Nyilvánosságra hozta a 2022-es évre vonatkozó jelentését az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), amelyben elég sűrűn lehet találkozni Magyarország nevével az összevetések élén. Amint az az Eurologus rögtön kezdésként megállapította, két nem túl hízelgő listát is hazánk vezet.
Az OLAF a tavalyi évben összesen 15 vizsgálatot indított csalásgyanús magyar ügyekben, ezek közül 10 végződött úgy, hogy valamilyen pénzügyi következményre tettek javaslatot. Elsőre egyik szám sem tűnik nagynak, a jelentés szerint ugyanakkor ennél több hasonló esetet egyik országnál sem jegyeztek fel. Ráadásul itt nem csak az EU-tagállamokat vizsgálták, de azokat az országokat is, ahol lehetőség van uniós források felhasználására. Így olyan országok is szerepelnek itt, mint Banglades, Türkmenisztán, Zambia, Uganda vagy a szomszédban épp háborút vívó Ukrajna. A felsorolt országokban összesen nem regisztráltak annyi csalásgyanús esetet, mint idehaza. Az ugyanakkor nem derül ki a jelentésből, hogy konkrétan mely esetekről van szó.
Szintén élen áll Magyarország az európai strukturális és beruházási alapok, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési alapok területén észlelt szaválytalanságok összevetésében (a 2018-2022 közötti időszakban 18 szabálytalansággal, ami az uniós forrásaink 0,53 százalékát érinti), valamint a saját források rovására elszenvedett, jellemzően a vám- és adóbevételekkel kapcsolatos visszaélésekkel kapcsolatban. Utóbbi területen összesen 10 esetet említ a jelentés az utóbi négy évből, ám ezek az összes bevétel 18 százalékát kiteszik. Összehasonlításként Belgiumban például négyszer annyi esetet, 41-et regisztrált az OLAF, de ezek a bevételek mindössze 0,72 százalékát érintették csak.
