Putyin nem kockáztatta meg, hogy letartóztassák, videóüzenetet küldött Dél-Afrikába

Ukrajna területi épségét támogató közös nyilatkozatot írtak alá hétfő este Athénban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelenlétében tizenegy balkáni és kelet-európai ország vezetői.

Az athéni nyilatkozatban a csúcstalálkozón részt vevő országok az orosz offenzívával szemben „töretlen támogatásukról biztosították Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi épségét a nemzetközileg elismert határain belül, a demokrácia és a jogállamiság értékei alapján”.

A dokumentumot az ukrán államfőn kívül Szerbia, Moldova, Montenegró, Románia, Koszovó, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Bulgária, Horvátország és a vendéglátó Görögország vezetői írták alá Charles Michel, az Európai Tanács és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelenlétében.

A vezetők „támogatásukat és nagyrabecsülésüket fejezték ki Volodimir Zelenszkij elnöknek a béke elveinek az ENSZ Alapokmánya értelmében történő helyreállítására irányuló erőfeszítései és béketerve iránt”.

Kiriakosz Micotákisz görög miniszterelnök kabinetje közölte, hogy a találkozóval a szaloniki csúcstalálkozó 20. évfordulójáról emlékeztek meg, amelyen 2003-ban megerősítették a nyugat-balkáni államok európai integrációs perspektíváját.

Zelenszkij Svédországot, Hollandiát és Dániát magában foglaló európai körútja után utazott a kötetlen találkozóra Athénba. Görögország bejelentette, hogy részt vesz ukrán pilóták kiképzésében F-16 vadászgépet kezelésére és Odessza újjáépítésében.

Grateful to Greece and all Greeks for their support for Ukraine 🇬🇷🇺🇦

Greece will take part in training our pilots on F-16s.

Greek companies are ready to take part in transporting our grain.

I also thank Greece for supporting the Peace Formula and a just peace for Ukraine. pic.twitter.com/N3QMAFbHb0

— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) August 22, 2023

Bár személyesen nem jelent meg, Vlagyimir Putyin szavai így is betöltötték a teret a dél-afrikai BRICS-csúcson. Már egy ideje tudni lehetett, hogy az orosz elnök nem megy el Dél-Afrikába, hiszen nem lehetett teljesen kizárni annak a veszélyét, hogy az ellene érvényben lévő nemzetközi elfogatóparancs miatt esetleg letartóztatják az afrikai országban. Pugyin így egy előre felvett videóüzenetet küldött a jelenlévőknek – kihangsúlyozva, hogy Oroszország továbbra is felelős élelmiszer-, és gabonaellátója marad az afrikai országoknak.

„Oroszországot szándékosan akadályozták a gabona- és műtrágyaszállításban külföldön, ugyanakkor képmutató módon hibáztatták a világpiac jelenlegi válsághelyzetéért (…) Többször elmondtam, hogy hazánknak megvan a kapacitása arra, hogy az ukrán gabonát mind kereskedelmi szempontból, mind pedig a rászoruló országoknak nyújtott ingyenes segélyként helyettesítse, különösen úgy, hogy idén várhatóan ismét tökéletes lesz a termés” – mondta a Guardian szemléje szerint az orosz elnök, aki arra is rámutatott, hogy a BRICS-országok kereskedelmében egyre inkább előtérbe kerülnek a nemzeti valuták, háttérbe szorítva az amerikai dollárt.

Putyin szerint ez a nemzetközi blokk, amit ők létrehoztak, a világ lakosságának nagy részének igényeit kielégíti.

„Az egyenlőség, a partnerség támogatása, egymás érdekeinek tiszteletben tartása, ezen elvek mentén működünk együtt, és ez a lényege szövetségünk jövőorientált stratégiai irányvonalának, amely megfelel a világközösség nagy részének, az úgynevezett globális többségnek a törekvéseinek” – hangzottak Putyin szavai a BRICS-csúcson, ami öndefiníciója szerint a jelentősen feltörekvő gazdaságú országok csoportosulását jelenti. A tömb tagja Oroszország mellett Brazília, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság.

Andrzej Duda, Lengyelország elnöke a Guardian szerint arról beszélt, hogy Oroszország rövid hatótávolságú nukleáris fegyvereket szállít épp a szomszédos Fehéroroszországba. Duda szerint az oroszok lépése hatással van nemcsak a térség, de az egész NATO biztonsági rendszerére is.

A tavasszal született megegyezés Oroszország és Fehéroroszország között a taktikai nukleáris fegyverekről, amit akkor Jens Stoltenberg NATO-főtitkár veszélyes és vakmerő húzásként értékelt. Az események a jelek szerint ismét felpörögtek a témában.

Ukrajna a nemzetközi jog előírásainak megfelelően védekezik az orosz támadással szemben – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter kedden Berlinben az Oroszország elleni dróntámadásokkal kapcsolatban.

A német diplomácia vezetője Margus Tsahkna észt külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, hogy miként értékeli a „drónok erősödő jelenlétét Moszkva felett”, és nem tart-e attól, hogy a fejlemény Oroszország Ukrajna elleni háborújának további eszkalációjához vezet, kijelentette, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, megsértve az erőszak alkalmazásáról az ENSZ Alapokmányában rögzített tilalmat, ezért Ukrajna a dokumentum szerint érvényesítheti az önvédelemhez fűződő jogát.

Oroszország

megszakítás nélkül bombáz Ukrajnában civil célpontokat, gabonatárolókat, kórházakat, templomokat, Ukrajna pedig védekezik, a nemzetközi jog keretein belül

fogalmazott a Zöldek politikusa.

Margus Tsahkna hozzátette, hogy a több tízezer ukrán gyermek Oroszországba hurcolását tekintve már nemigen lehet további eszkalációról beszélni. Hangsúlyozta, hogy “Oroszország felelős mindenért, ami Ukrajnában történik”.

A német és az észt külügyminiszter egyaránt kiemelte, hogy folytatni kell Ukrajna védelmi képességének megerősítését további fegyverszállítmányokkal. Annalena Baerbock elmondta, hogy az orosz megszállás alá került kelet-ukrajnai területek felszabadításáért folytatott műveletek ütemét nagyban befolyásolja, hogy az orosz erők rendkívüli kiterjedésű, Németország nyugati részével megegyező nagyságú területen alakítottak ki aknamezőt.

Az ukrán vezetés jelezte, hogy további felszerelések, eszközök szükségesek ahhoz, hogy a csapatok átkeljenek az elaknásított területeken, Berlin pedig „teljes erővel” dolgozik, hogy hozzájárulhasson a műveletek sikeréhez – fejtette ki Annalena Baerbock, hozzátéve, hogy a német légierőnél rendszeresített Taurus típusú nagy hatótávolságú rakéták egy részének átadásáról szóló ukrán kéréssel kapcsolatban is megfeszített erővel folytatják a nemzetközi egyeztetéseket és egyéb munkálatokat.

(MTI)

Az Európai Bizottság kedden 1,5 milliárd euró támogatást folyósított Ukrajnának a 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi segélycsomag (MFA+) további részleteként – írja az MTI.

A hivatalos közlemény szerint a támogatással az Európai Unió arra törekszik, hogy stabil, kiszámítható pénzügyi segítséget adjon Ukrajnának azonnali finanszírozási szükségleteinek fedezésében. A mostani összeggel együtt Ukrajna idén 12 milliárd eurót kapott az MFA+ keretében. A hitel formájában nyújtott támogatás célja, hogy segítsen Ukrajnának a bérek és nyugdíjak kifizetésének folytatásában, valamint az alapvető közszolgáltatások, például a kórházak, iskolák és az áttelepített emberek lakhatásának fenntartásában. Lehetővé teszi továbbá Ukrajna számára a makrogazdasági stabilitás biztosítását és az Oroszország indította háborúban lerombolt infrastruktúra helyreállítását.

A keddi kifizetésre azt követően kerül sor, hogy a bizottság megállapította, hogy Ukrajna továbbra is „kielégítő haladást ért el” az uniós feltételek végrehajtása terén, és megfelelt a jelentéstételi követelményeknek, amelyek célja a pénzeszközök átlátható és hatékony felhasználásának biztosítása. „Ukrajna jelentős előrelépést ért el a pénzügyi stabilitás fokozása, a jogállamiság megerősítése, a gázellátási rendszer javítása, az energiahatékonyság ösztönzése és a jobb üzleti környezet előmozdítása terén” – közölte a bizottság.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a kifizetéssel kapcsolatban úgy nyilatkozott: „Minden erőnkkel Ukrajna támogatásán dolgozunk. Újabb 1,5 milliárd eurós támogatást folyósítottunk az országnak, amely Oroszország brutális agressziós háborújával néz szembe, és a támogatásunk jóval 2023 után is folytatódni fog. Továbbra is határozottan Ukrajna mellett állunk, és a 2024-2027-es időszakra akár 50 milliárd eurós támogatást is javaslunk.”

Horvátország mintegy 30 millió euró értékben újabb katonai segélycsomagot nyújt Ukrajnának – jelentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő kedden Athénban horvát újságíróknak nyilatkozva, miután megbeszélést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

A horvát kormányfő Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök meghívására érkezett a görög fővárosba, több nyugat-balkáni állam vezetőjével együtt.

Plenkovic kiemelte: az új csomaggal együtt Horvátország már 200 millió euró értékben nyújt katonai segítséget Ukrajnának. Jelezte, hogy a részletekről a csütörtöki kormányülésen számol majd be.

Plenkovic és Zelenszkij a horvát kikötők használatáról is tárgyalt az ukrán gabonaexport céljára.

A horvát kikötőkből már eddig is több ezer tonna gabona került exportra. A legtöbb Olaszországba, egy része pedig Észak-Afrikába, de a Fekete-tengeren kialakult új helyzet miatt a téma ismét aktuálissá vált,

mondta Plenkovic, hozzátéve: a lényeg az, hogy „ez tranzit lesz Horvátországon keresztül a harmadik országokba”.

Susret s predsjednikom @ZelenskyyUa. Hrvatska snažno podupire #Ukraine i ukrajinski narod koji pokazuje iznimnu hrabrost u obrani slobode i demokracije! Razgovaramo o daljnjoj političkoj, gospodarskoj, vojnoj i humanitarnoj pomoći te korištenju 🇭🇷 luka za izvoz 🇺🇦 žitarica. pic.twitter.com/NckDveZHBO

— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) August 22, 2023

Az orosz államapparátus elferdíti a történelmet, és összeesküvés-elméleteket terjeszt, hogy rosszindulatú dezinformációval mérgezze meg a demokráciákat – írta a totalitárius és önkényuralmi rendszerek áldozatainak európai emléknapja alkalmából kedden közzétett közös nyilatkozatában Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke és Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztos. Folytatni fogjuk munkánkat az emlékezés előmozdítása érdekében, és tényekkel fogunk szolgálni az ilyen torzítások lebontása érdekében – hívták fel a figyelmet nyilatkozatukban.

Kiemelték, hogy 84 évvel ezelőtt, augusztus 23-án írták alá német-szovjet megnemtámadási szerződést, a Molotov-Ribbentrop-paktumot, majd sokkal később kitört a második világháború, amely az európai történelem egyik legsötétebb fejezetét nyitotta meg.

Kontinensünk történelmének e fontos dátumán a totalitárius és önkényuralmi rendszerek számtalan áldozata előtt tisztelgünk. Emlékük nem merül feledésbe, és megerősítjük elkötelezettségünket, hogy ilyen tragédiák soha többé ne ismétlődhessenek meg”

– írták a biztosok. Az uniós biztosok szerint, továbbra is támogatni kell Ukrajnát, ameddig csak szükséges, mivel ez a háború az európai demokráciák védelméről is szól. A szabadságunk nem alku tárgya, ahogy Ukrajnáé sem – írták a nyilatkozatukban.

(MTI)

Hónapok óta vártam már ezt a pillanatot – fogalmazott Novák Katalin a beregszászi templomban az ökumenikus istentisztelet alkalmával elmondott beszédében kedden. Az államfőt vastaps fogadta, amint belépett a templomba, s beszéde végét is taps kísérte – írja a Magyar Nemzet. 

Hogy vannak? Hogyan tehetném fel ezt a kérdést 544 nappal a háború kitörése után? Hogyan tehetném fel a kérdést, hogy vannak azok, akik gyászolnak, akik szétszakított családban élnek? És mégis azért vagyok itt, hogy önöktől is megkérdezzem, hogy bírják? Miből merítenek erőt?

Mint a köztársasági elnök fogalmazott, látogatásának egyik célja éppen az, hogy segítsen erőt gyűjteni a kárpátaljai magyar közösségnek.

Novák Katalin szerdán részt vesz a Krími Platform fórumon, ahol találkozik majd az ukrán elnökkel is.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy képet tett közzé magáról és Aleksandar Vucic szerb elnökről, amelyen azt írja, hogy „nyílt és őszinte” beszélgetést folytattak az ukrán-balkáni csúcstalálkozón.

An open, honest, and fruitful meeting with the President of Serbia @AVucic.

Good conversation on respect for the UN Charter and the inviolability of borders.

On our nations’ shared future in the common European home.

On developing our relations, that is in our mutual interest. pic.twitter.com/t7d9DdUH7M

— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) August 22, 2023

Az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta 96 AH-64E típusú Apache harci helikopter eladását Lengyelországnak – jelentette be hétfő este Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter. A tárcavezető a közösségi oldalán számolt be a washingtoni döntésről, amelyet a Pentagon alá tartozó Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynökség (DSCA) is megerősített.

Blaszczak bejegyzésében a Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel kötött megállapodására hivatkozva megerősítette: a beszerzendő harci eszközök lengyelországi szállításáig az amerikai hadsereg saját készleteiből bocsát Varsó rendelkezésére Apache helikoptereket. A miniszter már korábban bejelentette: nyolc helikopterről van szó.

A PAP hírügynökség a DSCA közleményét idézte, mely szerint a 12 milliárd dollárt érő csomag keretében a helikopterekkel együtt rádiolokátorokat, 1844 AGM-114R2 Hellfire rakétát, 460 JAGM levegő-föld rakétát, valamint 508 Stinger légelhárító rakétát is szállítanak Lengyelországnak. Lengyelország idén a bruttó hazai termék mintegy 4 százalékát szánja nemzetvédelemre. A hadsereg korszerűsítése keretében a többi között amerikai M1A1 Abrams harckocsikat, HIMARS rakétavetőket és Patriot légvédelmi rendszereket, valamint F-35-ös vadászrepülőgépeket is beszereznek.

(MTI)

Ukrajna egy dróncsapás során megsemmisített egy orosz bombázót – jelentette a BBC és az ukrán média. A jelentések szerint a lelőtt és kigyulladt Tupoljev Tu-22-es repülőgép Szentpétervártól délre található.

Az orosz védelmi minisztérium közben arról számolt be, hogy két drónt lelőttek Moszkva felett. Kedden kora reggel ideiglenesen leállították a moszkvai repülőterekre induló és onnan induló járatokat – közölte a minisztérium. A Moszkva feletti légteret az elmúlt napokban többször is lezárták, mivel egyre gyakrabban érkeznek jelentések dróncsapásokról. A védelmi minisztérium azt is közölte, hogy egy orosz harci repülőgép megsemmisített egy ukrán felderítő hajót a Fekete-tengeren, amely orosz gázkitermelő létesítmények közelében hajózott.