Élő Nagyvilág

Stoltenberg: Nincs arra utaló jel, hogy szándékos orosz támadás állna a romániai dróntörmelékek mögött

Dursun Aydemir / Anadolu Agency / AFP
Dursun Aydemir / Anadolu Agency / AFP

További segítséget ígértek Ukrajnának a baltiak és az északi országok

További támogatásukról biztosították Ukrajnát a balti és az észak-európai államok külügyminiszterei csütörtöki rigai találkozójukon.

Egyvalami világos: barátokként összefogunk, és segítünk Ukrajnának, amely meg fogja nyerni ezt a háborút

– hangoztatta Krisjanis Karins leköszönő lett miniszterelnök, aki egyben a balti ország ügyvivő külügyminisztere is.

Dominika Zarzycka / NurPhoto / AFP

Beszámolója szerint az említett országcsoport mostani megbeszéléseinek központjában az állt, hogy miként lehetne jobban és összehangoltabban segíteni a kijevi vezetést. Megvitatták azt is, hogy az Európától távolabb eső országoknak hogyan lehetne tudtukra adni, hogy „Oroszország Ukrajna elleni brutális háborúja valóban egy imperialista háború” – tette hozzá Karins.

A leköszönő lett kormányfő szerint a tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy Oroszországot felelősségre kell vonni a háborúért.

Az észak-európai és balti államok – Svédország, Finnország, Norvégia, Izland, Dánia, illetve Észtország, Litvánia és Lettország – rendszeresen egyeztetnek politikai kérdésekben, hogy összehangolják erőfeszítéseiket.

(MTI)

Az ukránok szerint nincs elég orosz Belaruszban, hogy onnan támadjanak

Ukrajna azt állítja, hogy azok az orosz katonák, akiket eddig Belaruszban képeztek ki, át lettek irányítva más területekre, ezért Belaruszban nincs már elég orosz katona ahhoz, hogy onnan támadás induljon Ukrajna ellen.

Oroszországnak nincs meg a szükséges ereje, hogy támadásokat hajtson végre Belarusz felől és betörjön Ukrajna területére, közölte Andrij Demcsenko, az ukrán határrendészet szóvivője.

Mostanra majdnem minden ottani egységét visszavonta Oroszország azok közül, akiket ott kiképeztek és végeztek a kiképzéssel. De új osztagok nem érkeztek kiképzésre.

– tette hozzá.

Ezt várja Zelenszkij az új védelmi minisztertől

A korrupciós vádak sorozata után a tárca iránti bizalom helyreállításával bízta meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az új védelmi minisztert, Rusztem Umerovot. Egy nappal azután, hogy a kijevi parlament jóváhagyta Umerov kinevezését, Zelenszkij bemutatta az új minisztert magas rangú katonai és védelmi vezetőknek, és bejelentette: Umerov elsődleges feladatául szabta meg a nemzetközi együttműködés fejlesztését és azt, hogy Ukrajnát a NATO-tagság felé vezesse.

Ukrainian Presidential press service / AFP PHOTO Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Rusztem Umerov  ukrán védelmi miniszter az új tárcavezető hivatalos bemutakozásakor 2023. szeptember 7-én.

Ami a legfontosabb, több bizalomra van szükségünk. Bizalomra a meghozott döntésekben, bizalomra a végrehajtott beszerzésekben és bizalomra a szállításokban

– mondta Zelenszkij. Kijelentette, ha változtatásokra van szükség a katonák érdekében, azokat haladéktalanul meg kell tenni. Az államfő azután menesztette Umerov elődjét, Olekszij Reznyikovot, hogy a tárcával kapcsolatosan korrupciós vádak láttak napvilágot, mindenekelőtt a beszerzésekkel összefüggésben. Reznyikov több milliárd dollár nyugati katonai segítség biztosításában működött közre az Oroszország indította háború tavaly februári kezdete óta, de őt magát nem vádolták korrupcióval.

Rusztem Umerov csütörtökön közölte: elsődleges feladatainak tekinti, hogy a tárcát a védelmi erők közötti fő koordinációs intézménnyé tegye, jobban megbecsülje az egyes katonák értékét, fejlessze az ukrán hadiipart, és harcoljon a korrupció ellen.

Hozzátette, hogy céljának tekinti a szövetségesek nemzetközi együttműködését a háború idején és azt, hogy új partneri viszonyokat alakítson ki. Volodimir Zelenszkij kijelentette: bízik abban, hogy Rusztem Umerov képes lesz eleget tenni valamennyi rábízott feladatnak.

Kinevezése előtt Rusztem Umerov Ukrajna legnagyobb privatizációs ügynökségét vezette, és az érdemeként tartották számon, hogy az intézményt megreformálva a háború ellenére képes volt veszteséges állami cégeket magánvállalkozóknak értékesíteni.

(MTI)

Ukrajna mostantól Horvátországon keresztül is szállít tengeren gabonát

Ukrajna horvátországi kikötőkön keresztül kezdte meg gabonájának szállítását, ezzel igyekszik bővíteni az exportútvonalakat, amíg a fekete-tengeri kikötők zár alatt állnak – közölte csütörtökön Julija Szviridenko miniszterelnök-helyettes.

Az ukrán gabonaexport szokásos útvonala a fekete-tengeri kikötőkön át halad, de Kijev alternatív útvonalakat keres a tavaly Oroszország indította háború óta, és különösen amióta Moszkva július közepén úgy döntött, hogy felmondja az ENSZ és Törökország közvetítésével megkötött gabonaszállítási egyezményt.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter július végi zágrábi látogatásán közölte: Horvátország beleegyezett abba, hogy az ukrán gabona exportjához használják dunai és adriai kikötőit.

Immár horvát kikötőkön keresztül exportálunk ukrán gabonát. Nagyon hálásak vagyunk ezért a lehetőségért

– írta közleményében Julija Szviridenko.

Készek vagyunk fejleszteni ezt a lehetőséget a szállítási útvonal bővítésével

– szögezte le.

Úgy hisszük, hogy ez a logisztikai útvonal a háború után is fontos szerepet játszik majd országaink kétoldalú kereskedelmében.

Az ukrán gabonakereskedők szakszervezete (UGA) szerint a 2023-as gabona- és olajosmagtermés együttesen várhatóan eléri a 80,5 millió tonnát, ebből 49 millió tonnát exportálhatnak a 2023 júliusa és 2024 júniusa közötti időszakban. A mezőgazdasági minisztérium közölte, hogy szeptember 1-ig 4,5 millió tonna gabonát szállítottak külföldre.

(MTI)

Egy hónapon belül eladja az utolsó cigarettáját is a BAT az orosz piacon

A British American Tobacco, ami többek között a Camel és a Lucky Strike gyártója is, tavaly márciusban került kalamajkába, amiért még mindig működik Oroszországon belül. Miután megvádolták őket, két napon belül úgy döntöttek, hogy kivonulnak a piacról. Úgy néz ki, hogy ez 18 hónap alatt végül sikerül is.

A BAT részesedése az orosz piacon 25 százalék körül volt, és most eladja az üzletrészét a moszkvai menedzsmentből összeállt csoportnak.

Az amerikai külügyminiszter olyan területre ment, amit nemrég foglaltak vissza az oroszoktól

Antony Blinken amerikai külügyminiszter Ukrajnába utazott, ahol óvohelyeket is megnézett. Az egyik megtekintett óvóhely Jahidne település iskolájának alagsorában van, itt nemrég orosz katonák tartottak fogva helyi időseket és gyerekeket.

Brendan Smialowski / POOL / AFP Antony Blinken amerikai külügyminiszter egy orosz támadás helyszínén Jahidnéban 2023. szeptember 7-én.

Csernihiv régió nagy részét az oroszok közvetlenül a háború kitörése után foglalták el, és Ukrajna március végén tudta visszafoglalni. Blinken arról beszélt, hogy ennek az épületnek nagyon erős üzenete van arról, mennyire ellenállóak az ukránok.

Stoltenberg: Nincs arra utaló jel, hogy szándékos orosz támadás lenne a romániai dróntörmelékek mögött

Nincs arra utaló jel a NATO szerint, hogy a romániai területen talált dróntörmelékek egy Románia ellen indított, szándékos orosz támadás következményei lennének, közölte csütörtökön a NATO-főftitkár. Jens Stoltenberg uniós törvényhozóknak hangsúlyozta: várják a folyamatban lévő vizsgálat eredményét.

Ukrajna hétfőn közölte, hogy orosz dróntörmeléket találtak Románia ukrán határ melletti régiójában, amit később a román kormány is megerősített.

(Guardian)

Fehér Ház: az Ukrajnának szánt, uránt tartalmazó lőszerek nem bocsátanak ki radioaktív sugárzást

Az Ukrajnának ígért, szegényített uránt tartalmazó harckocsi-lőszer hatékonyabb a hagyományos eszközöknél, de nem bocsát ki radioaktív sugárzást – közölte a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának koordinátora szerdán Washingtonban. John Kirby arra reagált, hogy szerdán jelentette be a védelmi minisztérium újabb 175 millió dollárnyi ukrajnai katonai támogatást, amiben szerepelnek 120 milliméteres, szegényített uránt tartalmazó harckocsi-lövedékek.

A fehér házi illetékes kijelentette: az Egyesült Államok célja, hogy az ukrán erők a lehető leghatékonyabbak legyenek a harctéren a jelenleg zajló ellentámadás során. Hozzátette, hogy ezek a lőszerek nehezebbek, ezáltal hatékonyabbak a páncélozott célpontok ellen, de nem hordoznak radioaktív veszélyt. John Kirby megjegyezte, hogy szegényített uránt tartalmazó lőszert sok más hadsereg is alkalmaz, köztük az orosz katonaság. A nemzetbiztonsági tisztségviselő elmondása szerint az ukrán hadsereg az elmúlt néhány napban jelentős előrehaladást ért el, különösen a déli területeken, Zaporizzsja környékén.

John Kirby az Oroszország által megszállt ukrán régiókban ezen a héten tartott választásokat illegitimnek és hamisnak nevezte, és azt mondta: az Egyesült Államok birtokában vannak információk arról, hogy az eredményeket előre megállapították. Ezek a választások kizárólag propaganda célokat szolgálnak, az Egyesült Államok pedig soha, de soha nem fogja elismerni Oroszország igényét a megszállt területekre – fogalmazott a Fehér Ház illetékese.

(MTI)

Odessza megyét újabb orosz dróntámadás érte

Odessza megyét újabb orosz dróntámadás érte, amely megrongálta a terület kikötői infrastruktúráját – közölte csütörtökön Oleh Kiper helyi kormányzó. Tájékoztatása szerint az Izmail körzete ellen iráni gyártmányú Sahíd drónokkal végrehajtott támadás három órán át tartott. Emlékeztetett, hogy öt nap alatt ez volt a negyedik támadás a település ellen.

Polgári és kikötői infrastruktúrákat, egy liftet és egy adminisztratív épületet rongáltak meg

– közölte. Egy teherautó sofőrje könnyebb sérüléseket szenvedett a lábán – tette hozzá. Amióta júliusban Oroszország felmondta a nemzetközi közvetítéssel tető alá hozott megállapodást, amely lehetővé tette Ukrajna számára a gabonaexportot a Fekete-tengeren át, Oroszország fokozta támadásait a dél-ukrajnai Odessza és Mikolajiv megyékben, ahol az ukrán gabonaexport szempontjából kulcsfontosságú kikötők és platformok találhatók. Az ukrán agrártermékek egyik fő exportútvonala jelenleg a dunai Izmail kikötőn át vezet.

Az ukrán légierő azt közölte, hogy szerda este 25 Sahíd drónt lőtt le a 33-ból, amelyek “elsősorban” az Odessza környéki területeket vették célba.

Robbanások Rosztovban

Robbantásokat jelentettek az oroszországi Rosztov városában, a déli katonai körzetparancsnokság székhelyének közelében, amely kulcsfontosságú szerepet játszik Oroszország ukrajnai inváziójában – írja a The Guardian. Ez volt az egyik olyan hely, melyet Jevgenyij Prigozsin néhai Wagner-vezér júniusban meghiúsult lázadása során elfoglalt.

Vaszilij Golubev regionális kormányzó a Telegramon közölte, hogy legalább három épület és több autó megrongálódott, egy ember pedig megsérült, miután az orosz légvédelem lelőtt két ukrán drónt, amelyek az ukrán határtól mindössze 100 kilométerre keletre fekvő várost vette célba. Golubev elmondta, hogy az egyik drón maradványai a városon kívül estek le, míg a másik a központban.

Olvasói sztorik