje Ukrajna győzelmi esélyeit az Oroszországgal folytatott küzdelemben – jelentette ki hétfőn Donald Tusk egynapos kijevi látogatása során.

A lengyel kormányfő hétfő reggel, biztonsági okokból előzetes bejelentés nélkül, vonattal érkezett az ukrán fővárosba. A nap folyamán tárgyalt Volodimir Zelenszkij elnökkel és Denisz Smihal miniszterelnökkel. A Zelenszkijjel tartott közös sajtókonferencián Tusk elmondta: Lengyelország Ukrajnát alapvetően elvi okokból, de saját biztonságának érdekében is támogatja.   “Lengyelországban jelenleg túlfűtöttek az érzelmek, és politikai konfliktusok vannak az októberi választások után. Egy dologban azonban mindannyian egyetértünk: Ukrajnának minden rendelkezésre álló segítséget meg kell adni az Oroszország elleni harcban, hiszen a lengyel nemzet és a lengyel állam biztonsága is kockán forog” – mutatott rá. Elmondta: Lengyelország kész katonai hardvert és felszereléseket gyártani Ukrajna számára, és Kijevvel együtt fogja keresni közös védelmi beruházások finanszírozásának lehetőségét. Szó esett a fegyver- és lőszergyártás terén megvalósítandó közös beruházásokról is – tette hozzá.
Arról biztosította az ukrán elnököt, hogy Lengyelország Ukrajna EU-csatlakozási folyamatának minden vonatkozásában igyekszik támogatni Kijevet, hogy annak EU-tagsága “gyorsan ténnyé váljon”.

(MTI)

A szakértők többsége felfogja, hogy a Nyugat akadályozza az ukrajnai rendezést azáltal, hogy támogatja a kijevi vezetést, utóbbi pedig közben a haláltusáját vívja – jelentette ki hétfőn Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsában az ukrajnai helyzet megvitatásának szentelt ülésen.

Mára a független szakértők túlnyomó többsége számára teljesen világos, hogy az ukrajnai válság békés rendezésének útját álló kulcsfontosságú tényező a kijevi rezsim folytatólagos támogatása a Nyugat által, dacára annak, hogy az előbbi nyilvánvalóan a haláltusáját vívja, és alkalmatlan arra, hogy teljesítse a neki diktált feladatot Oroszország stratégiai legyőzésére, vagy ahogy az utóbbi időben elkezdték mondogatni, legalább hazám meggyengítésére

– hangsúlyozta Lavrov.

A valóság azonban azt mutatja, hogy dacára az ukrán fegyveres erők teljes kudarcának a harctéren, a kijevi rezsimet nyugati irányítói továbbra is maximális eltökéltséggel az értelmetlen katonai ellenállásra próbálják rábírni

– húzta alá az orosz diplomácia vezetője.

Mindez olyan hamis lózungok égisze alatt történik, mint hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rezsimjének összeomlása egzisztenciális fenyegetés az ukránok számára, mert Oroszország rabigába akarja őket hajtani. Azok számára, akik tisztában vannak az ukrán válság gyökereivel, egyértelmű, hogy ezekben az állításokban nincs egy cseppnyi igazság sem

– tette hozzá.

„Oroszország különleges katonai műveletét 2022 februárjában nem Ukrajna és nem az ukrán nép ellen indította meg, hiszen azzal továbbra is testvéri kötelék fűz össze bennünket. Nem véletlenül keresett Oroszország területén menedéket csaknem hétmillió ukrán 2014-et követően” – közölte az orosz külügyminiszter, hozzátéve, hogy a hadműveletet a kijevi vezetés ellen indították el, mert az nem átallott háborút vívni saját állampolgárai ellen az ország déli, illetve délkeleti részein, valamint teljesen diszkriminálni az oroszajkú ukránokat.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Krím félszigeten a kijevi kormány jóslataira rácáfolva békében élnek ukránok és oroszok, illetve más nemzetiségek is. Beszélt arról is, hogy szerinte a nyugati országok ócska fegyvereiket adják át Ukrajnának. „(Az amerikai kormány képviselőinek) nyilatkozataiból kitűnik, hogy a kijevi rezsim számára kiutalt katonai költségvetési keret 90 százaléka az Egyesült államokban marad, és az ottani hadiipari ágazat fejlesztésére és a fegyverek korszerűsítésére fordítják” – mondta Lavrov, megismételve, hogy az ócskaságokat Ukrajnában használják.

A kijevi illetékesek annak érdekében, hogy a konfliktusból maximálisan nyerészkedhessenek, egyszerűen eladják a feketepiacon a nyugati fegyverek egy részét. A darkneten elegendő ilyen hirdetést találni. Nehéz elképzelni, hogy mindez a nyugati tisztségviselők tudta nélkül történjék, mivel, mint szokás mondani, kéz kezet mos

– húzta alá Lavrov.

Lavrov kitalációnak nevezte azokat a nyugati vádakat, miszerint Oroszország más országokat is tervez megtámadni. Mint mondta, ez csak arra szolgál, hogy pénzt csikarjanak ki az amerikai kongresszusból és az európai parlamentekből a kijevi vezetés megsegítésére a saját állampolgáraik kárára az utolsó dollárig és euróig.

Három frontszakaszon, 18 ukrán rohamot vert vissza az elmúlt nap folyamán az orosz haderő, közülük kilencet Kupjanszk, hatot pedig Donyeck térségében – közölte hétfői hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint az ukrán fél vesztesége a frontszakaszok mentén több mint ezer katona volt, akik közül a legtöbben, mintegy 320-an Donyeck körzetében estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett két tábori lőszerraktárt, egy Sztrela-10-es légvédelmi rendszer harci gépét, egy Szu-25-ös repülőgépet, 18 harckocsit – közülük tízet, beleértve egy Leopard 2A5-öst, Donyeck térségében -, nyolc páncélozott harcjárművet, négy gyalogsági harcjárművet, egy francia CAESAR, egy lengyel Krab és egy szlovák Zuzana-2-es önjáró és hat M777-es vontatott tarackot, hat Storm Shadow manőverező repülőgépet, öt HIMARS-rakétát, továbbá 76 drónt.

(MTI)

Magyarország továbbra sem fog részt venni az ukrajnai fegyverszállításban, ugyanakkor nem is gátolja meg, hogy más európai uniós tagállamok így tegyenek, de a kormány ennek semmilyen pénzügyi terhét nem hajlandó vállalni – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s külügyi tanács ülését követő sajtóértekezletén arról számolt be, hogy először is az ukrajnai helyzet volt napirenden, amelynek tárgyalása során kiderült, hogy a hangulat az új évben is a régi, Brüsszelben továbbra is „háborús pszichózis” uralkodik.

Sérelmezte, hogy a tagországok még mindig nem hajlandók hátrahagyni az eddigi kudarcos stratégiát, annak ellenére sem, hogy az elmúlt hetek is bizonyították annak elhibázottságát.

Ez a stratégia kudarcot vallott, ennek a háborúnak a csatatéren semmifajta megoldása nincsen, annál többen halnak meg és annál nagyobb a pusztítás mértéke, minél tovább tart ez a háború

– emelte ki.

Kiábrándítónak nevezte az Európai Külügyi Szolgálat részéről beterjesztett új javaslatot, amelynek alapján idénre ötmilliárd eurós keretet állítanának fel az Európai Békekereten belül a fegyverszállításra Ukrajnának, majd ezt évről-évre hosszabbíthatnák. Noha szavai szerint ez egy fokkal lágyabb, mint a korábbi javaslat, de a gondolatvilág nem változott, és a közösség ezzel is megerősítené, hogy hosszú távra elköteleződött a háború mellett. Ennek kapcsán arra is kitért, hogy a szóban forgó javaslat értelmében hazánkra 23 milliárd forint értékű befizetés jutna.

Magyarország számára teljesen elfogadhatatlan, hogy a fegyverszállításnak újabb lendületet adjunk. Magyarország eddig sem szállított fegyvereket, ezután sem fog fegyvereket szállítani, és semmilyen olyan döntésben nem hajlandó részt venni, amely a fegyverszállítások növelését eredményezi

– húzta alá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy ugyanakkor a kormány nem tudja és nem is akarja megakadályozni a többi tagállamot abban, hogy fegyvert szállítsanak, ez ügyben a saját választópolgáraik felé kell majd elszámolniuk.

Mondjuk, hogy miért nem különböző társadalmi csoportok, például a gazdák támogatására biztosítottak eurómilliókat, -tízmilliókat, -százmilliókat, hanem fegyverszállításokra. Ez mindenkinek a saját maga döntése lesz, minden kormánynak a saját választói felé kell elszámolnia

– fogalmazott.

Ma azt az álláspontot képviseltem, hogy Magyarország nem vesz részt a fegyverszállításban, másokat nem akadályozunk meg ebben, ugyanakkor semmilyen pénzügyi terhet nem vagyunk hajlandók viselni mások fegyverszállítása miatt

– közölte.

Kértem, hogy ezt vegyék figyelembe, ezzel próbáljanak meg főzni és ennek megfelelően próbáljanak döntést előkészíteni

– folytatta.

Egészen biztosan nem fogunk újabb 23 milliárd forintot a magyar adófizetők pénzéből egyetlen év leforgása alatt arra fordítani, hogy mások fegyvereket küldjenek Ukrajnába, amely meghosszabbítja a háborút, meghosszabbítja a szenvedést, még több ember fog meghalni, még nagyobb lesz a pusztítás

– összegzett.

Szörnyűséges terrorcselekmény volt az ukrán tüzérségnek a donyecki piacra mért csapása, amely 27 ember halálát okozta – jelentette ki hétfőn Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

A kijevi rezsim ismét megmutatta bestiális arcát azzal, hogy civil infrastruktúrára mért csapást. Emberekre, civilekre mérnek csapást. A csapás, amelyet tegnap donyecki árussorokra mértek, szörnyűséges terrorcselekmény, mert olyan fegyvert használtak, amely válogatás nélkül öl, és amely ennyi ember halálát okozta

– mondta a Kreml szóvivője.

Közölte, hogy Vlagyimir Putyin elnöknek beszámoltak az incidensről, aki kiadta a szükséges utasításokat. Mint mondta, a védelmi minisztérium és más szervek megteszik a szükséges intézkedéseket a hasonló terrortámadások elleni védelem érdekében. Elmondta, hogy Putyin az ügyben nem kíván külön nyilatkozatot tenni.

Természetesen folytatódik a különleges hadművelet, hogy megvédjük népünket ettől a veszélytől

– hangsúlyozta az elnöki szóvivő.

Az ukrán hadsereg vasárnap reggel vette célba a Donyeck Tyeksztyilscsik lakótelepén lévő piac körzetét. Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője a Rosszija 24 hírtelevízióban hétfőn elmondta, hogy a Donyeckre mért ukrán tüzérségi támadás halálos áldozatainak száma 27-re, a sebesültjeié pedig 26-ra emelkedett.

Pusilin szerint a várost kazettás lőszerrel lőtték, ezért ilyen nagy az áldozatok száma. Hétfőt gyásznappá nyilvánították a donyecki régióban. Mihail Murasko egészségügyi miniszter közölte, hogy 21 ember továbbra is kórházi ápolásra szorul és hogy egy nő állapota súlyos.

Alekszej Kulemzin, Donyeck polgármestere a Pervij Kanal tévécsatorna műsorában azt hangoztatta, hogy az ukrán fél igyekezett minél több civilt megölni.

Információink szerint 155-ös, NATO-kaliberű repeszgránátokat használtak, köztük olyanokat is, amelyek a levegőben robbantak fel. Nyilvánvaló, hogy a cél éppen az ártatlan civilek halála volt. Olyan séma szerint lőttek, amely lehetővé tette, hogy minél több embert – közöttük segítségül érkezőket, mentősöket és szemtanúkat – pusztítsanak el

– mondta Kulemzin. Hangsúlyozta, hogy ezen a lakótelepen “nincsenek és soha nem is voltak katonai létesítmények”, és hogy Kijev célzottan civileket támadott.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő vasárnap a Donyeck elleni ukrán “barbár terrorcselekmény” elítélésére szólította fel az összes felelős kormányt és az illetékes nemzetközi szervezetet. A támadás témája lesz az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfői ülésének, amelyen személyesen vesz részt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

António Guterres, az ENSZ főtitkára szóvivője útján közölte: határozottan elítél minden, civilek és polgári infrastruktúra elleni támadást, beleértve az ukrajnai Donyeck városának lövetését. Emlékeztetett rá, hogy a civilek és a polgári infrastruktúra elleni támadásokat a nemzetközi humanitárius jog tiltja, elfogadhatatlannak tartja, ezért azonnal le kell állítani azokat.

Vagyonelkobzással járhat majd az orosz hadsereg „rágalmazása” és az állambiztonság elleni tevékenységre való nyilvános felhívás egy törvénymódosítási javaslat szerint, amelynek szövege hétfőn került be az orosz parlamenti alsóház elektronikus adatbázisába.

A kezdeményezők, egy Vjacseszlav Vologyin házelnök vezette képviselőcsoport, a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv módosítására tettek javaslatot. Az indítványozók szerint az orosz hadsereg rágalmazásáért járó vagyonelkobzásnak a védelmi képesség, a biztonság és az alkotmányos rend védelme volna a célja.

A mellékelt indoklás szerint a bűncselekmények és az ország biztonsága ellen irányuló egyéb tevékenység visszaszorítása érdekében a büntető törvénykönyvet olyan mechanizmussal kell kiegészíteni, amely az ezek finanszírozására szánt pénz, értéktárgyak és egyéb vagyontárgyak elkobzásáról rendelkezik.

A törvénymódosítási javaslat értelmében szigorítani kell a büntetőjogi felelősségre vonást azon nyilvános felhívások esetében, amelyek Oroszország biztonsága ellen irányulnak, ha ezeket nyereségvágyból vagy bérezés fejében, valamint politikai, ideológiai, faji, nemzeti és vallási gyűlölet vagy ellenséges érzület, illetve valamely társadalmi csoport elleni gyűlölet, ellenséges érzület alapján teszik meg. A javaslat értelmében az Oroszország biztonsága elleni bűncselekmények közé fogják sorolni az összes diverziós tevékenységet.

A törvénymódosítás koncepcióját támogatásáról biztosította a Nyomozó Bizottság (SZK), a főügyészség, az igazságügyi minisztérium és a pénzügyi felügyelet (Roszfinmonitoring). Az ország integritásának megsértésére és a nácizmus rehabilitálására való felhívások, a fegyveres erők rágalmazása és lejáratása, a szélsőséges tevékenységre és az Oroszország elleni szankciók bevezetésére való buzdítás esetén az állami kitüntetések is megvonhatók lesznek.

Korábban Vologyin a Telegram-csatornáján azt írta, hogy mindenkit, aki megkíséreli elpusztítani és elárulja Oroszországot, meg kell büntetni, és vagyonának terhére meg kell téríteni az országnak okozott kárt.

(MTI)

Andrij Jermak, az ukrán Elnöki Hivatal vezetője arról számolt be, hogy történt előrelépés Volodimir Zelenszkij és Orbán Viktor találkozója felé. Hozzátette: a részletekről január 29-én, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter és Szijjártó Péter találkozóján dönthetnek majd.

(Guardian)

Hétfőn délelőtt megérkezett az ukrán fővárosba Donald Tusk lengyel miniszterelnök, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel is találkozik majd.

🇵🇱🇺🇦 PM @DonaldTusk arrived in #Kyiv, where he will meet with President @ZelenskyyUa and PM @Denys_Shmyhal. pic.twitter.com/izoaxyMDsG

— Chancellery of the Prime Minister of Poland (@PremierRP_en) January 22, 2024

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ma reggel a közösségi médiában közzétett videóban közölte, hogy olyan törvényjavaslat-tervezetet nyújt be, amely lehetővé teszi a kettős állampolgárság bevezetését.

Ez lehetővé tenné, hogy minden ukrán nemzetiségű és leszármazottaik a világ minden tájáról rendelkezzenek állampolgársággal. Persze, kivéve az agresszor ország állampolgárait

– mondta Zelenszkij az oroszokra utalva. Az ukrán elnök azokra az állampolgárokra gondolt, „akik a különböző emigrációs hullámok során kénytelenek voltak elhagyni szülőföldjüket, és Európában, az Egyesült Államokban, Kanadában, Ázsia és Latin-Amerika országaiban kötöttek ki. Mindazok, akik annak ellenére segítenek nekünk, hogy több száz és ezer kilométerre vannak hazájuktól. A külföldi önkéntesek, akik fegyvert fogtak Ukrajna védelmében, mindazok, akik úgy harcolnak Ukrajna szabadságáért, mintha az a hazájuk lenne. És Ukrajna az is lesz majd számukra.”