Joe Biden kiadná a hágai bíróságnak az orosz háborús bűnökkel kapcsolatos bizonyítékokat

Kína segít Oroszországnak a nyugati szankciók kijátszásában, nagy valószínűséggel katonai és kettős felhasználású termékeket is szállít – derül ki az amerikai Nemzeti Hírszerzés Igazgatójának Hivatala (ODNI) által készített, csütörtökön ismertetett jelentésből.

Kína mindeddig következetesen tagadta, hogy katonai felszerelést küldött volna Oroszországnak az ukrajnai hadműveletek 2022. február 24-i kezdete óta.

A Kínai Népköztársaság kettős felhasználású technológiát szállít, amelyet az orosz hadsereg az ukrajnai háborújának folytatásához használ fel, dacára a nemzetközi szankciók és exportkorlátozások jelentette barikádnak

fogalmaztak a jelentés készítői.

A vámnyilvántartások szerint a kínai állami hadiipari cégek navigációs, zavaró eszközöket és harcirepülőgép-alkatrészeket szállítanak szankciós listára került orosz állami hadiipari vállalatoknak

áll a dokumentumban. Az igazgatói hivatal egyben kiemelte, hogy Kína „még inkább létfontosságú partnerévé vált” Oroszországnak az ukrajnai orosz háború kezdete óta.

Az ODNI hangsúlyozta, hogy a két ország növelte a jüanban bonyolított kétoldalú kereskedelmét, valamint fokozottan támaszkodnak pénzintézeteik belföldi fizetési rendszereinek alkalmazására. A hivatal sajtójelentésekre hivatkozva azt is közölte, hogy Kína növelte az orosz energiahordozók importját, ideértve az Európából átirányított kőolajat és gázt.

(MTI)

Miután orosz katonai bloggerek délelőtt arról írtak, hogy az ukrán csapatok visszafoglalták a déli fronton elhelyezkedő Sztaromajorszk falut, estére a másik fél is megerősítette ezt a hírt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Twitter-oldalára ugyanis felkerült egy olyan videó, amelyben ukrán zászlót tartó katonák arról beszélnek, hogy a 35-ös számú dandár és egy önkéntesekből álló csapat visszavette a települést.

Our South!
Our guys!
Glory to Ukraine!
 
🇺🇦🇺🇦🇺🇦 pic.twitter.com/GUg83fXEk0

— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 27, 2023

Ahogy arról a nap folyamán beszámoltunk, Kim Dzsongun észak-koreai vezető szerdán Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel találkozott, aki a koreai háború lezárásának 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségekre érkezett Phenjanba.

A látogatásról azóta fotók is érkeztek, így kiderült, hogy Kim és Sojgu többek között fegyvereket és az észak-koreai vezető nagyapja, Kim Ir Szen állítólagos szülőhelyét is megnézték.

Az ukrán parlament csütörtöki ülésén elfogadta a hadiállapot és az általános mozgósítás meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatokat – közölte Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A hadiállapotot és az általános mozgósítást újabb kilencven nappal, 2023. november 15-ig hosszabbították meg. A vonatkozó határozatokra 347, illetve 334 képviselő szavazott a 450 fős törvényhozásban. A következő parlamenti választásokat októberben kellene megtartani. A törvény szerint azonban hadiállapot idején nem tarthatók választások.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán nyújtotta be a parlament mandátumának meghosszabbítására vonatkozó javaslatokat a törvényhozásnak – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

A parlament az Ukrajna ellen indított orosz háború kezdetén, tavaly február 24-én vezette be a hadiállapotot és az általános mozgósítást, ez a nyolcadik hosszabbítás.

Csütörtökön Szentpéterváron tartották Oroszország és az afrikai országok csúcstalálkozóját, amelyen nem csak Vlagyimir Putyin vett részt, hanem a jelek szerint a júniusban még lázítást szító Jevgenyij Prigozsin is.

Az orosz sajtóban megjelent ugyanis egy kép, amelyen a beszámoló szerint az látható, hogy a Wagner zsoldoscsoport vezetője a Közép-Afrikai Köztársaság delegációjával találkozik. Ezzel megerősödni látszik az az értesülés, hogy Prigozsinnak mégsem kellett fehéroroszországi száműzetést választania, visszatérhetett Oroszországba, sőt, ott fontos kormányzati eseményeken vehet részt.

Russian media publish this screenshot of Prigozhin reportedly meeting with representatives of the Central African Republic at the Russia-Africa summit in St Petersburg. (This means that Prigozhin is in Russia and freely visits an official event where Putin also spoke). pic.twitter.com/SKyaN5RTjr

— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) July 27, 2023

Vlagyimir Putyin szerint az elmúlt napokban felerősödtek az ukrán támadások, elsősorban az ukrajnai zaporizzsjai régiót átszelő frontvonalon. Az orosz elnök a szentpétervári orosz-afrikai csúcstalálkozón vesz részt, és az orosz tévének nyilatkozva azt mondta, Ukrajna a front egyetlen részén sem aratott sikert.

(Guardian)

Oroszország továbbra is megbízható élelmiszer-szállítója marad Afrikának – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön a Szentpéterváron zajló második Oroszország-Afrika-csúcstalálkozón, amelyet részben az orosz állami televízió is közvetített.

Musza Faki Mahamat, az Afrikai Unió Bizottságának elnöke sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti háború részben súlyosbítja az élelmiszerválságot.

Oroszország nem hosszabbította meg a múlt héten lejárt, a fekete-tengeri gabonaszállításáról kötött megállapodást, ami nyugtalanságot okozott a globális élelmiszerpiacokon. Ukrajna egyebek mellett fontos kukorica- és búzaexportőr.

Putyin a csúcstalálkozón azt mondta, hogy Oroszországban rekord gabonatermésre számítanak, és kész kiváltani az Afrikába irányuló ukrán gabonaexportot kereskedelmi és segélyezési szempontból is.

Mint hozzátette, a következő 3-4 hónapban Burkina Fasónak, Zimbabwének, Malinak, Szomáliának, a Közép-afrikai Köztársaságnak és Eritreának egyenként 25-50 ezer tonna gabonát tudna biztosítani ingyenesen.

Putyin ismét megismételte azt az állítást, hogy az ukrán gabonaexport több mint 70 százaléka az időközben érvényét vesztett megállapodásnak köszönhetően magas vagy átlag feletti jövedelmű országokba ment, a többi között az Európai Unióba, és az olyan szegény országok, mint például Szudán, csak a szállítmányok alig három százalékát kapták. Az orosz elnök megemlítette, hogy Oroszország és az afrikai országok kereskedelme az év első felében 35 százalékkal nőtt a szankciók dacára.

Azali Assoumani, a Comore-szigetek elnöke, az Afrikai Unió soros vezetője a találkozón hangsúlyozta, hogy Oroszország mindig Afrika mellett állt, minden nehézség ellenére támogatta az afrikai országok függetlenségi harcát, és az afrikai országok fontos partnere.

(MTI)

Közzétette napi hírszerzési jelentését a brit védelmi minisztérium.

A mai jelentés pontjai az alábbiak:

• Ukrajna folytatja a nagyívű offenzív műveleteket Zaporizzsja megyében, ahol az orosz erők egyik legfontosabb fegyvere a Kamov KA-52 Alligator nevű harci helikopter lehet. Az oroszok nagyjából negyven ilyen gépet már elveszítettek a háború során, de a helikopterek komoly veszteségeket okoztak az ukránoknak.
• Az elmúlt hónapokban Oroszország a helikopter legújabb, Ka-52M típusú változatával erősítette meg a déli frontvonalat. Az erősen átalakított repülőgépet a szíriai háború tapasztalatai mentén alkották meg. Az M-variáns használatát több közösségi médiára feltöltött gép is igazolja, melyeken a pilóták az új géptípus mellett pózolnak.
• A másik, KA-52-eseketre vonatkozó fejlesztés a 15 kilométeres hatósugarú LMUR tankelhárító rakéták felszerelése. A pilóták hamar elkezdték kihasználni a nagy lőtávolság nyújtotta lehetőségeket, ugyanis jellemzően az ukrán légvédelem hatókörén kívülről tüzelnek velük.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 27 July 2023.

Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/i3r9qIXiiE

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/yRWgpdNeE3

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) July 27, 2023

Hivatalos bejelentés még nincs arról, hogy az ukrán csapatok visszafoglalták volna a déli fronton elhelyezkedő Sztaromajorszkot (Staromaiors’ke) az oroszoktól, de orosz bloggerek már elismerték, hogy elvesztették a települést.

Alexander Hodakovszkij, az orosz Vosztok zászlóalj parancsnoka szerint hősiesen küzdöttek, de fel kellett adniuk a települést, amelyből csupán csak romok maradtak.

Sztaromajorszk körül már hetek óta heves harcok zajlanak, az elfoglalása független a jelentések szerint most induló nagy ukrán offenzívától.

Alexander Khodakovsky, commander of the pro-Russian Vostok Battalion, reports that Russian forces lost Staromaiors’ke.

“The loss of a settlement after a stubborn and no doubt heroic defense is a blow to our military pride.”

We are waiting for official and/or visual… pic.twitter.com/AUmKGMKujv

— NOELREPORTS 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) July 27, 2023

Sérültekről és károkról számolt be Ukrajna megszállt területein a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Ukrajna a zaporizzsjai Tokmak városát lőtte: a támadásokban ketten sérültek meg.

Mindez azt erősítheti, hogy az Orihiv-Robotyne szektorban kísérelhetik meg az áttörést az ukránok, ahol a hírek szerint jelenleg is heves harcok dúlnak.

Tokmak egy kisváros ugyan, de az ország délkeleti részén, egy kulcsfontosságú útvonalon fekszik, amelyet az ukrán erők arra használhatnak, hogy elvágják a Krímet a Donbasszal összekötő földnyelvet.

A donyecki Liszicsanszkban megrongálódott egy iskola, miután az ukrán erők csapást mértek a városra. Az oroszok szerint Ukrajna kazettás lőszereket vetett be, de független fél még nem hitelesítette ezt az értesülést. Ezzel szemben Oroszország dokumentáltan használt civilek által lakott területen kazettás lőszereket, Mariupolban és Harkivban.

A kazettás lőszerekkel az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

Kapcsolódó

Égető lőszerhiányról árulkodik, hogy az Egyesült Államok kazettás bombákat szállít Ukrajnának

Az Egyesült Államok kazettás lőszerekkel segíti az ukránokat. A döntés nagy port kavart, hiszen az ENSZ tizenöt éve a lőszertípus betiltása mellett döntött, amihez az USA legtöbb katonai szövetségese is csatlakozott, ráadásul Oroszországot is komoly kritikák érték a használata miatt.

(The Guardian)

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető szerdán Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel találkozott, aki a koreai háború lezárásának 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségekre érkezett Phenjanba. Az észak-koreai állami média szerint a felek katonai kérdésekről tárgyaltak: a két ország védelmével és biztonságával kapcsolatos témákat érintettek, továbbá a regionális és nemzetközi biztonsággal összefüggő nézeteiket egyeztették.

A találkozón Sojgu átadta az észak-koreai vezetőnek Vlagyimir Putyin orosz elnök meleg és baráti levelét.

Kim Dzsong Un elvitte Sojgut az ország legújabb fegyvereit felvonultató kiállításra is. Az erről készült fotókon az látható, amint rakéták mellett sétálnak.

Az orosz védelmi minisztérium Sojgu elutazása előtt kiadott közleményében arról számolt be, hogy Sojgu látogatását a kétoldalú együttműködésben fontos eseménynek tartják, amely a két ország katonai együttműködését is erősíti.

(MTI)

Moldova 45 orosz diplomatát és nagykövetségi alkalmazottat szólított fel a távozásra, jelentősen csökkentve ezzel a fővárosban, Kisinyovban tartózkodó orosz tisztviselők számát. A kormány Moszkva évek óta tartó, „ellenséges cselekedeteire” hivatkozott.

Megállapodtunk abban, hogy korlátozni kell az Oroszországból érkező diplomaták számát, hogy kevesebb ember próbálja meg destabilizálni a Moldovai Köztársaságot

– mondta Nicu Popescu külügyminiszter a kabinet ülésén.

A külügyminisztérium tájékoztatása szerint Oroszországnak augusztus 15-ig van ideje arra, hogy csökkentse követségi alkalmazottainak létszámát, több, mint 80-ról 25 főre.

(The Guardian)

Az éjszaka során rakétatámadás érte Odessza kikötőit. A támadásokban a kikötő egyik terminálja megrongálódott, egy középkorú biztonsági őr pedig életét vesztette – adta hírül a régió kormányzója, Oleg Kiper.

Mióta Oroszország a múlt héten kilépett a fekete-tengeri gabonaegyezményből, rendszeresen lövi az odesszai kikötői infrastruktúrát. Moszkva célja az ukrán gabonaexport újraindításának megakadályozása lehet.

(The Guardian)

Joe Biden amerikai elnök utasította kormányát, hogy ossza meg az Ukrajnában elkövetett állítólagos orosz háborús bűncselekményekkel kapcsolatos bizonyítékokat a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC), írja a Reuters.

A Pentagon ellenezte a bizonyítékok megosztását, és amellett érvelt, hogy ha együttműködnek az ICC-vel, akkor az precedenst teremthet politikailag motivált felelősségre vonására, ami akár a külföldön szolgáló amerikai katonákat is érintheti. Korábban a demokrata és a republikánus oldal is bírálta érte a Pentagont, amiért nem osztja meg az ICC-vel a katonai hírszerzési információkat, ezzel aláásva az orosz háborús bűnösökkel szembeni eljárásokat.

Márciusban az ICC elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin és Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi ombudsman ellen, amiért törvényellenesen hurcoltattak el gyerekeket Ukrajnából.

A Fehér Ház nem kívánt tájékoztatást adni a Nemzetközi Büntetőbírósággal való együttműködés részleteiről.

Az elnök az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete óta világosan fogalmaz: az ukrajnai háborús bűnök, atrocitások elősegítőit és elkövetőit felelősségre kell vonni

– mondta a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője.

Az ukrán és a nyugati hatóságok korábban elmondták, hogy bizonyítékaik vannak gyilkosságokra és kivégzésekre, a civil infrastruktúra bombázására, erőszakos deportálásokra, gyerekek elhurcolására, kínzásokra, szexuális erőszakra és önkényes fogva tartásra.

Oroszország és az Egyesült Államok nem tagja az ICC-nek.

Ukrajna megtalálta az ellentámadás fő irányát, ahol az ukrán csapatok megkísérelhetik stratégiai mélységben az áttörést. Több ezer tartalékos katonát vetettek be, akik közül sokan nyugati kiképzést és felszerelést kaptak – írja Fehér Házi- és Pentagon forrásokra hivatkozva a New York Times. A nevük elhallgatását kérő tisztviselők néhány órával azután erősítették meg az ukrán áttörési kísérlet hírét, hogy orosz tisztviselők jelentős ukrán támadásokról számoltak be a déli Zaporizzsja régióban.

Az orosz hadsereg szóvivője szerint

az ukrán haderő két támadást is indított Orihiv, illetve Robotyne mellett. 

Három, harckocsikkal megerősített zászlóaljjal kísérelték meg az áttörést, de az oroszok szerint kudarcot vallottak. Az oroszok által említett három zászlóalj viszonylag csekély számú, háromezer ukrán katonát jelent, ugyanakkor a megszállók szerint 80 páncélozott járművet vetettek be az ellentámadók. A Rybar információi szerint az ukrán 33-as számú gépesített gyalogsági dandár vezeti a műveletet, akiket nem sikerült megfutamítani: az oroszok állításával szemben a harcok jelenleg is zajlanak.

Ez az a térség, ahol az ellentámadás első, jól látható eleme is volt, ám akkor elakadtak a támadások. Június 6. és 8. között Orihiv térségében Tokmak irányába mutató támadások indultak meg, de a 38-as gépesített dandár páncélozott offenzíváját visszaverte az orosz védelem, és több értékes nyugati harckocsi is odaveszett. Amennyiben mégis az Orihiv-Robotyne szektor lesz a támadás fő iránya, az ukránok Tokmak irányába próbálhatnak meg kitörni. Tokmak egy kisváros ugyan, de az ország délkeleti részén, egy kulcsfontosságú útvonalon fekszik, amelyet az ukrán erők arra használhatnak, hogy elvágják a Krím szárazföldi összeköttetését a 2022. február 24-e óta megszállt területekkel.

A New York Times-nak a nevük elhallgatását kérő kormányzati tisztviselők aláhúzták:

Ez a nagy teszt.

Azt is elmondták, hogy élénk érdeklődéssel figyelik a fokozott harcászati aktivitást, és hogy az ukrán tisztviselők arról tájékoztatták őket, hogy az új művelet, ha sikerül az áttörés, egy-három hétig fog tartani.

Elemzők szerint pár napon belül lehet megmondani, hogy sikerült-e megváltoztatni a harcok dinamikáját az ukránoknak.

Ukrajna bő fél éve készül az ellentámadásra: aktívan gyűjtötték az eszközöket, az erőket, sokan kaptak kiképzést külföldön, a szövetséges államokban. Erre a konkrét támadásra kilenc, nyugati nehézfegyverzettel és felszereléssel rendelkező, gépesített dandárt szereltek fel (egy dandár létszáma nagyjából 5000–5500 fő). Az ellenoffenzívában résztvevő erőkön túl még három „friss” dandárja van tartalékban az ukránoknak, így összesen 50–60 ezer főnyi kapacitással rendelkeznek

A Times-nak nyilatkozó amerikai tisztviselők szerint a tartalékosok nagy részét már lekötötték.

Ahhoz, hogy sikerüljön az áttörés, az ukránoknak lépcsőzetes védelmi állásokon, harckocsiárkokon, aknamezőkön, sárkányfogakon (két vonalban telepített, piramisalakú betonszerkezet, amely harckocsiakadályként funkcionál), illetve lövészárokrendszereken kell átjutniuk. Ahol a műszaki akadályokon sikerül átkelni, ott lehet az orosz élőerőt, a védővonalakat ténylegesen megpróbálni áttörni, felszámolni, és végül településeket elfoglalni. Már láttunk a nyári offenzíva során olyan ukrán támadásokat, melyek értek el némi eredményt, de mélységben szűk két hónap alatt sem sikerült az áttörés. Idáig főleg az orosz védelem legelső szintjét, a taktikai fedező-biztosító övet tesztelték.