Több hivatalnokot kirúgtak, másokat letartóztattak egy vesztegetési ügy miatt Lengyelországban.
Mindez kevéssel az október 15-ei parlamenti választás előtt nagyon kellemetlenül érintheti a migrációban kemény, az Orbán-kormányéhoz hasonló álláspontot közvetítő kormányzó pártot, a Jog és Igazságosságot (PiS).
„A 21. század legnagyobb botránya Lengyelországban” – értékelte a helyzetet a legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Koalíció (PO) vezetője, az Európai Néppárt vezetéséből hazatért Donald Tusk korábbi lengyel miniszterelnök, aki újra szeretné ezt a pozíciót betölteni.
A botrány lényege, hogy a lengyel konzulátusok világszerte, de főleg Afrikában és Ázsiában bőkezű ellenérték fejében lengyel munkavállalási vízumot és ezzel EU-s belépést biztosítottak.
A lengyel külügyminisztérium a hírekre reagálva szeptember 15-én közölte, felbontotta az összes külsős céggel a szerződést, melyek a vízumok feldolgozásában segédkeztek, kirúgtak egy osztályvezetőt, és rendkívüli ellenőrzést ígértek a varsói konzuli osztályon és a lengyel konzulátusokon szerte a világban.
A botrány azzal kezdődött, hogy augusztus 31-én házkutatást tartott a korrupcióellenes ügynökség a külügyminisztériumban, és ugyanilyen váratlanul – a hivatalos verzió szerint azért, mert nem voltak elégedettek a munkájával – elbocsátották a konzuli ügyekért felelős külügyminiszter-helyettest, Piotr Wawrzykot, aki csendben lekerült a PiS képviselőjelöltjeinek listájáról is (azóta kórházba került, állítólag öngyilkosságot kísérelt meg).
Wawrzyk elbocsátása után a Gazeta Wyborcza arról írt, hogy a nyomozás egy olyan rendszerre fókuszál, amelynek keretében nem EU-s állampolgároknak 5 ezer dollár fejében lengyel vízumot adtak. Olyan is előfordult, hogy a visszaélések révén indiaiak többszöri belépésre feljogosító vízumhoz jutottak, amellyel Mexikóba repültek, hogy belépjenek az Egyesült Államokba. Egy részük bollywoodi forgatócsoportnak adta ki magát.
A botrány meglehetősen rosszul jött a kormányzó PiS-nek, kivált, hogy a választással egy időben a kormánypárt kezdeményezésére népszavazást is tartanak, és az egyik kérdés az EU migrációs politikájának elhibázottságát sugallja.
A kormány szerint ugyanakkor nincs itt semmi látnivaló. „Lengyelországban nincs probléma az illegális bevándorlással” – jelentette ki a miniszterelnök, Mateusz Morawiecki, aki szerint Tusk egy alternatív valóságot akar felépíteni.
A kormányfő tagadja, hogy hatalmas mértékű csalásról lenne szó, szerinte mindössze „pár száz” eset történt, és nem is a minisztériumból szervezték. Akik pedig részt vettek a törvénysértésben, azokat azonosították, és megtették velük szemben a megfelelő lépéseket.
Második kör
Csakhogy, mint kiderült, a visszaélésekről nem most értesült a kormány, már több mint egy éve tudomása volt róla.
Az Európai Bizottság szeptember 19-én egy 11 kérdésből álló levelet küldött a lengyel kormánynak, amiben többek között arról érdeklődnek, mit tesznek azért, hogy további korrupciós esetek ne történjenek meg, illetve hogy tisztázzák a helyzetet. Az uniós testület jelezte azt is, hogy nem elégedettek az ügy eddigi kezelésével.
A lengyelek a határidő lejárta előtt válaszoltak is, abban pedig az áll, hogy az első jelzések a „lehetséges szabálytalanságokról” 2022 júliusában érkeztek Varsóba. Állítólag már másnap elkezdtek vizsgálódni, ugyanakkor nyomozás csak idén márciusban indult.
– Nem tudni, mennyi olyan vízum lehet, amit Lengyelországban tevékenykedő cégek nyomására, gyorsított eljárásban adtak ki, és mennyi olyan, amelyet megvesztegetés útján – figyelmeztetett Maciej Duszczyk varsói migrációkutató, a PiS kritikusa.
Az is kérdéses, hogy a kiadott vízumok közül mennyi olyan munkavállalói engedély, ami csak lengyelországi tartózkodást engedélyez, és mennyi teszi lehetővé az egész schengeni zónában való utazást. Igaz, az előbbivel is át lehet utazni például Németországba, hiszen a határok nyitva vannak, ott pedig papírok nélküli menekültként menedékkérelmet lehet benyújtani.
A Financial Times az Eurostat alapján pedig arról írt, hogy a kiadott tartózkodási engedélyek száma Lengyelországban 2021-ben majdnem elérte az egymilliót, ami az EU-s adat harmada.
A lengyelek a bizottságnak írt levélben kitérnek arra, hogyan védik határaikat az illegális migrációval szemben, és szigorúan fellépnek az embercsempészekkel szemben.
Harc a németekkel
Az elmúlt napokban Németország bejelentette, szúrópróbaszerű határellenőrzést vezet be a cseh és a lengyel határon. Olaf Scholz kancellár a múlt héten egy bajorországi kampányrendezvényen úgy nyilatkozott:
Nem akarom, hogy Lengyelország csak úgy átdobjon embereket, hogy aztán a mi menekültügyi politikánkat bírálja.
Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter erre úgy reagált, hogy Scholznak tartózkodnia kellene az olyan kijelentésektől, amelyekben a határőrizetet összemossa a vízumbotránnyal, és ne avatkozzon bele a lengyel belügyekbe és a kampányba. Zbigniew Ziobro igazságügyminiszter pedig „rendkívüli szemtelenségnek” nyilvánította a kancellár kijelentését (miközben a lengyelek is határellenőrzést vezettek be a szlovák határon).
Varsó még azt is mérlegeli, hogy lezárja a német határt, hogy elrettentse a Németországban tartózkodó migránsokat attól, hogy megpróbáljanak bejutni Lengyelországba. Ez nem vicc, a PiS szóvivője nyilatkozott, és azt is hozzátette „az elmúlt években gigantikus migránsbeáramlás érkezett Németországból”. A csehek ezzel szemben azt jelezték, hogy együttműködnek a határellenőrzéseknél a német kollégáikkal.
Annyi biztos, hogy trendforduló látszik: Lengyelország kivándorlóországból bevándorlóországgá válik.
Mindenesetre veszélyes játékot űz ezzel a PiS, mert szavazatokat veszíthet azok körében, akik nem értenek egyet az egyébként is németellenes (nácizó) retorikával, és bosszankodnak a két ország közötti határátlépés megnehezülése miatt.
Belharcok
Persze a korábban az Európai Tanácsot is vezető Tusk üti a vasat, amíg meleg, hiszen pártja, a Polgári Koalíció egyelőre tetemes lemaradásban van a harmadik választási győzelmére készülő PiS-sel szemben. Nyolc százalékpontos a különbség, Tuskék 30 százalékon állnak a jelenlegi felmérések szerint. Igaz, ez egyben a PiS-nek is azt jelenti, hogy egyedül nem lesz képes kormányozni, koalíciós partner után kell néznie.
Lengyelország az invázió első napjától Ukrajna egyik fő európai támogatója volt, fegyvereket is küldött, a legtöbb menekültet is ők fogadták be, most viszont a gabonaexport körüli hercehurca miatt bejelentették, hogy nem szállítanak több fegyvert keleti szomszédjuknak.
Azóta pedig azzal is megvádolták az EU-csatlakozásért ácsingózó Kijevet – legalábbis a kormánypárti média –, hogy Berlinnel és Párizzsal játszanak össze, hogy Varsó megszavazza az EU új migrációs paktumát. Az összeesküvés-elmélet szerint Ukrajna feladata az lenne, hogy a gabonaexport kérdésével (így a magyarok, a lengyelek és a szlovákok elleni perrel) és a lengyelekkel való nézeteltéréseik felerősítésével megdöntsék a PiS-kormányt, ezzel pedig szabad lenne az út a francia-német páros által szorgalmazott reformok előtt. Cserébe Ukrajna EU-csatlakozásának meggyorsítását ígéri Scholz és Emmanuel Macron kabinetje.
A kormányoldalról a szélsőjobboldali Szabadság és Függetlenség Konföderáció nyújthattak kezet ezekkel a gesztusokkal, amely már korábban is tiltakozott Ukrajna megsegítése ellen. A botrány is nekik hozhat a legtöbbet, hiszen ők eleve migránsellenesek, a Polgári Platform pedig a PiS-nél puhább migrációs politikát követ.
