Megszavazta az Európai Parlament azt a határozati javaslatot, amely a magyar jogállam helyzetéről szól, és gyakorlatilag egészpályás politikai letámadást jelent a magyar kormánnyal szemben.
Az állásfoglalás legfontosabb pontjai:
- A parlament megfenyegette az Európai Tanácsot, oldják meg, hogy ne Orbán Viktor legyen 2024-ben az Európai Tanács ideiglenes elnöke.
- Vizsgálják annak a lehetőségét, hogy bepereljék az Európai Bizottságot, amiért hozzáférhetővé tett pénzeket Magyarország számára.
- Elítélik Orbánt, amiért akadályozza az Ukrajnának adni kívánt támogatást.
- Támogatják, hogy a bizottság nem javasolta a tagállamoknak a befagyasztott magyar pénzek feloldását.
- Arra kérik a bizottságot, hogy ne adja oda Magyarországnak a Helyreállítási Alap pénzeit, ameddig a magyar kormány nem teljesíti a mérföldkőként megjelölt reformokat.
- Sőt, azt is kérik, hogy kezeljék egyben a három különböző eljárást, amelyekkel blokkolták a Magyarországnak járó pénzeket, és csak akkor kapjon a magyar kormány uniós forrásokat, ha minden problémát megoldott.
- Felszólítják a bizottságot és a tanácsot, hogy indítsák el a hetes cikk szerinti eljárás azon részét, ami tényleg felfüggesztheti a magyar kormány szavazati jogát a tanácsban.
Az Európai Parlament csak társjogalkotója az Európai Bizottságnak, önállóan nem kezdeményezhet jogszabályokat. Bizonyos esetekben van konkrét súlya annak, amit tesznek. Ilyen például a bizalmatlansági indítvány is, amellyel a parlament meg tudja buktatni az Európai Bizottságot. Önálló kezdeményezési lehetőség híján viszont a parlament leginkább olyan állásfoglalásokat és határozati javaslatokat fogad el, mint a mai.
Ezt egy ponton a most elfogadott javaslattal is megtették. A parlament ugyanis felkérte a miniszterelnökökből álló Európai Tanácsot, hogy oldják meg a 2024 második felében bekövetkező problémás helyzetet a tanács vezetésével. Erről korábban is írtunk már: Charles Michel, a tanács elnöke bejelentette, hogy elindul az Európai Parlament egyik mandátumáért, és ezért hamarabb távozik a tanács éléről. Ez önmagában is gondot okozott volna az uniós vezetőknek, de ilyenkor hagyományosan a soros elnökséget adó ország miniszterelnöke veszi át a posztot. Ez pedig 2024 második felében Magyarország lesz. Az Európai Parlament azt szeretné, hogy ne Orbán legyen a tanács vezetője.
Ebben az esetben pedig azzal fenyegetőznek, hogy a parlament megteszi a megfelelő lépéseket. Ez sok mindent jelenthet, de leváltani például sok értelme nem lenne a bizottságot, mert épp lejár majd a mandátuma, ráadásul nem is velük van problémája a parlamentnek. A korábbi fenyegetésekkel a parlament arra utalt, hogy ebben az esetben a parlament nem látná el a feladatát, hogy együttműködjön a soros elnökséggel, ami jelentősen akadályozná a magyar soros elnökség és az Európai Tanács működését.
Hasonló konkrét politikai fenyegetést jelenthet az az ötlet, hogy az Európai Parlament beperelje az Európai Bizottságot, amiért az hozzáférést adott Magyarországnak az uniós források egy részéhez. Erről a döntésről is írtunk már korábban: a bizottság azokhoz a forrásokhoz engedi hozzáférni Magyarországot, amelyeket nem fagyasztottak be a tagállamok a jogállami mechanizmussal. Ezeket a pénzeket eddig egy horizontális feljogosító feltételeknek nevezett szabály blokkolta, amely bele van építve a hétéves költségvetésbe. A bizottság úgy látta, hogy a magyar igazságügyi rendszer nem felel meg az uniós alapelveknek, ezért azt kérte a magyar kormánytól, hogy több területen reformokat hajtson végre. Ezt a magyar kormány megtette, az utolsó reformokat pont az előző uniós csúcs előtt fogadták el.
A pénzek felszabadításának időpontjából több brüsszeli szereplő is arra következtetett, hogy a bizottság politikai alkuból, Orbán vétójának feloldásáért cserébe adta oda a pénzeket. A mostani állásfoglalás viszont nem erről szól, hanem arról,
A bizottságot felszólították, hogy írásban indokolja meg, mi alapján döntöttek a pénzek felszabadításáról. A parlament jogi szakbizottságát pedig arra, hogy az uniós szabályok alapján vizsgálja meg a lehetőségét annak, be lehet-e perelni az Európai Bizottságot az Európai Bíróságon, amiért ezeket a pénzeket odaadták Magyarországnak. Erről az ötletről eddig leginkább Daniel Freund német zöldpárti képviselőtől lehetett hallani, akit Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője le is nácizott érte.
Fontos megjegyezni, hogy nem indul egy per automatikusan attól, mert megszavaztak egy ilyen javaslatot. A perről külön is szavaznia kell majd a parlamentnek, ha tényleg meg akarják indítani. Másrészt ez nem csak Freund kérése, hiszen a parlament túlnyomó többsége igennel szavazott rá.
A hetes cikk szerinti eljárással kapcsolatos mostani javaslatnak nem lesz igazán következménye. A parlament hozzájárulása kell ugyan a hetes cikk második pontjának megindításához, de csak a tagállamok egyharmada vagy a bizottság támogatása után. Az eljárást csak ők kezdhetik meg, a parlament legfeljebb kérni tudja, hogy ezt meg is tegyék. Erre jelenleg nincs sok politikai esély, de a jövőben még változhat a helyzet.
