Orosz külügyi szóvivő: Ukrajna támadja a zaporizzsjai atomerőművet

Az ukrán parlament hétfőn nyilvántartásba vette azt a törvénytervezetet, amely lehetővé tenné, hogy betiltsák az Oroszországhoz köthető ortodox egyház tevékenységét – írja a Reuters híradására hivatkozva a The Guardian. A törvényjavaslat olyan módosítókat tartalmaz, amelyek lehetőséget teremtenek azoknak a vallási szervezeteknek a betiltására, amelyeknek tagjai között vannak

• háborús propagandáért elítélt személyek,
• olyanok, akik megsértik az Ukrajna elleni orosz agresszió igazolásának tilalmáról szóló törvénycikket,
• vagy akik megsértik az állampolgárok vallási meggyőződésen alapuló jogait.

A parlamenti vita megnyitása előtt a törvényjavaslatot egy parlamenti bizottságnak még jóvá kell hagynia. A törvényjavaslat nyilvántartásba vétele csak a törvényalkotási folyamat első lépése.

Romániába látogat kedden Volodimir Zelenszkij. Ez az első alkalom azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát – közölte a román elnöki hivatal.

Mint ismert, az utóbbi időben több eltévedt drón törmeléke került elő Románia területén, ami azt eredményezte, hogy a szomszédos ország megerősítette a határőrizetét, a megfigyelőpontjait, és repüléstilalmi övezetet alakított ki az Ukrajnával közös határának egy szakaszán.

Mióta Oroszország július közepén felmondta a tavaly megkötött nemzetközi gabonaegyezmény, a romániai Konstanca fekete-tengeri kikötője az ukrán gabonaexport fontos helyszínévé is vált – írta a The Guardian.

Indoklás nélkül leváltotta az ukrán Területvédelmi Erők parancsnokát Volodimir Zelenszkij – derül ki egy hétfőn kiadott elnöki utasításból. A Területvédelmi Erők fontos szerepet játszik Ukrajna Oroszország elleni védekezésében, ennek parancsnoka 2022. május óta Ihor Tancsura tábornok volt.

Egy másik rendeletből azt derült ki, hogy helyére az 54 éves Anatolij Bargyilevics vezérőrnagyot nevezték ki, aki tavaly óta vezérkari főnökként szolgált Kelet-Ukrajnában.

A Területvédelmi Erők az ukrán fegyveres erők részeként működik. Feladatai közé tartozik a kritikus létesítmények védelme, a szabotázs és az ellenséges hírszerző tevékenyég elleni fellépés, valamint Ukrajna biztonságának fenntartása.

(Reuters / Guardian)

Az ENSZ-nek is észre kell vennie végre, hogy Ukrajna támadja a zaporizzsjai atomerőművet, miután az ukrán katonai hírszerzés parancsnoka elismerte ezt – írta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő hétfői Telegram-bejegyzésében.

Zaharova arra reagált, hogy Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége (GUR) vezetője az ukrán NV hírportálnak nyilatkozva elmondta, hogy a parancsnoksága alatt álló alakulatok a tavalyi év augusztusa óta három sikertelen kísérletet tettek az orosz erők által megszállt zaporizzsjai nukleáris erőmű visszafoglalására.

Budanov vallomásának hidegzuhanyként kell érnie az ENSZ-t, amelynek képviselői mindezen hónapok alatt azt mondták, hogy nem tudják meghatározni milyen irányból érik csapások az erőművet

– írta a Zaharova.

Úgy vélekedett, hogy a GUR-vezető kijelentéseinek fel kellene ébreszteniük a NATO-országok lakosságát a hipnotikus álomból, amelyben a NATO-rezsimek azt sugalmazták, hogy Oroszország jelent fenyegetést a nukleáris létesítményekre, és fenyegetőzik atomfegyverek bevetésével.

Megismételte az orosz külügyminisztérium állítását, miszerint az ukrán fél az állomást „piszkos nukleáris fegyverként használja, és ezzel zsarolja az európaiakat.”

A terrorizmus elleni küzdelemre szólított fel a NATO parlamenti közgyűlésének koppenhágai ülésén lejátszott videóüzenetében Volodimir Zelenszkij, aki párhuzamot vont az Izraelt és az Ukrajnát ért támadás között.

Az ukrán elnök szerint a világ megegyezik a terrorizmus definícióiban, és hogy mi ellen kell harcolni.

Ne erőszakoljanak meg nőket. Ne gyilkoljanak. Ne trófeaként tekintsenek a gyermekeinkre. Ne ontsanak vért a falvainkban és városainknak. Ne lövöldözzenek autóban ülő civilekre

– mondta.

Szerinte a Hamász és Oroszország ugyanazt a taktikát alkalmazták. Elmondta, hogy az Ukrajnából tudósító izraeli újságírók most ugyanazt láthatják a hazájukban, mint amit ukrán földön tapasztaltak.

Az amerikai kongresszus Republikánikus tagjai felé kritikát fogalmazott meg, mondván, nem most van itt az ideje, hogy kivonják magukat a nemzetközi térből. Hozzátette, nem lehet csendben maradni, és nem lehet úgy tenni, hogy ha egy kontinensen terrorizmus van, az nincs hatással a világ többi részére.

Legkevesebb két ember meghalt és tucatnyian megsérültek vasárnap az Ukrajnát ért orosz rakétatámadásokban, közölték ukrán tisztviselők.

A csapásokat főként Herszon régióra mérték az oroszok.

Moszkva tavaly év végén kivonta csapatait Herszon városából és a Dnyipro folyó nyugati oldaláról, de a folyó túlpartjáról rendszeresen bombáznak továbbra is.

A Kreml múlt héten jelentette be, hogy visszavonhatja az Átfogó Atomcsend Szerződés (CTBT) ratifikációját, az Állami Duma pedig hétfőn már tárgyal is a témáról, írja a Guardian.

Az oroszok a legutóbbi közlésben hangsúlyozták, hogy az egyezményt az Egyesült Államok ugyan aláírta, azt nem ratifikálta.

Washington szerint Moszkva a ratifikáció visszavonásával nyomást akar helyezni az USA-ra és szövetségeseire, hogy ne támogassa tovább fegyverekkel Ukrajnát. A fejleményt továbbá aggasztónak nevezték amiatt is, mert Moszkva újraindíthatja az atomfegyverek tesztelését.

Az Átfogó Atomcsend Szerződést összesen 187 ország írta alá, közülük 178-an ratifikálták is, de addig nem léphet hatályba, amíg nyolc konkrét ország nem írja alá és ratifikálja azt.

Az Egyesült Államok mellett Kína, Egyiptom, Irán és Izrael aláírta a szerződést, de nem ratifikálta azt. Észak-Korea, India és Pakisztán pedig alá sem írta.