Több ezer embert kell azonnal kimenekíteni egy gázavárosi kórházból

Vasárnap reggel telefonon folytatott beszélgetést Joe Biden amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, akik a gázai helyzetről tárgyaltak – adta hírül a Fehér Ház.

Az elnök megismételte, hogy Izraelnek joga és felelőssége van, hogy megvédje polgárait a terrorizmustól, és hangsúlyozta, hogy ezt a nemzetközi humanitárius joggal összhangban kell megtennie, amely a polgári lakosság védelmét előnyben részesíti

– olvasható a Fehér Ház sajtóközleményében.

A két vezető egyeztetett a Hamász Dél-Izrael elleni október 7-i támadása során elrabolt és a Gázai övezetbe hurcolt több mint kétszáz túsz felkutatására és szabadon bocsátására irányuló további törekvésekről. A túszok főként izraeli civilek.

Az elnök aláhúzta, hogy azonnal és jelentősen növelni kell a humanitárius segélyeket a gázai civilek szükségleteinek kielégítése érdekében

– közölte a Fehér Ház.

A két vezető megállapodott a párbeszéd folytatásában is.

(The Guardian)

Több ezer polgári személy rohamozta meg vasárnap az ENSZ raktárait a Gázai övezetben, ahonnan lisztet és más alapvető élelmiszereket vittek el – írja a Reuters az ENSZ palesztin menekültügyi szervezetére (UNRWA) hivatkozva. Az egyik ilyen raktár Gáza középső részén, Deir al-Balahban található, ahol az ENSZ az Egyiptomból érkező segélyszállítmányokat tárolja.  A Gázai övezet déli részén fekvő Khan Younisban készült felvételeken jól látható, hogy az emberek kétségbeesetten hordják ki a dobozokat és hatalmas zsákokat az egyik raktárból, amelyeket vagy a vállukon vagy kerékpárra rakva szállítanak el.

„Mindez aggasztó jele annak, hogy a három hete tartó háború és Gáza ostroma után a polgári rend kezd megbomlani” – áll az ENSZ segélyszervezetének közleményében.

Juliette Touma, a szervezet kommunikációs igazgatója a jordániai Ammanból a Reutersnek azt mondta, hogy a raktárakban és elosztóközpontokban zajló jelenetek az emberek kétségbeesését mutatják.

Ez azt jelzi, hogy a gázai embereknél elszakad a cérna. A frusztráció és a kétségbeesés szintje nagyon-nagyon magas, ami pedig az emberek türelmét és tűrőképességét illeti, az a mélyponton van

– értelmezte a helyzetet a szóvivő.

A Gázába induló segélyszállítmányok akkor akadtak el, amikor Izrael bombázni kezdte a sűrűn lakott palesztin enklávét a Hamász október 7-i halálos támadására válaszolva. A szóvivő azt mondta, a segélyszervezet kénytelen volt csökkenteni a segélyezés intenzitását a sűrűn lakott területen, mert nem tudott üzemanyagot juttatni egyes egészségügyi létesítményeknek sem. Hozzátette, hogy a szegélyszervezet vasárnap nem kapott újabb ellátmányt.

Ezek a szállítmányok nagyon-nagyon kevésnek tűnnek, és nem felelnek meg a helyszínen fennálló hatalmas szükségleteknek

– közölte hozzátéve, hogy a szállítmányok szabályos és rendszeres juttatását kérik, beleértve az üzemanyagot is, valamint a kamionok számának emelését a segélyezési konvojokban.

A szóvivő arról is beszélt, hogy az ENSZ segélyszervezetének eddig ötvenkilenc munkatársa halt meg az október 7-én kezdődő a háború során, ez a szám azonban csak azokat jelenti, akiknek a halálát meg tudták erősíteni. A segélyezési feladatokat ellátók között a halálos áldozatok száma ennél ténylegesen magasabb lehet.

(Reuters)

Több figyelmeztetést kapott a gázavárosi Al-Quds kórház igazgatója, az intézmény épületeinek mihamarabbi kiürítésére – írja a Reuters.

Bassam Mourad kórházigazgató a hírügynökségnek azt mondta, az első ilyen figyelmeztetés a palesztin Vörös Félhold telefonhívása volt (ez a Vöröskereszt segélyszervezet megfelelője – a szerk.). A segélyszervezetet az izraeli hadsereg értesítette, hogy a kórházban tartózkodó összes betegnek és dolgozónak, valamint a kórházban tartózkodóknak meg kell kezdeni az evakuálását.

Megemlítették, hogy ez a terület katonai műveleti terület lesz, és összecsapásokra kell számítani, a terület veszélyes lesz, és hogy gyorsan ki kell üríteni

– mondta a kórházigazgató, aki hozzátette, hogy megközelítőleg 12-14 ezer fő kimenekítése a feladat, de az ellátottak száma a kórházi osztályokon az intenzív osztályt kivéve naponta változik.

Az izraeli erők jelenleg Gáza északi részére helyezik a hangsúlyt a légitámadásaikkal, vagyis pont oda, ahol az Al-Quds kórház is található.

Nem tűrjük ártatlan emberek megölését, legyen az palesztin, izraeli vagy bármi más

– mondta a CBS Face the Nation című műsorában vasárnap Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, miután a civileket nem kímélő izraeli válaszcsapások miatt szélesedő felháborodásról kérdeztek. Sullivan tagadta, hogy nézeteltérés lenne az Amerikai Egyesült Államok és Izrael között a gázai katonai támadás miatt, de hangsúlyozta, hogy Washington őszintén elbeszélgetett szövetségesével. Azt mondta, nehéz kérdésekről, humanitárius segélyről, a terroristák és az ártatlan civilek közötti különbségtételről volt szó a felek között, és arról, hogy Izraelnek hogyan kellene végiggondolnia a katonai műveletét.

„Őszintén és egyenesen beszélünk, megosztjuk a nézeteinket kendőzetlen módon, és ezt fogjuk tenni a továbbiakban is” – fogalmazott.

A 2,3 millió lakosú Gázai övezet egészségügyi hatóságai szerint eddig 8 005 palesztin – köztük 3324 kiskorú – halt meg a Hamász fegyvereseinek megsemmisítése céljából indított izraeli hadjáratban.

(BBC)

Megsérült egy békefenntartó Libanonban, amikor két aknagránát csapódott be a dél-libanoni Houla falu közelében található ENSZ-bázison szombat este – közölte az ENSZ libanoni békefenntartó missziója, az Unifil. A közlemény szerint a katona könnyebb sérüléseket szenvedett, állapota stabil.

A libanoni Hezbollah és az izraeli hadsereg az elmúlt hetekben elég gyakran lövöldözött egymásra a libanoni-izraeli határ mentén. Szintén szombaton történt Naqoura városban, hogy egy gránát eltalálta az ENSZ-békefenntartók főhadiszállását. Akkor és ott senki sem sérült meg.

Az ENSZ-békefenntartók megtámadása bűncselekmény, ami a nemzetközi jog megsértésének minősül, és elítélendő tett

– figyelmeztetett közleményében az Unifil.

(BBC)

Korábban ezt követelte a fegyveres szárny vezetője is.

A Hamász kész elengedni az összes túszt, ha Izrael elengedi az összes általa bebörtönzött palesztin rabot, közölte Jahja Szinvár, a Gázai övezetet irányító Hamász iszlamista terrorcsoport vezetője. Az MTI emlékeztet rá, a Hamász mintegy 230 embert rabolt el, tart túszként fogva, eddig négy embert engedtek szabadon, két amerikai állampolgárt, valamint két idős, izraeli nőt. Szinvár felszólította az ügyben érintett civilszervezeteket és intézményeket, igyekezzenek összeállítani egy listát az izraeli börtönökben lévő palesztin nőkről és férfiakról.

A palesztin foglyok elengedését a Hamász fegyveres szárnya, az Izzedín el-Kasszám Brigádok vezetője, Abu Obejda is követelte, cserébe a túszok szabadon bocsátásáért. Szerinte az ügyben már történt kapcsolatfelvétel az izraeli hatóságokkal, lehetőség is nyílt az egyezségre, ám az ellenség azt megakadályozta. Szombaton több százan, az elhurcoltak rokonai tüntettek több izraeli városban, köztük Tel-Avivban, szeretteik azonnali kiszabadítását követelve.

Az ENSZ-közgyűlés pénteken nem kötelező érvényű határozatot fogadott el, amelyben haladéktalan és tartós humanitárius fegyverszünetet szorgalmaz a Gázai övezetben az ellenségeskedések beszüntetése végett. Magyarország több más állammal együtt nemmel szavazott.

A hvg.hu megkérdezte a külügyminisztériumot, miért szavazott nemmel Magyarország. Paczolay Máté külügyi szóvivő azt a magyarázatot adta hogy

az arab csoport nevében kezdeményezett határozat nem volt kellően kiegyensúlyozott, több kiemelten fontos elem hiányzott a szövegből, ami nem tette lehetővé a határozat támogatását.

A szóvivő példaként említette, hogy a határozat nem ítélte el a Hamász október 7-i terrortámadását, nem szólít fel a több mint 200 túsz feltétel nélküli szabadon bocsátására és nem erősítette meg az államok önvédelemhez való jogát.

Paczolay magyarázata szerint

Magyarország ezen hiányosságok miatt támogatta Kanada módosító javaslatát, amely javított volna a szövegen, elítélve a Hamász terrortámadását és felhívást intézve a túszok szabadon bocsátására. Sajnálatos módon azonban a módosítás nem került elfogadásra.

Kapcsolódó

Megmagyarázta a külügy, miért nem szavazta meg Magyarország az ENSZ-közgyűlésben a gázai fegyverszüneti felhívást

Szerintük több fontos elem is hiányzott a szövegből.

Az ellenzéki Jair Lapid szerint „Netanjahu átlépte a vörös vonalat”.

Az ENSZ menekültügyi hivatalának (UNRWA) raktáraiba és elosztóközpontjaiba palesztinok ezrei hatoltak be. A Haaretz jelentése szerint  az emberek lisztet és a túléléshez nélkülözhetetlen árukat zsákmányoltak. Az UNRWA szerint a fosztogatás annak az aggasztó jele, hogy a polgári rend kezd felbomlani a három hete tartó háború és a Gázai övezet súlyos ostroma miatt.

Közben izraeli politikusok élesen bírálták Benjamin Netanjahu kormányfőt. A Haaretz idézte Merav Michaelit, a Munkapárt elnökét, aki szerint a miniszterelnök az irodájában szivarozik, pezsgőzik, a hadsereg parancsnokait hibáztatja,

miközben gyermekeink a Gázai övezetben harci fejadagokat esznek.

Gabi Ashkenazi volt izraeli külügyminiszter vasárnap az X-en (volt Twitter) felszólította a miniszterelnököt, távolítsa el korábbi bejegyzését, amelyben bírálta a hadsereg vezetőit. Benny Gantz volt védelmi miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy egy háborúban a vezetésnek felelősséget kellene mutatnia. Jair Lapid ellenzéki vezető szerint „Netanjahu átlépte a vörös vonalat”. Miközben a hadsereg hősiesen harcol a Hamász és a Hezbollah ellen, Netanjahu őket hibáztatja.

Izrael 450 gázai katonai célpontot támadott szombaton – jelentette az izraeli hadsereg szóvivője vasárnap. A tájékoztatás szerint egy tiszt súlyosan megsérült a Gázai övezet északi részén, miután eltalálta egy aknavető és egy katona is megsebesült a terroristákkal folytatott tűzharcban, őket kórházba vitték. A katonai célpontok között  főhadiszállások, megfigyelőállások és páncéltörő lőállások voltak, valamint olyan terrorosztagokra is lőttek, amelyek páncéltörő fegyverek használatára készültek. Az izraeli erők további néhány kilométert nyomultak előre a Gázai övezet területén – közölték.

Daniel Hagari katonai szóvivő szombat este bejelentette, hogy vasárnap kibővítik a Gázai övezet Egyiptom és az Egyesült Államok által vezetett humanitárius segélyezését. Hagari angol nyelvű üzenetében ismét felszólította az övezet lakóit, hogy meneküljenek délre, és azzal vádolta a Hamászt, hogy a gázai lakosokat élő pajzsként használja. „Az izraeli haderők több mint két hétig figyelmeztették a gázaiakat, hogy maradjanak távol a Hamász állásaitól. A Gázai övezet és Gázaváros polgárainak délre kell költözniük, ahol vizet, élelmet és gyógyszert kapnak” – ígérte Hagari az övezet déli részén kialakított biztonsági zónára utalva.

Elon Musk milliárdos jelezte, hogy a SpaceX Starlink műholdas rendszere képes helyreállítani a kommunikációt az ENSZ és a gázai segélyszervezetek között, miután péntek este megszakadt az övezet internetes szolgáltatása.

Bár Slómo Karai izraeli hírközlési miniszter szerint ezt a Hamász terrorista tevékenységre fogja felhasználni, Musk leszögezte: eddig egyetlen kísérlet sem történt Gázából a csatlakozásra. „Mielőtt bármilyen szolgáltatást működtetnénk, biztonsági ellenőrzést végzünk az Egyesült Államok és Izraeli kormányával” – tette hozzá.

Az Al-Arabi Al-Dzsadíd című egyiptomi újság kairói kormányzati forrásokra hivatkozva azt közölte, Egyiptom figyelmeztette az izraeli kormányt, hogy ne hajtson végre katonai műveleteket a Gázai övezet és Egyiptom határán, ha a szárazföldi hadműveletek megindításáról dönt. A lap értesülése szerint Egyiptom attól is óva intette Izraelt, hogy a palesztinok költözését szorgalmazza Gázából a Sínai-félszigetre. „Kairó diplomáciai lépéseket tehet, amelyek korlátozzák az országok közötti kapcsolatokat, ha ez folytatódik” – jelentette az újság.

Mindeközben harcokat jelentettek Ciszjordániából is, ahol az izraeli biztonsági erők lerombolták a nabluszi Aszkar menekülttáborban annak a terroristának a lakóházát, aki áprilisban meggyilkolt egy izraeli családból három nőt, egy anyát és két lányát a Jordán-völgyében. A ciszjordániai egészségügyi minisztérium szerint az éjszakai razziák idején izraeli katonákkal kitört tűzharcban hárman meghaltak és legalább 10-en megsebesültek.

Szíriában szombat este arról számoltak be, hogy az izraeli légierő megtámadta az iráni milíciák célpontjait Kunetrában. Libanonban az Irán által támogatott síita milícia, a Hezbollah állásait lőtték az izraeli erők a Földközi-tenger partjánál lévő Ros Hankarától a szíriai határnál fekvő Dov-hegyig, a határ teljes hosszában.

MTI

Tűzszünetet, fogolycserét és Benjamin Netanjahu távozását követelték.

Több izraeli nagyvárosban, Tel-Avivban és Haifában kormányellenes tüntetések voltak a háború miatt. A Háárec információi szerint a tüntetéseket betiltották, a haifai akció szervezőjét arról értesítette a rendőrség, hogy a demonstrációt fel fogják oszlatni.A tüntetők Netanjahu kormányfő lemondását követelték, azt, hogy a kabinet kössön tűzszünetet és a Hamász által fogva tartott túszokért cserélbe engedjék el az Izraelben fogva tartott palesztin foglyokat.

A Gázai övezet több térségében helyreállt a távközlési és internetszolgáltatás vasárnapra virradóra palesztin telekommunikációs források szerint.  A hírt  az internetes forgalmat figyelő Netblocks is megerősítette.

A terület péntek este kezdődött kommunikációs blokádja miatt a legfontosabb intézmények, szervezetek sem tudtak kommunikálni, így a mentők sem tudtak a sebesültekről, írta az MTI. Szombat este a gázai egészségügyi minisztérium azt közölte, hogy már több mint 8 ezer halálos áldozata van az övezetet ért izraeli támadásnak. A tárca által aznap reggel bejelentett szám 7703 volt.

Mirjana Spoljaric, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) elnöke elfogadhatatlannak nevezte a térségben élő civilek megpróbáltatásait, felszólította a nemzetközi közösséget, ne nézze tétlenül szenvedésüket. Egyúttal ismét felszólította az iszlamistákat, engedjék szabadon az elhurcolt túszokat. A Gázai övezetet uraló Hamász mintegy 230 embert túszként tart fogva. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szombat esti tel-avivi sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy a Gázában az izraeli csapatok által indított szárazföldi hadművelet a háború második szakasza. A kormányfő ígéretet tett az ellenség elpusztítására föld felett és a föld alatt is, újra felszólította a palesztin polgári lakosokat, hogy hagyják el a Gázai övezet északi részét, ahol az izraeli támadás összpontosul.