A német migrációs politika tarthatatlan. A bevándorlás mára olyan méreteket öltött Németországban, ami túlterheli az államot
– fogalmazott novemberben Sahra Wagenknecht. A baloldali politikustól szokatlanul keményen megfogalmazott kritika komoly válságot okozott a Die Linke (Baloldali Párt) nevű politikai formációban.
A válság mértékéről mindent elmond, hogy december 6-án Wagenknecht és kilenc képviselőtársa kivált a pártból, tiltakozva a német baloldal engedékeny migrációs politikája ellen. A kilépésük hatására feloszlott a Die Linke Bundestag-frakciója, mivel nem rendelkeztek már az alsóházban maradáshoz szükséges 37 mandátummal.
A baloldal összecsuklása akár a teljes német belpolitikai térképet újrarajzolhatja, sőt alapjaiban forgathatja fel az amúgy is nehézségekkel küzdő német pártrendszert. A törékeny konszenzust a pártok között a migrációs politikában mindenesetre megrázta Wagenknechték kilépése:
Úgy tűnik, hogy Wagenknecht a hárompárti (szociáldemokrata-zöld-liberális) kormánykoalícióban csalódott, és egyre inkább a szélsőjobb felé sodródó választókat is meg tudja szólítani. Nincs kevés belőlük Németországban. A szélsőjobboldali AfD párt szavazótábora a statisztikák szerint folyamatosan növekszik, mivel a német társadalom egyre növekvő frusztrációval kezeli a bevándorlókat.
Wagenknecht már október 23-ai berlini sajtótájékoztatóján is nagy feltűnést keltett azzal a kijelentésével, hogy
sokan vesztették el a bizalmukat a német államban.
Akkor még csak reformokat sürgetett, például a gazdaságpolitika racionalizálását, a minimálbérek radikális emelését – e kettőben látta a német életszínvonal fenntarthatóságát. Arról, hogy kilépjen a pártjából, még szó sem volt.
Szakadárok
Wagenknecht helyzete akkor vált tarthatatlanná a pártjában, amikor olyan kérdéseket kezdett el feszegetni, melyek jelentősen eltértek a pártvezetés hivatalos álláspontjától. Úgy kívánja előteremteni a pénzt az októberben bejelentett gazdasági reformjaira, hogy drákói szigort vezetne be a menekültpolitikában, és leállítaná az állami segélyezését azoknak a migránsoknak, akikre nem terjed ki a német menedékjog.
Németországban egyszerűen nincs több férőhely, a szövetségi és a tartományi kormányok egyaránt alábecsülik a helyzet súlyosságát
– nyilatkozta Wagenknecht.
Érvelése szerint a jóléti állam és szociális rendszerei mágnesként vonzzák Németországba a bevándorlók tömegeit, akik egyrészt visszaélnek a toleráns ellátórendszerrel, másrészt konkurenciaként lépnek fel a szociálisan hátrányos német állampolgárokkal szemben a munkaerőpiacon.
A Neue Osnabrücker Zeitung (NOZ) adott interjújában Wagenknecht odáig ment, hogy szerinte elkerülhetetlen a korlátlan bevándorlás szabályozása, mert a migráció nem megoldás a világ szegénységének a problémájára, Németország pedig nem hajlandó többé az első számú célország lenni Európában. Mindemellett hozzátette: „azokat, akiket valóban üldöznek természetesen védenie kell a német államnak.”a
Az évtizedek óta zajló és egyre növekvő befogadási hullámok komoly társadalmi feszültségeket okoztak Németországban – a növekvő társadalmi elégedetlenség Wagenknecht szerint csak úgy enyhülhet, ha Németország követi Dánia migrációs politikáját, ahol éppen a szociáldemokraták szigorítottak a befogadás törvényi feltételein, emellett szigorúbb intézkedéseket vezetnek be az illegális embercsempészettel szemben.
Álláspontja tarthatatlanná vált a baloldali frakcióban. Arra azonban senki sem számított, hogy kilenc képviselőtársa is vele fog tartani.
A józan észért és igazságért
Wagenknecht nem tervezi politikai pályája befejezését, ahogyan azt sem, hogy átül valamelyik jobboldali frakcióba. 2024-ben a „Sahra Wagenknecht Szövetség – A józan észért és igazságért” elnevezéssel egyesületként bejegyzett pártot alapít, mely elindul a jövő évi európai parlamenti választáson.
Wagenknecht új pártját érdemes komolyan venni. Olyan fajsúlyos politikusok jelezték belépési szándékukat, mint Amira Mohamed Ali, a Die Linke korábbi társelnöke és Christian Leye, akit hídembernek tartanak a német a baloldali frakciók a kiváló kapcsolat- és konszenzusteremtő képességei miatt.
Pénz is lesz kampányolni: a milliomos informatikai vállalkozó Ralph Suikat bejelentkezett az egyesület pénztárosának, a kampányokat pedig az a Lukas Schön fogja lebonyolítani, aki Wagenknecht Bundestag-képviselői kampányát is sikerre vitte.
Az új párt elsősorban baloldaliként határozza meg magát, így csak olyan társadalmi kérdésekben, mint a migráció és a klímapolitika állnak közel a nézeteik a jobboldali pártokéhoz.
Ám függetlenül attól, hogy Wagenknechtnek és társainak sikerül-e létrehozniuk egy új baloldali pártot, a német belpolitika válsága immár minden politikus számára nyilvánvalóvá vált – sokan értelmezik a Bundestagban nemrég lezajlott folyamatokat a válság további mélyüléseként. A bevándorláspolitika racionalizálása egyre inkább tűnik olyan kérdésnek, mely a pártok felett áll – ennek sikere közelebb viheti a manapság nehéz időket megélő Németországot egy újabb koalíciós kormányzás felé.
A cikk szerzője Ábrányi Endre, a Migrációkutató Intézet kutatója.
