Az orosz zsoldoshadsereg, a Wagner Csoport főnöke, Jevgenyij Prigozsin már hónapok óta ellátja a világsajtót hangzatosabbnál hangzatosabb nyilatkozatokkal, elemzők sokszor mondták róla gúnyosan, hogy nem kell komolyan venni azt, amit mond. Most azonban „Putyin szakácsa” rácáfolt mindenkire, aki eddig nem tekintette valódi tényezőnek.
Prigozsin a legutóbbi hetekig Vlagyimir Putyin bizalmasának számított, de mára egy katonai lázadásra emlékeztető akció élére állt, amely immár az orosz elnök szerint is az ország fennmaradását veszélyezteti. Putyin szó szerint így fogalmazott: „bármilyen belső zűrzavar halálos fenyegetést jelent államiságunkra, nemzetünkre”, majd egyszerűen „árulásnak” minősítette a történteket.
Mindeközben a Wagner Csoport dél-orosz városokat szállt meg (állítólag a reguláris haderő egyik parancsnokságát is a hatalmukba kerítették, de az ilyen gyorshírekkel óvatosan kell bánnunk), miután a megszállt ukrajnai területekről Oroszországba törtek be.
Prigozsin sorsa ugyan bizonytalan – a Moszkva vagy Szentpétervár ellen katonákkal vonuló lázadók ritkán haltak meg ágyban, párnák között –, de a hétvégén gyakorlatilag Oroszország délnyugati sarkában, az ukrán határ mentén olyan felfordulást okozott, amire inkább csak a XX. század első felében volt néhány példa. Nem véletlen, hogy Putyin is 1917-re emlékeztetett a kritikus helyzetben tartott hétvégi beszédében.
Mostanra ugyanis polgárháborús helyzet vagy arra emlékeztető szituáció alakult ki Oroszországban. Az első hírek szerint Prigozsin zsoldoshadseregét az orosz reguláris haderő támadta meg (ennek a hírnek a valóságtartalma egyelőre nem ellenőrizhető), mire Prigozsinék válaszul Rosztov-na-Donu és Voronyezs városait (vagy azok egyes részeit, katonai létesítményeit) vonták ellenőrzésük alá. Állítólag három, az orosz reguláris hadsereg kötelékébe tartozó helikoptert is lelőttek – más források szerint viszont nem bocsátkoznak nyílt harcokba a reguláris haderővel. Mindeközben Prigozsin viszont a hadsereg vezetőit támadja szóban, és elvileg ellenük indítaná meg az „igazságmenetét” Moszkva felé.
Annyi bizonyos, hogy 25 ezer harcedzett zsoldosa van Prigozsinnak, és vezérük szerint ezek a Wagner-csoporthoz tartozó katonák mindenre el vannak szánva, akár a halálra is.
Ki is ez a Jevgenyij Prigozsin, és hogyan juthatott odáig, hogy lázadást szítson Oroszországon belül?
A mai Szentpéterváron, az egykori Leningrádban 1961-ben született férfi bűnözőként kezdte pályafutását. Apja korán meghalt, anyja és nevelőapja gondoskodott róla, de ezt aligha hálálta meg: először lopásért ítélték el 1979-ben (tehát 18 éves korában), bár azt a kétéves büntetést felfüggesztették. Nevelőapja, Szamuil Zsarkoj, sífutóedző volt, és Jevgenyijt is próbálta erre a szakágra felkészíteni, de a gyerek sportpályafutása nem volt sikeres, inkább a „bűnözői karriert” választotta.
Hamarosan kapott is 12 évet, és bár a teljes büntetését nem kellett letöltenie, de kilenc évig „forgott” a Szovjetunió börtöneiben, a birodalom összeomlása előtti utolsó években, 1981 és 1990 között. Ezt a verdiktet már súlyosabb bűncselekményekért – csalásért és rablásért – mondták ki rá, de van olyan vád ellene, amiért még nem ítélték el. Ilyen például az, hogy az USA-ban körözi az FBI, amiért beavatkozott és manipulálni próbálta az amerikai választásokat (2016-ban és 2018-ban, elsősorban Donald Trump érdekében).
Ha valaki az elkapásához szükséges információt adna, az FBI 250 ezer dollárral jutalmazná – Putyin orosz elnök eddig nem jelentkezett a pénzért, de lehet, hogy most már meggondolná ezt… Igaz, úgy tűnik, ezzel egy kicsit elkéstek a Kremlben, ahol immár valószínűleg árulás miatt szeretnék bíróság elé állítani a zsoldosvezért.
De térjünk vissza Prigozsin kezdeti éveire. Amikor a Szovjetunió összeomlása előtt egy évvel, 1990-ben kiszabadult a börtönéből, hotdogot árult anyjával és nevelőapjával együtt egy leningrádi bolhapiacon. Ez viszonylag jól jövedelmezett, így hamarosan újabb vállalkozásokba fogott bele.
A Szovjetunió bukásának évében, 1991-ben egy élelmiszerüzlet-lánc kiépítését kezdte el a Szentpétervárra visszakeresztelt szülővárosában. 15 százaléka volt a Kontraszt nevű hálózatban, amelyet Borisz Szpektor, a volt osztálytársa alapított, és ahol Prigozsin igazgató lett. 1997-ig vett részt az élelmiszerkereskedelmi cég felfuttatásában a börtönből szabadult férfi, majd a szerencsejátékiparra váltott: az első kaszinókat is Szpektorral és Igor Gorbenkóval együtt alapították Szentpéterváron. Prigozsin itt, a „Szpektr” cégnél már vezérigazgató lett.
Ők hárman számtalan más vállalkozásba is belekezdtek a zavaros jelcini érában – építőipar, marketing és piackutatás, külkereskedelem is az érdeklődési körükbe tartozott. A ma már Oroszországban ellehetetlenített Novaja Gazeta című lap szerint Prigozsin a szerencsejátékipar révén ismerhette meg Putyint, miután a jelenlegi orosz elnök szintén Leningrádban kezdte politikai és közigazgatási karrierjét. A helyi szerencsejáték-felügyelet vezetője volt ugyanis a KGB-ből a civil életre váltó Putyin, aki a kilencvenes elején Szentpétervárt irányító polgármester, Anatolij Szobcsak egyik „felfedezettje” és bizalmasa volt.
A közhiedelemmel ellentétben tehát nem feltétlenül az éttermeiben ismerkedett meg a vállalkozó Putyinnal, pedig részben emiatt kapta a „Putyin szakácsa” gúnynevet. Prigozsin ugyanis csak 1995-ben nyitotta meg az első éttermét, amikor a többi üzletág már nem hozott elég profitot.
A Kontraszt cég igazgatójával, Kiril Ziminovval együtt nyitotta meg az első vendéglőt, a másodikat pedig két évvel később, 1997-ben. Ez a négyszázezer dollárból kialakított „Új Sziget” névre hallgató étterem volt az, ahol állítólag Prigozsin személyesen szolgálta fel az ételeket Putyinnak, aki ekkor már orosz elnök volt, és Jacques Chirac francia államfőnek. De vendégül látta itt George W. Bush amerikai elnököt is 2002-ben, egy évvel később pedig itt ünnepelte a születésnapját Putyin.
Ekkor már kezdett az elnök legszűkebb köreibe is bekerülni Prigozsin. Egyre zsírosabb és egyre „államibb” üzleteket kötött a vállalkozó 2003-tól. Önálló éttermeket nyitott, és hamarosan egy cateringgel, azaz étkeztetéssel foglalkozó cégcsoportot is kialakított.
Amint ezt Alekszej Navalnij, a Putyin börtöneiben immár évek óta sínylődő korábbi ellenzéki vezető Youtube-csatornáján bemutatta, Prigozsin dollármilliárdos nagyságrendű közétkeztetési projektekbe fogott. Nemcsak moszkvai kisiskolások étkeztetését, hanem hamarosan az orosz hadsereg élelmezését, illetve a hadsereg katonai városainak ellátását és azok közüzemi szolgáltatásait is kezdte átvenni. Cégei közül, amelyek ezeket a megbízásokat elnyerték, a legismertebb a Concord Catering. Ezzel a dollármilliárdos állami megrendeléseit sokszorozta meg – az orosz ellenzéki politikus videója szerint, amit még szabadlábon készített el.
A pletykák szerint az irdatlan pénzből alapította és finanszírozta azt az internetes trollhadsereget, amelyet az Internet Research Agency (IRA) nevű vállalkozása működtetett, és amely beavatkozott több amerikai választásba is. Emiatt Amerikában az FBI már régóta körözi, és bár az amerikai vizsgálatok nehezen haladnak a választási befolyásolások ügyében, Prigozsin nemrég maga ismerte el, hogy működtette a 2016-os elnökválasztásokon Donald Trump érdekében fellépő trollhadsereget. Ez az IRA cég aktív volt egyébként a 2018-as amerikai félidős kongresszusi választásokon is.
Prigozsin legismertebb „vállalkozása” azonban a Wagner Csoport, egy több kontinensen tevékenykedő zsoldoshadsereg, amely Afrikától Ázsián át az Ukrajna elleni orosz invázióiig a legkegyetlenebb harcokban vesz részt számos országban. Egyes feltételezések szerint az afrikai – például líbiai – ásványkincsek kiaknázásért folytatott harcokból is finanszírozza magát a Wagner Group, amelynek sokáig „titokban” volt a vezére Prigozsin. Még pert is indított korábban azok ellen, akik azt állították, hogy ő a főnöke a zsoldosoknak, de az Ukrajna ellen indított orosz támadás után maga ismerte el ezt.
Sőt videón is feltűnt, amelyen orosz fegyenceket győzködött, hogy lépjenek be a zsoldosseregbe, amiért cserében kegyelmet kaphatnak.
A Wagner Csoport után vizsgálódó három orosz újságírót több évvel ezelőtt meggyilkoltak a Közép-Afrikai Köztársaságban. Az orosz hatóságok később azt mondták, az újságírók turistaként érkeztek oda, azt sugallva ezzel, hogy talán ezért nem tudtak megfelelő védelmet kapni. Később Putyint is megkérdezték erről egy nyilvános fórumon, és ő is ilyen értelmű választ adott, az újságírók „turistaságát” emlegette – erről videó is látható a Youtube-on.
Közismert, hogy a Wagner Csoport, amely feltehetően a 2014-es donbaszbeli harcok idején alakult, tavaly és az idén számos bűnözőt toborozva a Bahmut környéki harcokban szorította vissza az ukrán hadsereget. Az iszonyatos vérfürdőbe torkolló bahmuti harcokról azonban egyelőre nagyon keveset tudunk. A Wagner Csoportot végül kivonták innen az elmúlt hetekben, és ekkor erősödtek fel Prigozsin kritikái az orosz reguláris hadsereg vezetőivel szemben. Azt állította például, hogy nem kaptak elég lőszert és más ellátmányt a harcokhoz. Ugyanakkor már május végén felröppentek olyan híresztelések, hogy Prigozsin puccsra készül Oroszországon belül. (A Levada Központ májusban tette rá Prigozsint a politikusok népszerűségi listájára, a zsoldosok vezére pedig már a nyitányon elérte Dmitrij Medvegyev volt államfő, illetve a kommunista pártvezér, Gennagyij Zjuganov mutatóját.)
Pár hónapja még azzal a csecsen hadúrral, Ramzan Kadirovval együtt tett bíráló megjegyzéseket az orosz hadvezetésre, ám Kadirovot most állítólag Dél-Oroszországban láttak felbukkanni. A kegyetlenségéről ismert csecsen hadúr ugyanis árulásnak minősítette – Putyinhoz hasonlóan -, hogy Prigozsinék most, a hét végén „igazságmenetet” akarnak Moszkvába indítani, és elfoglaltak dél-orosz katonai bázisokat.
