Nemrég Amszterdamban lépett a színpadra egy klímatüntetésen a világ egyik leghíresebb aktivistája, a még mindig csak 20 éves svéd Greta Thunberg. Nyakában egy tradicionális, fekete-fehér palesztin kendővel azt skandálta, hogy
megszállt területeken nincsen klímaigazság.
Ezzel az Izrael által megszállt palesztin területekre utalt, ám előtte még kifejtette: a klímamozgalomnak kötelessége „meghallatni azoknak a hangját, akik el vannak nyomva, és akik a békéért és az igazságért küzdenek.” Majd átadta a mikrofont egy szintén palesztin kendőt viselő nőnek, aki arról beszélt, hogy Izrael „népirtást követ el az országomban”, amikor kórházakra és civilekre céloz.
Amikor Thunberg visszavette a szót, egy férfi lépett fel a színpadra, és megpróbálta kicsavarni az aktivista kezéből a mikrofont, miközben azt mondta:
Klímatüntetésre jöttem, nem politikai nézeteket hallgatni.
Thunberg beszéde közben a 85 ezres tüntetésen többen is kinyilvánították a nemtetszésüket. A szervezők között ott volt az Extinction Rebellion, a Fridays for Future, az Oxfam és a Greenpeace is.
Thunbergnek nem ez volt az első megnyilatkozása az izraeli-palesztin konfliktusban. Korábban az X-en és az Instagramon a palesztinok melletti tüntetéseken való részvételre buzdított.
Ma Palesztinával és Gázával való szolidaritásból tüntetünk. A világnak azonnali tűzszünetet, igazságot és szabadságot követelve fel kell emelnie a szavát a palesztinokért és minden érintett civilért
– írta az egyik posztjában, amiben utóbb lecserélte a fotót, mert a rajta szereplő kék plüsspolipot sokan zsidóellenes szimbólumnak vélték, a polipot ugyanis a 20. század elején a mindenre rátelepedő zsidó befolyás jelképeként használták antiszemita rajzokban. Az új fotón a plüsspolip már nem szerepel, Thunberg pedig az esetről azt nyilatkozta: nem gondolta, hogy a polip sértő szimbólum lehet, és „természetesen a diszkrimináció minden formáját ellenezzük, így elutasítjuk az antiszemitizmust is.”
Week 270. Today we strike in solidarity with Palestine and Gaza. The world needs to speak up and call for an immediate ceasefire, justice and freedom for Palestinians and all civilians affected.#FreePalestine #IStandWithPalestine #StandWithGaza #FridaysForFuture
Thread🧵 pic.twitter.com/0hVtya0yWO— Greta Thunberg (@GretaThunberg) October 20, 2023
Greta Thunberg calls for "support for Gaza" on Instagram.
Free Palestine 🇵🇸 pic.twitter.com/w6lQoGhrBy
— زماں (@Delhiite_) October 20, 2023
Ennek ellenére számos kritikát kapott például a német Zöldektől is, mivel nem tett említést a Hamász által október 7-én meggyilkolt 1400 izraeliről. Michael Blume, Baden-Württemberg antiszemitizmus-ügyi biztosa az X-en azt írta róla, „Ellentmondásos, hamis, és bagatellizálja a terrort.”
Mások – kevésbé visszafogottan – azt ajánlották Thunbergnek, hogy maradjon a klímaügy mellett, ahhoz ugyanis ért, és valódi sikereket tud felmutatni. Izrael kormánya sem hagyta szó nélkül a posztot, azt válaszolták rá a hivatalos X-csatornájukon: „A Hamász nem használ fenntartható anyagokat a rakétáikhoz, amik ártatlan izraelieket mészároltak le. A Hamász-merénylet áldozatai a te barátaid is lehetnének.”
Az izraeli védelmi minisztérium szóvivőjének – később visszavont – nyilatkozata szerint
bárki, aki Gretával azonosul a jövőben, a terror támogatója.
De nem csak Thunberg került kereszttűzbe, az ő kezdeményezésére létrejött Fridays for Future (FFF) ifjúsági klímamozgalomban is repedések keletkeztek. A mozgalom egyik német arca, Luisa Neubauer a német távirati irodának azt mondta, ők elhatárolódnak a nemzetközi FFF-hálózat közösségi oldalaitól, melyek arról írnak, hogy a klímamozgalom „egységesen Palesztina oldalán áll”, a nyugati média „agymosásáról” értekeznek, továbbá Izraelt „apartheid országnak” nevezik, ami miatt több német párt is a mozgalomtól való elhatárolódásra szólított fel.
A német FFF a közleményében kritizálta a nemzetközi szervezet Izraellel kapcsolatos álláspontját, „feltétel nélküli szolidaritást” vállalt a zsidó polgárokkal, ugyanakkor aggódik a növekvő muszlimellenes rasszizmus miatt, valamint érzékeli a gázai civilek szenvedését is.
Ezek nem ellentmondások. Elég nagy a szívünk ahhoz, hogy ezt mind egyszerre érezzük
– írták a közleményben.
Akadnak olyan klímaszervezetek is, amelyek osztják Thunberg álláspontját. Így például az Extinction Rebellion 19 aktivistája három nappal Thunberg posztja után a hágai nemzetközi bíróság épülete előtt tiltakozva azt állította, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök háborús bűnöket követ el, és egy „apartheid rezsimet” vezet. Felszólították a holland kormányt, hogy utasítson el mindenféle katonai együttműködést Izraellel.
A 2020-ban még Joe Biden amerikai elnöknek kampányoló fiatal klímaaktivistákat tömörítő Sunrise Movementtől is azt nyilatkozták a New York Timesnak, ha az amerikai kormány nem tesz további lépéseket a tűzszünet érdekében, 2024-ben talán nem fognak újra segíteni Bidennek.
Ha a Demokrata Párt és Biden elnök folytatja Izrael fegyveres és katonai támogatását, az a generációnk elvesztésével fenyeget, és ez egy nagyon veszélyes döntés lenne egy kritikus választási év előtt
– fogalmazott Michele Weindling, a csoport politikai igazgatója.
BLM
Nemcsak a klímavédelem aktivistáit osztja meg a palesztin-izraeli konfliktus, hanem az emberi jogi szervezeteket is, holott az Ukrajnát érő orosz inváziót követően még egységesen léptek fel ezek a csoportok.
Nagy visszhangot keltett például, mikor a Black Lives Matter chicagói szervezete egy grafikát tett ki egy palesztin zászlós siklóernyősről azzal, hogy „Palesztina mellett állunk”.
Ez konkrétan a Hamász támogatásának tekinthető, ugyanis a terrorszervezet siklóernyősöket is bevetett az október 7-i mészárláskor. A csoport egy korábbi posztjában pedig arról értekezett, hogy a Hamász által elrabolt izraeliek jóval kevesebben vannak, mint ahány palesztint Izrael ejtett túszul Gázában.
Valójában az izraeli katonák és az izraeli hadsereg tábornokai, akik felelősek a palesztinok túszként tartásáért a világ legnagyobb szabadtéri börtönében, Gázában
– idézi a csoportot a Telegraph. A Hamász több mint 200 főt, köztük gyerekeket ejtett túszul az októberi terrortámadás alatt.
Egy harmadik posztban pedig arról írnak, hogy a Hamász által elkövetett erőszak valójában „álhír minden bizonyíték nélkül”, ami „az izraeli népirtás célpontjában lévő palesztinok dehumanizálását szolgálja.”
A BLM-mozgalom gyökereit részben a fekete radikális tradícióban lehet megtalálni, a Fekete Párducok, Malcolm X és Angela Davis is nagy hatással volt rájuk. Malcolm X már az ötvenes években azt hangoztatta, hogy a színesbőrű amerikaiak teljesen az „arabügy” mellett állnak, járt Gázában és a palesztin menekülttáborokban is pár hónappal az 1965-ös meggyilkolása előtt.
Ugyanakkor sokan rokonszenveztek már Izrael létrejötte előtt is a cionista mozgalommal, a zsidó állam létrehozásával, mert az afroamerikaiak számos hasonlóságot találtak a zsidók egyiptomi rabszolgaságból való kiszabadulása, függetlenedése és a rasszizmussal való szembenállása között. Az 1967-es háború azonban bizonyos mértékig fordulópontot jelentett, ezt követően jobban együtt tudtak érezni az Izrael által elnyomott palesztinokkal, minthogy otthon is a saját elnyomásukat érzékelték.
De megszólaltak a témában, LMBTQ- és az abortuszpárti aktivisták is. Az egyik New York-i tüntetésen egy táblán az volt olvasható, „a reproduktív igazságosság igazságot jelent Palesztinának is”, egy másik manhattani demonstráción több százan vonultak a „Queerek Palesztina Felszabadításáért” zászló alatt. Egy brit kezdeményezésű, Palesztinával szolidáris levelet pedig több mint 1400 LMBTQ magánszemély és szervezet írt alá.
Woke
A megosztottság érzékelhető a brit és amerikai egyetemek úgynevezett woke-kultúrájában is. A jobboldal szerint a woke egyre inkább a liberálisok túlzásba vitt befogadásmániáját és önostorozását jelenti, ami ellen küzdeni kell. A jobboldal kultúrharcosai szerint a woke-kal szembeni küzdelem a normalitásért, a hagyományos kultúráért való harc, a baloldal szerint viszont a woke elleni mozgalom csak a rasszizmus egy újszerű és fedettebb formája.
Nagy-Britanniában a Konzervatív Párt emelte föl a témát: a napokban felmentett Suella Braverman belügyminiszter a kirúgását követően közzétett nyílt levelében négy fő témát nevezett meg, ami miatt csatlakozott a Sunak-kormányhoz, és ebben az egyik az volt, hogy megpróbálta kezelni az iskolákban egyre inkább elharapódzó woke-kultúrát.
A palesztin-izraeli kérdés évtizedek óta megosztja az amerikai egyetemi polgárságot, de október óta minden korábbinál szélsőségesebben jelentkezik: zsidó és muszlim hallgatókat érnek fenyegetések, tüntetéseket tartanak, aktivistákat próbálnak a másik oldalról elhallgattatni (munkaajánlatokat vonnak vissza tőlük, óriásplakátokon látják vissza magukat), adományozók vonták meg forrásaikat az egyetemektől, diákok vonulnak ki az órákról.
Ron DeSantis floridai kormányzó október végén, a Republikánus Zsidó Koalíció (RJC) eseményén közel ezer konzervatív zsidó adományozó, hivatalnok és aktivista előtt tartott beszédében úgy fogalmazott: a sokszínűség, a népességarányos egyetemi felvételi és a különböző hátterű emberek befogadására tett programok telítve vannak a diszkriminációval, ami
Izrael-ellenes, százszázalékosan zsidóellenes, ha logikusan következtetünk. Ami felveti azt, hogy mennyire beteggé váltak az egyetemek, mert foglyul ejtette és korrumpálta őket a woke ideológia.
DeSantis és más jelöltek már csak azért is próbálnak a zsidó republikánusokra hatni, mert Donald Trump exelnök – aki toronymagas esélyese a republikánus előválasztásnak – tavaly komoly felháborodást váltott ki azzal, mikor a több alkalommal is antiszemita kijelentéseket tevő Kanye Westtel, valamint a nyíltan antiszemita és holokauszttagadó Nick Fuentesszel vacsorázott.
Közben az egyetemek vezetői próbálnak helyes utat találni azzal kapcsolatban, hogy meddig tart a szólásszabadság, és hol kezdődik a gyűlöletbeszéd.
Ha a szerepek felcserélődnének, és afroamerikai vagy LMBTQ-hallgatókról lenne szó, az egyetem kétségtelenül fellépne, és gondoskodna arról, hogy a kampusz biztonságos helyszín legyen a számukra. Ezt a zsidó diákokért nem teszik meg, és ez egészen felháborító
– fejtette ki véleményét a liberális képmutatásról Matt Brooks, az RJC elnöke. Ugyanezen az eseményen az azóta az elnökjelölti versenyből kiszálló szenátor, Tim Scott arról beszélt, hogy „az amerikai politikában, a radikális baloldalon engedték elharapózni a mérgező antiszemitizmust.” Az egyetemeknek korábban nem jelentett problémát, hogy a politikai viták fórumai legyenek.
De most? Most a népirtásra való felhívás platformjaként használják a saját intézményeiket. Most szánalmas mellébeszélést, vagy, ami még rosszabb, fülsüketítő csendet kínálnak. Úgy tűnik, jobban sértik őket a mikroagressziók, mint a tömeggyilkosságok. Ha egy másik kisebbségi csoportról lenne szó, higgyék el, a háztetőkről sikítozna a szélsőbal
– fogalmazott Tim Scott.
Fiatalok
A felmérések azonban azt jelzik, nem arról van szó, hogy az egyetemek „woke-zárványként” vagy „inkubátorként” működnének – ahogy azt a republikánus politikusok hangoztatják –, hanem generációs szakadék mutatkozik meg a kérdésben. Az UnHerd például arra mutatott rá, hogy a fiatalabb generációk inkább szimpatizálnak a palesztinokkal, mint az izraeliekkel. A Gallup közvélemény-kutató mintegy fél évvel az október 7-ei terrortámadást megelőző felmérésében arra jutott, hogy az 1980 és 2000 között született amerikaiak generációja – elsőként az amerikai történelemben – inkább szimpatizál a palesztinokkal, mint az izraeliekkel. A még fiatalabbakat, a Z-generációt nem mérték fel, mert körükben még túl kevesen vannak a 18 év felettiek.
Generációs különbséget mért az Ipsos is – Nagy-Britanniában. Eszerint a 18–34 év közöttiek 23 százaléka a palesztinokat, 7 százaléka az izraelieket támogatná (mindeközben 25 százalékuk maradna semleges az ügyben, 21 százalék szerint az országnak nem is kéne beavatkoznia). Ezzel szemben az 55–75 év közöttiek 22 százaléka az izraelieket, 4 százaléka a palesztinokat támogatná (44 százalék szerint kéne Nagy-Britanniának semlegesnek maradnia, 15 százalék szerint pedig egyáltalán nem kéne beleavatkoznia az ügybe).
A Harvard Egyetem és a Harris piackutató nemrégiben készült kutatása szerint:
Ha pedig azt kérdezik, az Egyesült Államok segítse-e fegyverekkel és katonai felszereléssel Izraelt, a Quinnipiac közvélemény-kutatásából azt látni, hogy minél idősebbekről van szó, annál inkább billen a mérleg az izraeliek javára:
- a 18 és 34 év közöttiek 51 százaléka helyteleníti (39 százalék támogatja);
- a 35–49 közöttieknek már az 59 százaléka helyesli (35 helyteleníti);
- az 50–64 közöttiek 77 százaléka ért vele egyet (17 százalék nem);
- a 65 év felettieknél pedig 78 százalékos a támogatottsága a kérdésnek (15 százalék válaszolt nemmel).
Az UnHerd cikke szerint a felmérések alátámasztják, miért látni a muszlimok mellett olyan sok fiatalt is a palesztinpárti tüntetéseken.
Sam Weinberg, egy liberális ifjúsági csoport, a Path to Progress ügyvezető igazgatója úgy látja, az amerikai fiatalok árnyaltabban látják a világot, ez okozza a felmérések eltérő eredményeit.
Úgy gondolom, hogy a fiatalok és általában a baloldaliak azokkal rokonszenveznek, akiket hátrányos helyzetűnek tartanak
– utalt a Politicónak a gázai helyzetre.
Ugyanakkor szerinte a közvélemény-kutatások túlzottan leegyszerűsítik a kérdést, miközben az izraeli-palesztin konfliktus jóval összetettebb.
Lehetsz egyszerre Izrael-párti és Netanjahu-ellenes. És lehetsz egyszerre palesztinpárti és Hamász-ellenes is.
