Megkérdezték Zelenszikjtől, hogy megöletné-e Putyint, ha lehetősége adódna

Németország további 1,3 milliárd eurós katonai segélycsomagot ígért Ukrajnának, amely egyebek mellett négy további IRIS-T légvédelmi rendszert, valamint húszezer darab 155 milliméter kaliberű tüzérségi lőszert és páncéltörő fegyvert tartalmaz. Az újabb segélycsomagot Boris Pistorius német védelmi miniszter jelentette be kedden Kijevben, ukrán hivatali kollégájával, Rusztem Umerovval folytatott megbeszélésén.

Ez a harmadik olyan segélycsomag, amely IRIS légvédelmi rakétarendszert tartalmaz. Az első csomagból eddig három rendszert szállítottak le, a negyedik pedig várhatóan idén télen érkezik meg. A szintén négy rendszerből álló második csomag teljesítését 2024-re, a harmadikat pedig 2025-re tervezik.

A német védelmi miniszter kedd reggel érkezett előre nem bejelentett látogatásra Ukrajnába. Pistorius korábban megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint Németország 2024-ben megduplázza, nyolcmilliárd euróra emeli a Kijevnek nyújtott katonai segélyt.

(MTI)

Kudarcba fulladt Herszon térségében, a Dnyeper bal partján megkísérelt partraszálló hadművelet, az ukrán erők november eleje óta több mint 13 700 embert és mintegy 1800 egységnyi fegyverzetet és hadfelszerelést veszítettek – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az általa irányított minisztérium keddi vezetőségi ülésén.

„Az orosz csapatok sikeresen folytatják az aktív védekezést, magabiztosan tartják a frontokat a harci érintkezés teljes hosszában, fokozatosan javítva pozíciójukat” – hangoztatta Sojgu. A miniszter szerint sok ukrán katona adja meg magát, felismerve az orosz védelem áttörésére irányuló kísérletek értelmetlenségét.

Beszámolója szerint az év eleje óta az orosz hadseregnek szállított rakéta- és tüzérségi fegyverek főbb típusainak mennyisége 4,9-szeresére, a páncélozott eszközöké több mint háromszorosára, a drónoké 16-szorosára, a csapásmérő eszközöké pedig 12-szeresére nőtt. Megötszöröződött a leszállított nagyhatótávolságú precíziós rakéták száma.

A keddi orosz hadijelentés szerint az elmúlt nap folyamán három fontszakaszon öt ukrán támadás hiúsult meg, és az érintkezési vonal mentén mintegy 340 ukrán katona esett el vagy sebesült meg. A legnagyobb emberveszteséget, több mint 130 főt az ukrán fél a Donyeck környékén vívott harcokban szenvedte el. Az orosz összesítés a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett három gyalogsági harcjárművet és öt drónt.

A The Sunnak adott interjút Volodomir Zelenszkij ukrán elnök, melyben többek között arról kérdezték, milyen érzések kavarognak benne olyankor, amikor a titkosszolgálat emberei jelentést tesznek arról, hogy egy újabb merénylet készül ellene.

Zelenszkij a covidhoz hasonlította az élményt. Mint mondta, az első ilyen esetnél nagy volt a pánik, csakúgy mint a koronavírus-járvány első nagy hullámának kitörésekor, a következőknél viszont már csak rutinszerűen teszi a dolgát mindenki. A kérdésre, hogy hány Putyin által megrendelt merényletet úszhatott meg az elmúlt bő másfél évben azt mondta, szám szerint nem tudja, nagyjából ötöt-hatot.

Az interjúban arról is kérdezték az ukrán elnököt, hogy ha lehetősége adódna, megöletné-e Putyint. Zelenszkij azt mondta:

Ez egy háború, és Ukrajnának minden joga megvan ahhoz, hogy megvédje a földjét.

Zelenszkij szerint viszont az oroszok sem pihennek, értesülései szerint egy Majdan3 névre keresztelt terv kivitelezésével Moszkva még az idén meg akarja buktatni őt. Mint mondta, a cél nem feltétlenül az, hogy megöljék, de mindenképp félreállítanák, bármilyen eszközt bevetve. Az ukrán elnök beszélt arról is, hogy jövőre kizárt, hogy választásokat tartsanak Ukrajnában, hiszen hadiállapot van érvéyben, és egyébént is szerencsétlen dolog lenne, ha a jelen helyzetükben a politika elkezdené megosztani a népet.

Mindvégig elfogultak voltak az emberi jogokra szakosodott nemzetközi intézmények az ukrajnai konfliktus során – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 75. évfordulója alkalmából Moszkvában megrendezett nemzetközi konferencia résztvevőihez intézett köszöntőjében.

Sajnos a Donyec-medencei és novorossziai konfliktus története során az emberi jogok garantálására és előmozdítására hivatott nemzetközi intézmények – az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa, az Európa Tanács és mások – elfogultnak és a feladataik ellátására képtelennek bizonyultak

– mondta Kreml honlapján közölt köszöntőben.

Putyin szerint Oroszországnak a „nyilvánvaló elfogultságuk” miatt „fel kellett adnia tagságát” a szakosodott szervezetekben, miközben továbbra is egyértelműen teljesíti emberi jogi kötelezettségeit. „Szükség van az emberi jogok biztosításának méltányos megközelítésére, amely a kölcsönös tiszteleten alapulna, és figyelembe venné az államok kulturális és történelmi fejlődésének sajátosságait” – fogalmazott az orosz vezető, hozzátéve, hogy a civil társadalom intézményeinek jelentős szerepet kell játszaniuk ennek a célnak az elérésében.

Hangsúlyozom, hogy a jelenlegi mély válság annak következménye, hogy a kollektív Nyugat országai folyamatosan arra törekszenek, hogy az emberi jogok doktrínáját az államok szuverenitásának megsemmisítésére és a saját uralmuk biztosítására használják fel

– hangoztatta Putyin.

Valerij Fagyejev, a civil társadalom és az emberi jogok fejlesztésével foglalkozó orosz elnöki tanács vezetője kezdeményezte, hogy a Brazíliából, Oroszországból, Indiából, Kínából és Dél-Afrikából álló BRICS csoportosulás a jövő évben Kazanyban megtartandó csúcstalálkozóján kezdjen párbeszédet a nem kormányzati szervezetek olyan rendszerének létrehozásáról, amely alternatívát jelentene a nyugati hálózattal szemben. (MTI)

Egy ember meghalt és hat megsebesült a kelet-ukrajnai Donyeck megyét ért éjszakai orosz drón- és rakétatámadásokban – közölte kedden az ukrán belügyminiszter.

A rakéták eltaláltak egy kórházat Szelidove városában, valamint egy szénbányát Kotljarevszkben, továbbá károkat szenvedtek vagy megsemmisültek polgári infrastrukturális objektumok – számolt be Ihor Klimenko a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A kórház két épülete megrongálódott, hat civil megsérült. A romok alatt áldozatok lehetnek, a keresési műveletek folytatódnak

– mondta.

A szénbánya elleni támadásban egy munkás meghalt – folytatta. “Négy épület, 19 jármű és egy villanyvezeték sérült meg. Harminckilenc bányász a föld alatt rekedt, de valamennyiüket sikerült kimenteni – részletezte.

Az ukrán légierő közleményében azt írta, hogy az orosz erők négy irányított rakétával, egy robotrepülőgéppel és tizenegy drónnal támadtak. Tíz drónt és a robotrepülőgépet megsemmisítette az ukrán hadsereg. A közleményben nem részletezték, hogy vannak-e áldozatok, és a kórház működik-e még.

A múlt héten legalább négy ember meghalt Szelidovéban, miután orosz rakétacsapás ért egy lakóházat.

Ukrajna nem hajlandó bármi áron a békéről tárgyalni – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Sun című brit napilapnak adott, kedden ismertetett nyilatkozatában.

Az interjúban Zelenszkij úgy fogalmaz: az ukrán kormány nem hiszi, hogy Oroszország, személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnök be akarná fejezni a háborút.

Meg akarnak ölni bennünket, mi viszont igazságot akarunk

– tette hozzá.

Zelenszkij szerint éppen ezért Ukrajna nem bármilyen áron elért békéről, hanem igazságos békéről beszél. Az ukrán elnök elismerte, hogy a hadszíntéren nehéz a helyzet, de határozott nemmel válaszolt arra a saját maga által feltett kérdésre, hogy Ukrajna kész lenne-e „barátságot kötni vagy diplomáciai tárgyalóasztalhoz ülni Oroszországgal”.

Zelenszkij elismerte azt is, hogy Ukrajnának több sikerre lenne szüksége a hadszíntéren, de cáfolta, hogy a hadműveletekben patthelyzet alakult volna ki. Kijelentette: a szárazföldi műveletekben elért haladás lassúságát ellensúlyozzák a Fekete-tengeren aratott sikerek. Zelenszkij szerint az ukrán erők megsemmisítették az orosz hadiflotta egy részét, és Oroszországnak már nincs teljes ellenőrzése a fekete-tengeri térség felett.

Arra a kérdésre, hogy Oroszország hányszor próbált merényletet végrehajtani ellene, az ukrán elnök úgy felelt, hogy nem tudja pontosan, de ötnél vagy hatnál biztosan nem kevesebbszer. Kijelentette: Kína nagyobb nyomást gyakorolhatna Oroszországra a háború befejezése érdekében. Zelenszkij szerint Kínának nem érdeke, hogy segítse Oroszországot Ukrajna elfoglalásában. Úgy fogalmazott: véleménye szerint Oroszország addig feszíti a helyzetet, amíg az Egyesült Államok és Kína együttesen, nagyon-nagyon komolyan fel nem szólítja arra, hogy távozzon Ukrajna területéről.

Hozzátette: Európa egyedül erre nem képes, és Oroszország Európától egyébként sem fél. Zelenszkij szerint az ukrán légteret jelenleg az orosz légierő ellenőrzi, ezért Ukrajnának nagyobb légvédelmi kapacitásra van szüksége. Az ukrán elnök felvetette annak a lehetőségét is, hogy ha a nyugati országok nem akarnak közvetlenül ilyen fegyverrendszereket Ukrajnának juttatni, akkor átadhatnák a gyártási engedélyeket.

Hozzátette: Amerika és Európa segíti Ukrajnát ezen a téren, de ez a támogatás nem elégséges. Zelenszkij szerint a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorcsoport és Izrael háborúja nem segíti Ukrajnát. Hozzátette: a világnak meg kell vizsgálnia, hogy a közel-keleti konfliktus mostani fellángolása kinek is volt fontos.

Az ukrán-magyar határszakaszon 4231-en léptek be Magyarországra hétfőn, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 3282-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 25 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Az érintetteknek ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Az Egyesült Államok 100 millió dollár (mintegy 36 milliárd forint) új katonai segélyt jelentett be Ukrajna számára az ország védelmi szükségleteinek biztosítására hétfőn.

Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint az újabb csomag tartalmaz a többi között légvédelmi rakétákat MANPADS rendszerekbe, valamint M142 HIMARS mobil rakétakilövő eszközt, hozzá való rakétákkal, 105 és 155 milliméteres lövedékeket, továbbá egyéb harckocsi-elhárító fegyvereket, valamint több millió lőszert kisebb kézifegyverekhez.

Az eszközöket az amerikai hadsereg készleteiből hívják le, ami gyors eljutást tesz lehetővé az ukrajnai hadszíntérre. A mennyiség az amerikai magyarázat szerint fedezi az ukrán haderő azonnali szükségleteit az ország területének visszafoglalására indított harcokhoz.

A külügyminisztérium ugyanakkor azt javasolja a Kongresszusnak, hogy fogadja el Joe Biden elnök kérését az ukrán szükségletek finanszírozására szolgáló költségvetési kiegészítésről.

Az Egyesült Államok szintén hétfőn jelentette be, hogy szankciós listára helyezi az orosz fegyveres erők két tagját, akiket felelősnek tart ukrán településeken ártatlan civilek megöléséért. Büntetőintézkedés hatálya alá került Azatbek Omurbekov ezredes, akit a “Bucsai mészáros” néven is emlegetnek, és, akit felelősnek tartanak több fegyvertelen civil megölésében Andrijivka településen. Az ezredes volt a parancsnoka annak a dandárnak, amely ellenőrzés alatt tartotta Andrijivkát. Az ukrán kisvárosban 2022 tavaszán történt erőszakos cselekmények miatt került amerikai szankció alá Danyil Frolkin, az orosz hadsereg altisztje is.

A washingtoni külügyminisztérium közleménye kitér arra, hogy a két orosz katona felelősségét az emberi jogok súlyos megsértésében független vizsgálat állapította meg, civil szervezetek által dokumentált módon.

Előre be nem jelentett látogatásra Kijevbe érkezett Boris Pistorius német védelmi miniszter kedden, hogy megbeszéléseket folytasson ukrán hivatali kollégájával, Rusztem Umerovval – a berlini közlemény szerint az Ukrajnának nyújtott német támogatás megerősítéséről tárgyalnak.

A megbeszélések fő témái egyebek mellett az ukrán katonák kiképzése és a katonai segítségnyújtás. A találkozó napirendjén, a megbeszélések mellett, szerepel egy koszorúzási ünnepség a Majdan téren, valamint egy ukrán katonai kiképzőközpont meglátogatása.

A mostani Pistorius második kijevi látogatása, amióta védelmi miniszterként hivatalba lépett. Legutóbb februárban járt Kijevben.

Hétfőn Kijevbe érkezett – szintén előre be nem jelentett látogatásra – Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter is.

Magyarország 100 darab lélegeztetőgépet küldött hétfőn Ukrajnának – közölte Makszim Kozickij, a Lvivi Regionális Katonai Igazgatóság vezetője.

Az ukrán Interfax hírügynökség közlése szerint az egyenként több mint 30 ezer euróba (kb. 11,4 millió forintba) kerülő gépek már Lviviben vannak, innen fogják ezeket tovább szállítani Odessza, Mikolajiv, Herszon, Harkiv, Dnyipropetrovszk, Kijev, Zaporizzsja, Szumi, Ternopil, Ivano-Frankivszk, Poltava egészségügyi intézményeibe.

Lviv körzetben egy készülék már üzemel egy kórházban, ahol a háborúban megsérült katonáknak, veteránoknak és civileknek nyújtanak segítséget. Kozytsky az erről beszámoló Telegram-posztjában megjegyezte, hogy ez jelentős segítség az intenzív osztályoknak.

Lvivi Regionális Katonai Igazgatóság vezetője Magyarország mellett köszönetet mondott a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálatnak is, amely az ukrán Egészségügyi Minisztériummal együttműködve segített a gépek szállításában.