Boldoggá avatták vasárnap a délkelet-lengyelországi Markowában az 1944-ben zsidók bújtatása miatt a németek által meggyilkolt hétgyermekes Ulma családot, köztük a kivégzés pillanatában születő gyermeket.
A nyolcvan püspök és mintegy ezer pap által koncelebrált, mintegy harmincezer lengyel és külföldi zarándok részvételével bemutatott szentmisén Marcello Semeraro bíboros, a Szentek Ügyeinek Kongregációja élén álló prefektus képviselte Ferenc pápát. Az ünepségen jelen volt Andrzej Duda lengyel elnök, Elzbieta Witek házelnök és Mateusz Morawiecki kormányfő, valamint Michael Schudrich lengyel főrabbi is.
Semeraro bíboros felolvasta a Ferenc pápa által aláírt, az Ulma családot boldoggá avató apostoli levelet, amelyben olyan vértanúknak nevezték a házaspárt és a gyermekeit, akik
jó szamaritánusként, félelem nékül feláldozták életüket a feleberáti szeretet jegyében.
Józef és Wiktoria Ulma egyszobás markowai faháza padlásán, vélhetően 1942 végétől rejtegetett három zsidó családot, összesen nyolc embert. 1944. március 24-én öt német fegyveres és az úgynevezett kék rendőrség, a háború előtti lengyel rendőrség soraiból a német megszállók által toborzott szervezet néhány tagja behatolt Ulmáék házába. Eilert Dieken német hadnagy parancsára megölték a padláson talált nyolc zsidót, majd az egész Ulma családot is. A legidősebb gyermekük nyolcéves volt, a legkisebbet Wiktoria a kivégzés pillanatában hozta világra.
Homíliájában Semeraro bíboros kiemelte: ez az első eset az egyház történetében, hogy egy egész családot boldoggá avattak. Felidézte: az Ulmáéek házában talált bibliában piros ceruzával volt aláhúzva az irgalmas szamaritánusról szóló evangéliumi példázat, amelynek margójára Ulmáék az „igen” szót is beírták. A bíboros hangsúlyozta: a zsidó és katolikus családok közös szenvedése
mély értelmet hordoz, és a legszebb fényt veti a zsidó-keresztény barátságra, emberi és vallási értelemben is.
A kivégzés pillanatában születő gyermekről Semeraro bíboros elmondta: őneki különös szerepe van Ulmáék mártíromságában. Szerinte
a névtelen, ártatlan kisbaba azt kiáltja a mai világhoz, hogy fogadja, szeresse és védje az életet a fogantatás pillanatától a természetesen bekövetkezett halálig.
Ulmáék boldoggá avatási eljárását a Vatikán 2003-ban indította el. Ferenc pápa decemberben hagyta jóvá a család vértanúságáról szóló dekrétumot. Az Ulma házaspárt a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet 1995-ben posztumusz a Világ Igaza címmel tüntette ki. Az Ulma család markowai házában 2016-ban megnyitották a második világháborús zsidómentő lengyelek múzeumát. Markowában hat más család is bujatott zsidókat Ulmáék kivégzése után is. A százhúsz fős markowai zsidó közösségből huszonegyen élték túl a háborút.
A hitleri megszállás alá került Lengyelországban – a megszállt nyugat-európai országoktól eltérően – a német rendeletek a zsidóknak nyújtott legcsekélyebb segítségért is halálbüntetést szabtak ki. Történészek szerint Lengyelországban 1939 és 1945 között negyven-százezer zsidót mentettek meg. A mentés szervezett formát is öltött az emigráns lengyel kormány irányításával.
