Nagyvilág

Már zajlik a parlamenti választás Szerbiában

MTI / EPA / Andrej Cukic
A Szerbia az Erőszak Ellen ellenzéki pártszövetség választási plakátja Belgrádban 2023. december 15-én, két nappal a szerbiai előrehozott parlamenti választások előtt. A felirat jelentése: a változás elkezdődött.
MTI / EPA / Andrej Cukic
A Szerbia az Erőszak Ellen ellenzéki pártszövetség választási plakátja Belgrádban 2023. december 15-én, két nappal a szerbiai előrehozott parlamenti választások előtt. A felirat jelentése: a változás elkezdődött.

Vasárnap reggel hét órakor megnyíltak a szavazóhelyiségek Szerbiában, ezzel megkezdődött az előrehozott parlamenti, tartományi és önkormányzati választás a nyugat-balkáni országban – írja az MTI.

A szavazójoggal rendelkező 6,5 millió szerb állampolgár 18 lista közül választhat a parlamenti választáson, és 13 lista közül választhatja ki, hogy ki vezesse Vajdaság tartományt. Emellett 65 közép- és dél-szerbiai településen előrehozott önkormányzati választást is tartanak.

A többpártrendszer 1990-es szerbiai bevezetése óta ez a tizennegyedik parlamenti választás. 2817 képviselőjelölt indult a 250 tagú parlamentbe történő bejutásért, ami azt jelenti, hogy egy parlamenti helyért átlagosan 11-en szálltak versenybe. A tartományi képviselőház 120 helyéért pedig 1282-en szálltak versenybe.

A mintegy 184 ezres vajdasági magyarság legerősebb pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egyedüli magyar pártként indul a választásokon. Az eddigi kormánykoalícióhoz tartozó VMSZ-nek öt képviselője volt a belgrádi törvényhozásban, és ezúttal is hasonló eredményre számít. A vajdasági tartományi képviselőházban a VMSZ volt a harmadik legnagyobb politikai erő az utóbbi időben. Az utóbbi három és fél évben a Szerb Haladó Pártnak 78, a Szerbiai Szocialista Pártnak 13, a Vajdasági Magyar Szövetségnek pedig 11 képviselője volt.

Országos szinten a 18 lista közül hét nemzeti kisebbségi lista van, míg a tartományi parlamentbe három nemzeti kisebbség választási listája szeretne bejutni. A nemzeti kisebbségek pártjai az úgynevezett természetes küszöb szabálya szerint kerülhetnek a törvényhozásba, ami azt jelenti, hogy annyi képviselőjük kerülhet be a parlamentbe, ahányszor az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot megszerzi egy nemzeti kisebbségi párt anélkül, hogy el kellene érnie a 3 százalékos bejutási küszöböt. A három éve elfogadott törvénymódosítás alapján a természetes küszöb meghatározásakor a kisebbségi pártokra leadott szavazatoknál 1,35-ös szorzót használnak.

A választópolgárok 20 óráig adhatják le voksaikat, az első, nem hivatalos eredmények késő este várhatók, a végleges eredményeket pedig a legkésőbb csütörtökig közzéteszik, ha sehol sem kell megismételni a voksolást.

Az alkotmány értelmében a választási eredmények kihirdetését követő 30 napon belül meg kell tartani az első parlamenti ülést, az új összetételű törvényhozásnak pedig 90 napja van a kormány kinevezésére, különben új választásokat kell kiírni. (MTI)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik