A háború május 17-i eseményeiről itt olvashat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videokapcsolaton keresztül fog részt venni a legfejlettebb gazdaságú országokat tömörítő G7 csoport (Hetek) május 19-21. közötti hirosimai csúcstalálkozóján – jelentette be csütörtökön a japán kormány.
Kisida Fumio japán kormányfő ukrajnai látogatása alkalmával hívta meg Zelenszkijt a Hetek háromnapos találkozójára, amelynek központi témája az ukrajnai háború lesz. Jelenleg Japán látja el a G7 soros elnökségét, további tagjai Kanada, Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország és az USA, illetve nem formális tagként az Európai Uniós is képviselteti magát az üléseken.
A Kyodo japán hírügynökség nem sokkal korábban Ihor Zsovkvára, az elnöki hivatal külpolitikai ügyekért felelős helyettes vezetőjére hivatkozva arról számolt be, hogy Zelenszkij személyes jelenléte a hadihelyzet alakulásától függ.
Diplomaták a dpa német hírügynökségnek elmondták, hogy a Hetek egy határozattervezeten dolgoznak, amellyel korlátoznák az Oroszország jelentős bevételi forrásának számító nyers gyémánt importját. Ennek részeként biztosak akarnak lenni afelől, hogy az Indián és az Egyesült Arab Emírségeken keresztül értékesített orosz drágakövek továbbra is el lesznek látva az eredetükre utaló jelzéssel.
Az Európai Unióban önkéntesen vállalt importkorlátozásokkal már 80 százalékkal csökkent az orosz nyers gyémánt kivitele. Oroszország 2021-ben 332 milliárd rubel (1431 milliárd forint) bevételre tett szert a drágakövek exportjából.
Az országcsoport megbeszélésein mindemellett napirenden szerepel annak megvitatása is, hogy miként lehet megakadályozni az Oroszország ellen már bevezetett szankciók kijátszását. Olaf Scholz német kancellár, aki csütörtökön érkezett Hirosimába, úgy fogalmazott, itt a szankciórendszer olyan irányú továbbfejlesztéséről van szó, hogy annak kikerülése lehetetlenné váljon. „Abból indulok ki, hogy ezekben a kérdésekben egyetértésre fogunk jutni” – mondta.
A Hetek egyebek között kínai vállalatokat gyanúsítanak azzal, hogy Oroszországba küldenek tovább katonai célra is felhasználható, importált uniós termékeket.
A német kancellár hangsúlyozta, hogy a G7 számára szóba sem jöhet a gazdasági leválás Kínáról. Viszont szerinte a globális gazdasági kapcsolatokat úgy kell átszervezni, hogy a függőségi viszonyokból eredő kockázatok már ne legyenek jelentősek.
Scholz mindemellett azt várja a hirosimai csúcstalálkozótól, hogy világos jelzést küld az atomfegyverek bevetése ellen.
Az itt megtörtént atomkatasztrófa figyelmeztetés mindannyiunk számára, hogy a világon soha többé ne vessenek be atomfegyvert,
hangoztatta, utalva arra, hogy Hirosima volt az áldozata 1945-ben a világ első atomtámadásának.
(MTI)
Az ukrán csapatok az elmúlt nap során különböző irányokban 150-1700 métert nyomultak előre a Donyeck megyei Bahmut térségében, az összecsapásokban meghalt 130 orosz katona, 145 megsérült, négyet pedig foglyul ejtettek – számolt be Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán haderő szóvivője egy csütörtöki tévéműsorban.
Bahmut továbbra is a kelet-ukrajnai harci cselekmények középpontjában van. A harcok során egységeink – annak ellenére, hogy személyi állományban, lövedékekben és felszerelésben hátrányban vannak az orosz erőkkel szemben –, tovább nyomulnak előre,
fogalmazott a szóvivő. Megjegyezte viszont, hogy az oroszok még mindig igyekeznek teljesen elfoglalni Bahmutot, noha a várost szinte teljesen romba döntötték. „Az orosz erők 487-szer nyitottak tüzet ágyúkkal és rakétatüzérséggel az ukrán állásokra, 25 harci összecsapás, hat légitámadás is volt” – fűzte hozzá Cserevatij. Tájékoztatása szerint az ukrán erők a harcokban megsemmisítettek két orosz önjáró tüzérségi eszközt, egy Orlan-10 típusú drónt, és nyolc katonai raktárt.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak nyilatkozva közölte, hogy a szerda este és csütörtök hajnalban több hullámban Ukrajnára kilőtt harminc robotrepülőgép közül 29-et a légvédelem megsemmisített. Egy becsapódás történt a nyugat-ukrajnai Hmelnickij megye területén, a szóvivő azonban nem árulta el, hogy pontosan hol. A korábbi információkat pontosítva, közölte, hogy a déli oroszágrészben lévő Odessza megyében nem történt becsapódás, hanem a légvédelem által lelőtt rakéta roncsai zuhantak egy létesítményre, aminek következtében egy ember meghalt és kettő megsérült. Ezért ismét hangsúlyozta, hogy a légiriadó ideje alatt be kell tartani a biztonsági intézkedéseket, és óvóhelyen kell tartózkodni, hiszen az ukrán légvédelem légelhárító rakétái robbanófejének, és a megsemmisített ellenséges légi célpontoknak – drónoknak és rakétáknak – az elemei „mindenképpen a földre hullanak”.
Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka közölte, hogy a 29 rakétán felül még két Sahid típusú kamikaze drónt, és két felderítő drónt is megsemmisítettek.
Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök arról adott hírt, hogy a főváros régiójában az ukrán légvédelem által kilőtt és lezuhant orosz rakétadarabok nem okoztak sem személyi sérülést, sem komolyabb anyagi károkat.
Megyei kormányzók beszámolói szerint az elmúlt nap folyamán a leghevesebb támadások délen Zaporizzsja és Herszon megyét érték, a keleti országrészben pedig Harkiv, Donyeck és Luhanszk megyéket. A zaporizzsjai régióban szerdán egy 68 éves nő vesztette életét és három férfi sérült meg. Donyeck megyében két civil halt meg, és öten megsérültek, Herszon megyében pedig hárman vesztették életüket – köztük egy ötéves kisgyermek – és két helybeli sérüléseket szenvedett.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 510-zel hozzávetőleg 201 100 főre nőtt. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett két orosz harckocsit, és 32 tüzérségi rendszert.
(MTI)
Dezinformációnak tartja az ukrán ellentámadásról szóló kijelentéseket Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, aki ezt a véleményét a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezet (ODKB) Parlamenti Közgyűlésének Tanácsában, a szervezet csütörtöki ülésén fejtette ki Minszkben.
Szavait a BelTa helyi hírügynökség idézte.
Azt kell mondanom, hogy a legnagyobb félretájékoztatás ez az »ellentámadás«. Véleményem szerint nincs és nem is lehet ellentámadás. Ez egyszerűen őrültség. Öt az egy ellen a fronton felszerelésben és emberekben – egyszerűen őrültség,
mondta. Nem, ehelyett kiterjesztik a háborút, rákényszerítik az ukránokat, hogy folytassák és mindenki fulladjon bele ebbe a konfrontációba – fogalmazott.
Szólt arról, hogy Ukrajna előfeltételeket támaszt, hogy megakadályozzon minden tárgyalást az Oroszországgal fennálló konfliktus megoldásáról. Mint kifejtette, nem kell más, minthogy a felek tárgyalóasztalhoz üljenek. „Milyen előfeltételek lehetnek?” – kérdezte. „Le kell ülnünk a tárgyalóasztalhoz, és ott kell kidolgoznunk mindenféle feltételeket” – mondta.
Kiemelte, új dokumentumot kell kidolgozni az ukrajnai rendezésről szóló tárgyalások alapjául. Nem azokat, amelyeket a 2022-es fehéroroszországi orosz-ukrán tárgyalások során dolgoztak ki. „Egy újat, hogy megállítsuk a háborút” – tette hozzá. Úgy vélekedett: az Ukrajna körüli helyzet rendezését célzó tervezet, amelyet Moszkva és Kijev képviselői között 2022 elején Fehéroroszországban, majd Törökországban folytatott tárgyalások során dolgoztak ki, „teljes mértékben hátrányos volt Oroszország számára, de „Oroszország beleegyezett”, hogy dolgozzanak rajta. „Amint Oroszország beleegyezett a békekezdeményezésekbe, a megállapodásba, a projektet a kosárba dobták” –jelentette ki a fehérorosz elnök.
A fehérorosz elnök a NATO fellépésében globális konfliktus kirobbanásának veszélyét látja.
Finnországnak a szövetséghez való nemrégiben történt csatlakozásával és Svédország közelgő csatlakozásával ismét tanúi lehettünk az észak-atlanti blokk bővülésének. Ezek a lépések a világot egy globális konfliktus nagyon veszélyes szélére sodorják,
hangsúlyozta.
Megjegyezte, hogy a tavaly többször említett negatív tendenciák külpolitikai valósággá válnak. Elmondása szerint az észak-atlanti szövetség katonai jelenléte és támadó képességei egyre nőnek az ODKB nyugati határai mentén, nagyszabású hadgyakorlatokat tartanak, a katonai infrastruktúrát, beleértve a szomszédos országokét is, felgyorsult ütemben modernizálják.
Lukasenka szerint az ENSZ és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) a nyomásgyakorlás és a konfrontáció intézményévé válik. Úgy vélekedett, hogy az ilyen lépések rövidlátóak és felelőtlenek.
Szemrehányást tett egyben az EBESZ-nek a tétlenségért.
Ha az EBESZ az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, ha ez a konfliktus Európában forr, nos, itt az ideje, hogy egyszerűen összeüljünk a legmagasabb szinten, egymás szemébe nézzünk és döntéseket hozzunk. Vagy legalább beszélni kellene, ha már nem tudunk döntéseket elfogadni,
mondta.
Szerinte Minszk és Moszkva már többször felajánlotta, hogy kész találkozni és megvitatni a problémákat. Úgy látta, hogy csupán egy dologra van szükség – háborúra. Az EBESZ – mindent megtesz annak érdekében, hogy elvezessék ehhez a háborúhoz, a háború kirobbantásához, hangsúlyozta.
Lukasenka hangoztatta, Fehéroroszország továbbra is elkötelezett és nyitott a globális és regionális biztonság megerősítését célzó párbeszédre, és fáradhatatlanul felszólít a konfrontáció leállítására és a békés megoldásokhoz való visszatérésre. „Hangsúlyozom: a párbeszédnek kölcsönösen tiszteletteljesnek és egyenrangúnak kell lennie” – jelentette ki.
(MTI)
Várhatóan tőkeemelést kér az idén az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a részvényes országoktól az ukrajnai újjáépítés finanszírozásához – közölte csütörtökön a bank londoni központja. A közlemény szerint a feltörekvő európai gazdaságok támogatására 1991-ben életre hívott pénzintézet Szamarkandban zajló éves közgyűlésén a részvényes országok alkotta kormányzótanács megerősítette, hogy a banknak kritikus fontosságú szerepet kell játszania az ukrán reálgazdaság támogatásában a háborús időszakban és az újjáépítés idején egyaránt.
Az EBRD közölte: a háborús károk figyelembevételével készült becslés szerint az ukrajnai újjáépítés költsége elérheti a 411 milliárd dollárt. A tájékoztatás szerint EBRD kormányzói felismerték a bank további részvényesi támogatásának szükségességét az Ukrajnában végzett tevékenység folytatásához, így az igazgatótanács 2023 végéig tőkeemelési javaslatot terjeszt a kormányzótestület elé.
Csak az Egyesült Államok jelentős európai szerepvállalása, valamint a NATO és az Európai Unió bővítése, az észak-atlanti szövetség keleti szárnyának erősítése akadályozhatja meg az orosz birodalmi ambíciók megvalósítását – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön egy varsói nemzetközi konferencián.
Duda aláhúzta: a Nyugatnak elsősorban katonai és humanitárius területen kell támogatnia Ukrajnát, az Európai Uniónak (EU) és a G7-csoportnak pedig újabb szankciókat kell életbe léptetnie Oroszországgal szemben.
A globális közösséggel meg kell értetni, hogy jelenleg Ukrajnában dől el a világ sorsa, hiszen Oroszország sikere más államokat is agresszív politikájuk megvalósítására biztatna
– húzta alá az elnök. Lengyelország célja Ukrajna EU- és NATO-csatlakozásának biztosítása, ez a szükséges reformok megvalósítására biztatná Kijevet – hangsúlyozta Duda, hozzátéve: reméli, hogy a NATO júliusi vilniusi csúcstalálkozóján olyan döntések születnek, amelyek „közelebb hozzák Ukrajna NATO-tagságát”.
Arra kell felkészülni, hogy Oroszország folytatja agresszív politikáját, ezért Lengyelország továbbra is támogatja az Egyesült Államok erőteljes európai szerepvállalását, a NATO keleti szárnyának megerősítését, valamint az észak-atlanti szövetség és az EU bővítését – jelentette ki Duda, hozzáfűzve: ez az egyetlen módja annak, hogy az orosz birodalmi ambíciók ne érvényesüljenek.
„Oroszországnak el kell veszítenie a háborút, és meg kell értenie, hogy az egyesült, szabad világ szembeszáll, és a jövőben is szembe fog szállni vele” – zárta beszédét az államfő.
Andrzej Duda beszédével nyílt meg a lengyel külügyi intézet (PISM) kétnapos, az ukrajnai helyzetről is foglalkozó, Strategic Ark nevű konferenciája. Online formában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is beszélt. A konferencián részt vesz Christopher Cavoli tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka is.
Volodimir Zelenszkij felszólalásában aláhúzta: Ukrajnának a végső győzelemig kell harcolnia. Mint mondta, Moszkva „a békéről és a diplomáciáról kezd beszélni”, valójában azonban időt akar nyerni a háború folytatására. Reményét fejezte ki, hogy a NATO-csúcstalálkozón hozandó döntések lehetővé teszik Ukrajna csatlakozását.
Miközben a Wagner-zsoldosok már majdnem teljesen elfoglalják Bahmut városát, Jevgenyij Prigozsin, a Wagner vezére és tulajdonosa a szárnyak miatt aggódik, amit szerinte nem védnek megfelelően az orosz csapatok. Sőt a várostól északra kivonják egy jelentősebb szakaszon az orosz hadsereget, ami fedezték eddig oldalról a csapataikat.
Ezért Prigozsin a szokásához híven heves tirádát intézett az orosz hadvezetésnek, Vaszilij Geraszimov vezérkari főnöknek és Szergej Sojgu hadügyminiszternek címezve a kérését, hogy ne vonják vissza a csapataikat, tartsanak ki még pár napig.
Prigozhin made another public address to Shoigu and Gerasimov, blaming the Russian army for withdrawing north of Bakhmut and uncovering the flanks.
He begs them not to abandon flanks, complaining that his letters receive no reaction.
The plot thickens? pic.twitter.com/tHjYODx8ct
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) May 18, 2023
A brit védelmi minisztérium által közölt hírszerzési jelentés szerint a Kreml megtiltaná a vezető orosz tisztségviselőknek, hogy lemondjanak tisztségükről, ameddig az Ukrajna ellen indított háború – orosz szóhasználattal a különleges katonai művelet – tart. Az intézkedés – amely a büntetőjogi következményeket is lehetővé teszi – kiterjedne a régiós vezetőkre, az elnöki adminisztréció tagjaira és a titkosszolgálatok hivatalnokaira. A beszámoló szerint az orosz hivatalnoki réteg egy része erősen szkeptikus a háborúval kapcsolatban, és a katonai sikerek elmaradása miatt egyre növekvő stresszre panaszkodnak.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 18 May 2023.
Find out more about Defence Intelligence’s use of language: https://t.co/m2Jer1K5tu
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/hCyZxu5xEK
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) May 18, 2023
Felrobbantották Krím székhelye, Szimferopol és a legfontosabb kikötővárost, Szevasztopolt összekötő vasútvonalat, egy gabonaszállító szerelvény kisiklott. A Nexta azt írja, hogy az orosz médiabeszámolók szerint szabotázsakció történt. A vonatközlekedés leállt a két város között.
A Krím-félszigetet még 2014-ben foglalták el az oroszok és egy senki által el nem ismert kamunépszavazáson Oroszországhoz csatolták a területet, amit sem Ukrajna, sem a nemzetközi közösség nem ismert el.
Két műholdfelvételt tett közzé az ukrán védelmi minisztérium a kelet-ukrajnai Bahmut városáról: az egyik tavaly májusban, még a harcok előtt készült, a másik pedig most májusban, a több mint fél éve zajló ostrom után. A képek önmagukért beszélnek, egy ház sem maradt épségben.
„Nem földrengés, nem meteor-becsapódás, nem vulkánkitörés, hanem sokkal rosszabb: az orosz világ eljött Bahmutba” – kommentálta a képpárt az ukrán tárca.
Bakhmut.
Satellite images.
The first – May 2022.
The second – May 2023.
This is not the result of an earthquake, nor of a meteorite hitting the Earth, nor of a volcanic eruption.
It is much worse… the “russian world” came to Bakhmut. pic.twitter.com/MhvgTI0RJC— Defense of Ukraine (@DefenceU) May 17, 2023
Kétnapos látogatást tett Ukrajnában Li Huj, a kínai kormány eurázsiai különmegbízottja, akivel Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter tárgyalt Kijevben, kiemelve Kína részvételének fontosságát az Oroszország indította háború lezárását célzó béke-erőfeszítésekben.
A Kínai külügyminisztérium a látogatást követően kiadott közleményében kifejtette, hogy Kínának és Ukrajnának együtt kell működni a kölcsönös tisztelet fenntartása és az együttműködés folytatása érdekében. „Kína mindig is konstruktív szerepet játszott az ukrajnai humanitárius helyzet enyhítésében, és a lehetőségeihez mérten továbbra is segítséget nyújt Ukrajnának” – közölte a külügyminisztérium. Közölték azt is, hogy továbbra is erőfeszítéseket tesznek a harcok leállítása és a tűzszünet és a mielőbbi béke érdekében.
Dmitro Kuleba kiemelte, hogy Ukrajna nem fogad el olyan javaslatot, amely területeinek elvesztését vagy a konfliktus befagyasztását eredményezné.
Csütörtökökre virradóra ismét orosz rakétatámadás érte Kijevet, robbanásokat is jelentettek az ukrán fővárosból. Szerhij Popko, a kijevi városi katonai adminisztráció vezetője Telegram-csatornáján azt közölte, folyik a károk felmérése, áldozatokról egyelőre nem tudnak. Elmondta, hogy a vélhetően a Kaszpi-tenger felől indított rakétákat az ukrán légvédelem megsemmisítette. Ez már a kilencedik orosz rakétatámadás Kijev ellen ebben a hónapban.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester arról tájékoztatott, hogy egyelőre nem tudni áldozatokról. Hozzátette, hogy a város egyik kerületéből tüzet jelentettek.
Az ukrán hadsereg azt közölte, légitámadás érte a közép-ukrajnai Vinnyica megyét is, a helyi média szerint pedig robbanásokat lehetett hallani a nyugat-ukrajnai Hmelnyickijben is. Rakétatámadás érte az ország déli részén fekvő Odessza város ipari területét is. Szerhij Bratcsuk, az odesszai katonai közigazgatás szóvivője a Telegramon egy halálos áldozatról és két sebesültről adott hírt.
Ninth Russian attack on Kyiv during May last night. Other Ukrainian cities attacked, as well.
These are fragments of Russian rockets that fell in Kyiv region.
According to preliminary information, all enemy targets in Kyiv’s airspace were identified and destroyed.
Who will be… pic.twitter.com/OZG4oERGn8
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) May 18, 2023
