Zelenszkij nem zárta ki az újabb mozgósítást, félmillió új katonában gondolkodnak

Az Egyesült Államok 2024-ben is próbálja majd Ukrajna támogatása mögé állítani a világot – jelentette ki az amerikai külügyminiszter szerdán. Antony Blinken Washingtonban tartott évzáró sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy Ukrajna támogatásával szeretnék a továbbiakban is demonstrálni azt, hogy az orosz agresszió stratégiai hiba volt és Vlagyimir Putyin nem volt képes elérni célját, Ukrajna eltörlését a térképről.

Az amerikai miniszter nehéz évként értékelte 2023-at a harcmezőn Ukrajna számára, ugyanakkor eredménynek mondta a Fekete-tengeren elért ukrán katonai sikert, valamint azt, hogy Ukrajna képes volt szállítási folyosót nyitni gabonája és egyéb termékei exportja előtt a világ számára.

Azt is kijelentette, hogy Ukrajna sikere szempontjából a nemzetközi támogatás kritikusan fontos, és egyben felszólította az amerikai Kongresszust, hogy fogadja el Joe Biden elnök részben Ukrajna támogatásának finanszírozásáról szóló költségvetési kérését.

A terhek közös megosztásának legjobb példájaként jellemezte az Egyesült Államok és Európa között Ukrajna segítését, amire Antony Blinken szerint Európa 110 milliárd dollárt fordított, miközben az Egyesült Államok 70 milliárdot.

Hozzátette, hogy az Egyesült Államok által felajánlott támogatás 90 százaléka belföldön hasznosult új munkahelyek, amerikai vállalkozásokhoz érkező bevételek formájában, valamint az amerikai hadiipar erősödésének révén.

Az amerikai diplomácia vezetője az elmúlt év eredményeként Oroszországot katonai, gazdasági és diplomáciai értelemben gyengébbnek, miközben a NATO-t nagyobbnak és erősebbnek nevezte.

A következő év átfogó amerikai diplomáciai céljával kapcsolatban Antony Blinken úgy fogalmazott, hogy „továbbra is vállt vállnak vetve állunk azokkal, akik osztják a mi elképzelésünket egy szabad, nyitott, sikeres és biztonságos világról”.

(MTI)

Moldova a tervek szerint 2024 végéig kilép a Független Államok Közösségéből (FÁK) – közölte szerdán egy magasrangú moldovai törvényhozó.

Doina Gherman, a parlament külügyi bizottságának elnöke a moldovai Exclusiv-TV-nek adott interjúban kijelentette: „célként tűztük ki, hogy 2024 végére mindent befejezünk”.

Ez nem jelenti azt, hogy nem lehetnek kisebb késlekedések, de a minisztériumi értékelések azt mutatják, hogy a végső szakaszba léptünk

tette hozzá.

A bejelentésre azután került sor, hogy Moldova FÁK-on belüli aktivitása Oroszország Ukrajna elleni támadásának megindítása óta fokozatosan csökkent. Az Európai Tanács december 14-én jelentette be, hogy megkezdődnek az uniós csatlakozási tárgyalások Ukrajnával és Moldovával.

(MTI)

A katonai szolgálatra kötelezettek nemrégiben elindított elektronikus nyilvántartása hamarosan lehetővé teszi annak nyomon követését, hogy egy személy hol dolgozik és fizet adót, ez pedig megkönnyíti a behívók kézbesítését – mondta el Volodimir Fityo, az ukrán szárazföldi erők tájékoztatási részlegének vezetője szerdán az RBK-Ukrajina hírportálnak adott interjújában.

A tisztségviselő kifejtette, hogy már működik a katonai szolgálatra kötelezettek Oberih elnevezésű elektronikus nyilvántartása, amely azonban még nincs szinkronban más állami nyilvántartásokkal. Kiemelte, hogy amint a vonatkozó törvényjavaslatot elfogadja a parlament, ez a lista összekapcsolódik más állami nyilvántartásokkal.

Így látni fogjuk például, hogy egy állampolgárt Kijevben regisztráltak, de most Lvivben dolgozik, mert a fizetése utáni személyi jövedelemadóját az adóhivatal ottani kirendeltségének fizeti be

magyarázta. A hadsereg a kérdéses személynek munkát adó vállalat tulajdonosához fordulhat majd azzal, hogy az alkalmazott hadköteles, ezért mozgósítás miatt meg kell jelennie a területileg illetékes toborzóközpontban. Ezután a vállalkozás vezetője tartozik majd felelősséggel azért, hogy az alkalmazottja megjelenjen a toborzóirodán – tette hozzá a szárazföldi erők parancsnokságának képviselője.

Fityo kiemelte: ennek az új rendszernek köszönhetően megszűnik az az eddigi gyakorlat, hogy sportklubokban, éttermekben vagy éppen egy útellenőrző ponton adják át a hadköteleseknek a felszólítást a toborzóirodában történő megjelenésre, mivel a lakhelyén nem tudták neki a behívót kézbesíteni.

Nagyon nagy humánerőforrás kell jelenleg az értesítések eljuttatásához a katonai szolgálatra kötelezettekhez. Az orosz propaganda is sokat ártott ebben a témában, ami miatt a férfiak egy bizonyos kategóriája fél megjelenni a toborzóközpontban. Az orosz propaganda ugyanis azt a hiedelmet keltette, hogy onnan rögvest a frontra viszik az embereket harcolni

magyarázta a tisztségviselő.

(MTI)

Ukrajnában jövőre egymillió felderítő, több mint 10 ezer közepes hatótávolságú támadó és több mint ezer darab ezer kilométeres hatótávolságú drón gyártását tervezik – közölte Olekszandr Kamisin stratégiai iparágakért felelős ukrán miniszter szerdán a Telegramon.

A tárcavezető visszautalt arra, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi évzáró sajtóértekezletén egymillió drón gyártásáról beszélt. Ezt pontosítva, kijelentette, hogy ez csupán a felderítő drónokra vonatkozik. Kiemelte, hogy decemberben egy hónap alatt 50 ezer új felderítő drónt gyártanak Ukrajnában. „Emellett már több mint tízezer közepes hatótávolságú támadó drón gyártására vagyunk képesek” hangsúlyozta Kamisin.

A Nemzetközi Vöröskereszt ukrajnai szervezete arról adott hírt, hogy a dél-ukrajnai Herszon városának éjszakai orosz ágyúzása következtében megsemmisült egy raktár, amelyben a régió lakosainak szánt humanitárius segélycsomagokat tároltak. A közlemény szerint senki sem sérült meg, de az összes humanitárius segély elégett.

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) által december 4-10. között végzett, szerdán nyilvánosságra hozott felmérés azt mutatta, hogy az ukránok 72 százaléka negatívan reagálna Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnokának menesztésére. Az utóbbi időben láttak napvilágot olyan híresztelések, amelyek szerint a főparancsnok és Zelenszkij elnök között nézeteltérések vannak. A megkérdezett ukránok 43 százaléka szerint lehetnek bizonyos nézeteltérések vagy súrlódások Zelenszkij és Zaluzsnij között, azonban mindössze 8 százalékuk tartja ezeket nagyon súlyosaknak. A felmérés résztvevőinek 39 százaléka szerint egyáltalán nincs semmiféle nézetkülönbség az államfő és a főparancsnok között.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 349 ezret. Az ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett 16 orosz harckocsit, 16 tüzérségi rendszert és 17 drónt.

Jelenleg nincs érdemi alapja az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalásoknak, és a Kijev által javasolt béketerv abszurd, mivel kirekeszti Oroszországot – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi évértékelő sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy hamarosan átadnak Oroszországnak egy dokumentumot a Kijev által kidolgozott béketervről.

Valóban úgy véljük, hogy a tárgyalások témája jelenleg irreleváns

– mondta újságíróknak a Kreml szóvivője.

Peszkov arról is beszélt, hogy Nagy-Britannia „aláásta a békemegállapodás esélyeit” 2022-ben azzal, hogy nyomást gyakorolt Kijevre, hogy utasítsa el a tervezetet. Ezután nem voltak adottak a tárgyalás előfeltételei, és Ukrajna jogszabályban meg is tiltott minden tárgyalást az orosz féllel – mondta Peszkov.

Az ukrán elnök 2022 októberében rendeletet írt alá, amelyben hivatalosan “lehetetlennek” nyilvánította, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel béketárgyalásokat folytassanak, miután Oroszország magához csatolt négy dél- és kelet-ukrajnai régiót.

Peszkov szerint Zelenszkij békeformula néven ismert béketerve hibás, mert Oroszország bevonása nélkül akarja megteremteni a békét. Ez enyhén szólva abszurd folyamat – mondta a szóvivő.

Az ukrán elnök tízpontos béketerve az orosz csapatok kivonását és az ellenségeskedések beszüntetését, valamint Ukrajna 1991-es határainak helyreállítását is előirányozza.

Az elmúlt hetekben Ukrajna összehangolt erőfeszítéseket tett az erődítményei javítására, mivel erői a frontvonal nagy részén védekező pozícióba álltak át – írja a brit védelmi minisztérium szerdai jelentése. Ez azt követően történt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2023. november végétől a védvonalak gyorsabb erősítésére szólított fel.

A projekt egyik részében Ukrajna 2023. december közepétől a Fehéroroszországgal közös határ mentén sárkányfogakkal, szögesdróttal és páncéltörő árkokkal javítja a védelmet.

A brit hírszerzés beszámolója szerint Oroszország több szektorban folytatja a helyi támadási lehetőségeket, de az egyéni támadások ritkán haladják meg egy szakasz méretét. Nagy orosz áttörés nem valószínű, és összességében a frontot a stagnálás jellemzi.

https://twitter.com/DefenceHQ/status/1737401933919351290

Az Independent arról ír, hogy Zelenszkij annak a lehetőségéről beszélt, hogy újabb félmillió katonát integráljanak az ukrán hadseregbe. Az ukrán elnök a sajtónak elmondta, hogy a hadsereg és a kormány vezető tisztségviselői hamarosan megvitatják a mozgósítás „kényes kérdését”, a parlament ezt követően fog foglalkozni a témával.

„Több érvre lenne szükségem, hogy támogassam ezt a lépést. Ez első sorban az az emberekről szól, másodsorban méltányosság kérdése, a védelmi képességek kérdése és a pénzügyek kérdése” –mondta az elnök, akinek a hadvezetés javasolta, az újabb 450-500 ezer ember behívását. Az elképzelt mozgósítás költsége a lap szerint 500 milliárd hrivnyára (nagyjából 13,5 milliárd dollárra) rúgna.

A Kreml képviseletében Dmitrij Peszkov arról beszélt szerdán, hogy az ukránok Nagy-Britannia nyomására hátráltak ki az idei évi béketárgyalásokból. A Guardian szemléje szerint a szóvivő nem nevezte meg az információ forrását, ezzel együtt azt hangoztatta, hogy a britek egyenesen megtiltották Ukrajnának 2022-ben, hogy tárgyaljanak velük a békéről.

Ukrán részről nem érkezett reakció Peszkov szavaira, Ukrajna ugyanakkor már többször világossá tette, hogy a békét ahhoz köti, hogy Oroszország teljes egészében vonuljon ki azokról a területekről, amelyeket elfoglalt az invázió kezdete óta.

Idén már nem kap újabb amerikai támogatást Ukrajna, a kongresszus az év végig már nem hagyja jóvá a Kijev és a Fehér Ház által szorgalmazott 61 milliárd dolláros csomagot. A republikánus és demokrata tárgyalófeleknek nem sikerült megegyezniük a csomag finanszírozásának részleteiben kedden, annak ellenére, hogy Joe Biden amerikai elnök többször sürgette őket. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ügy érdekében az Egyesült Államokba is elutazott.

A szenátus képviselőcsoportjainak vezetői, a demokrata Chuck Schumer és a republikánus Mitch McConnell azt mondták, remélik, hogy a jövő év elején szavazhatnak a támogatásról. Közös nyilatkozatukban leszögezték, hogy a tárgyaló felek biztató előre lépéseket tettek, de továbbra is vannak kihívást jelentő kérdések.

Tárgyalóink nagyon-nagyon szorgalmasan fognak dolgozni a decemberi és januári szünetben

– mondta újságíróknak Schumer.

A kongresszus január 8-án folytatja munkáját. A szenátus demokrata és republikánus vezetői csak annyit közöltek, hogy olyan csomagot szeretnének elfogadni, amely katonai, humanitárius és makrogazdasági elemet is tartalmaz. A megállapodást a korábbi nyilatkozatok szerint egyebek között az hátráltatja, hogy a republikánusok túlzottnak tartják a csomagban szereplő támogatás mértékét, ráadásul az amerikai bevándorlási politika szigorításához kötik beleegyezésüket.

A Fehér Ház korábban arra figyelmeztetett, hogy az év végére elfogynak az Ukrajnának szánt források.

(MTI)

Több orosz drón támadta kedd este az ukrán fővárost, Kijevet, legalább két csapás a kelet-ukrajnai Harkiv városát vette célba, az ország déli részén fekvő Herszonban kilenc ember megsebesült a települést ért tüzérségi belövésekben – közölték a hatóságok.

 Roman Mrocsko, Herszon polgármestere azt írta a Telegramon, hogy a települést ért ágyúzásban kilenc ember megsebesült, köztük négy gyermek. A sebesültek közül “egy anya és három gyermeke kórházba került. Az állapotuk közepesen súlyos. Zúzódásaik és robbanás okozta sebeik vannak” – írta a városi elöljáró, hozzátéve, hogy a másik öt sebesültet a helyszínen ellátták.

Több iráni gyártmányú, “Sahíd” robbanószerkezetű drónt is lelőtt az ukrán légvédelem, amint azok Kijev felé tartottak – közölte a fővárosi katonai közigazgatás vezetője, Szerhij Popko a Telegramon.

„Az előzetes adatok szerint (…) nincsenek áldozatok, sem károk” – írta. Megjegyezte: decemberben a főváros ellen ez volt az ötödik támadás, amelyet a Fekete-tenger irányából hajtottak végre.

Harkiv polgármestere, Ihor Terehov legalább két tüzérségi lövedék becsapódásáról számolt be lakóházak közelében. “Az áldozatokról és a pusztításról szóló információk összegyűjtése folyamatban van” – közölte.

(MTI)