Zelenszkijt fogadta Ferenc pápa a Vatikánban

Az Ukrajnában dúló háború okozta humanitárius és politikai helyzetet érintette Ferenc pápa és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombati vatikáni találkozója, amely negyven percig tartott – közölte Matteo Bruni szentszéki szóvivő.

Köszönöm, hogy eljött hozzám,

mondta a pápa vendégének megérkezésekor. Zelenszkij úgy válaszolt: nagy megtisztelés számára, hogy az egyházfővel a Vatikánban találkozhat. A négyszemközti megbeszélés után a találkozóhoz a szentszéki államtitkárság képviseletében csatlakozott a külügyekért felelős Paul Richard Gallagher érsek.

A szentszéki sajtóközpont vezetőjének közleménye szerint Ferenc pápa biztosította az ukrán elnököt afelől, hogy folyamatosan imádkozik. Emlékeztette arra, hogy a háború tavaly februári kitörése óta számos nyilvános felhívást tett és „az Úr közbenjárását kéri” a békéért.

Egyetértettek abban, hogy szükség van a lakosságot segítő humanitárius erőfeszítések folytatására. A pápa kiemelte, hogy „emberiességi gesztusokat” kell tenni a kiszolgáltatott embereknek, a háború ártatlan áldozatainak – olvasható a közleményben.

A szentszéki államtitkárság külön közleménye szerint Paul Richard Gallagher a jelenlegi háborús helyzetről és annak legsürgősebb aspektusairól egyeztetett az ukrán elnökkel. Kitértek a humanitárius helyzetre és a béke érdekében eddig tett és ezután teendő erőfeszítésekre. Szó volt kétoldalú kérdésekről, egyebek között Ukrajna katolikus egyháza életéről is.

A katolikus egyházfő 2020 februárjában találkozott Zelenszkijjel a Vatikánban, de a háború kitörése óta csak telefonon beszéltek két alkalommal. Az ukrán elnök látogatásának idejére teljesen lezárták a Szent Péter teret és a Vatikán környékét. Rendkívüli volt a biztonsági készültség, ez magyarázta, hogy Ferenc pápa nem a megszokott helyen, a dolgozószobájában, hanem az audienciaterem melletti aulában fogadta Volodimir Zelenszkijt, ahol legutóbb II. Erzsébet akkori brit uralkodóval találkozott.

Ferenc pápa egyebek között egy bronz olajfaágat mint a béke jelképét ajándékozta az ukrán elnöknek. Volodimir Zelenszkij pedig egy ukrán katona golyóálló mellényéből készült alkotást adott át neki, amelynek páncéllemezére a hazát védő katonát oltalmazó Szűz Mária ikonját festették. Egy másik kép pedig a háborúban meghalt gyermekekre utalt.

A Vatikán környékén a Rómában élő ukrán menekültek kisebb csoportja lobogtatott nemzeti színű zászlókat. A csoportot vezető Olesz Horodeckij, az olaszországi keresztény ukránok egyesületének elnöke úgy nyilatkozott: reményeik szerint a találkozó Ferenc pápával új utat nyithat a diplomáciai megoldások keresésében – olvasható az MTI tudósításában.

Volodimir Zelenszkij a Twitter-fiókján számolt be a Ferenc pápával tartott találkozójáról. Megköszönte az egyházfőnek, hogy személyes figyelmet fordít a több millió ukránt érintő tragédiára. Beszámolt neki a több tízezer deportált ukrán gyermekről, és a hazatérésük érdekében tett erőfeszítésekről. Mint írta, arra kérte Ferenc pápát, hogy ítélje el az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekményeket, miután nem lehet egyenlőségjelet tenni áldozat és agresszor közé. Beszámolt Kijev béketervéről is, amely szerinte az egyetlen működő algoritmus az igazságos béke megteremtésére. Arra kérte Ferenc pápát, hogy csatlakozzon a béketerv elindításához.

Előzőleg, a Giorgia Meloni olasz kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatón Volodimir Zelenszkij közölte, hogy 19 393 olyan gyereket azonosítottak eddig, akinek tudják a nevét és azt, hogy mikor vitték el Oroszországba. De valószínűleg sokkal több a valódi számuk, mert az oroszok elfoglalta területeken kétszázezer gyermek élt a háború előtt – tette hozzá.

A Kommerszant című orosz hírportál is beszámolt arról a hivatalos források által még meg nem erősített hírről, miszerint két orosz vadászgépet és két katonai helikoptert lőttek le szombaton az ukrán határ közelében.

A Kommerszant szerint a Szu-34-es vadászbombázó, a Szu-35-ös vadászgép és a két Mi-8-as helikopter egy rajtaütő csapatot alkotott, és szinte egyszerre lőtték le őket egy rajtaütés során az északkelet-ukrajnai Brjanszk térségében.

Az előzetes adatok szerint a vadászgépek rakéta- és bombatámadást hajtottak volna végre az ukrajnai Csernyihiv régióban lévő célpontok ellen, írta a lap, a helikopterek pedig a vadászgépeket támogatták volna, többek között azzal, hogy felvették volna a bombázók legénységét, ha lelövik őket.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint egy orosz Szu-34-es harci repülőgép zuhant le abban a térségben, de az okot nem részletezte. Idézték a mentőszolgálat egyik tisztviselőjét is, aki szerint egy helikopter motortűz miatt zuhant le. A TASZSZ ugyanakkor nem tett említést a Szu-35-ösről vagy egy második helikopterről – írja a Guardian.

Kijev béketerve a háború végét és Európa védelmét szolgálja – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel közösen tartott szombati római sajtótájékoztatóján. Arra kérte az Európai Uniót és a NATO-t, hogy gyorsítsa fel hazája felvételét.

Zelenszkij elsőként egy ukrán újságírónő kérdésére válaszolva azt mondta: a koronavírus-járvány elmúltával az ország életének újraindulásában a legfontosabb, hogy a gyerekek szeptembertől, több évi szünet után visszatérhessenek az iskolába. Ezzel együtt az ország már a következő télre készül, amihez ismét az európai országok segítségére van szüksége, az elmúlt télhez hasonlóan – tette hozzá.

A Zelenszkij és Meloni hetven percig tartó megbeszélését követő sajtótájékoztatón az ukrán elnök köszönetet mondott az olaszoknak és kormányuknak az ukrajnai menekültek, családok és gyermekek befogadásáért.

Legszívesebben minden olasznak külön köszönetet mondanék,

jelentette ki.

Úgy vélte, vannak, akik még mindig nem értették meg, mit jelent az orosz agresszió, és azt gondolják, nem számít, ki nyeri meg a háborút. Az elnök példának okáért megemlítette, hogy az ukrán légvédelem péntek éjféltől szombat reggelig tizenhét olyan iráni gyártmányú drónt semmisített meg, amelyet az oroszok az ukrán infrastruktúra támadására vetettek be. Arra kérte az olasz politikusokat és a társadalmi élet képviselőit: látogassanak el az országba, hogy saját szemükkel láthassák, milyen rombolást visz végbe Vlagyimir Putyin orosz elnök, és miként küzdenek az ukránok az életükért.

Mi a békét választjuk, de a háború a mi területünkön dúl,

hangsúlyozta Zelenszkij. A háború akkor ér véget, ha minden ukrán biztonságban lesz, és nem hullanak bombák – tette hozzá.

A Kijev által kidolgozott tízpontos béketerv célja a háború megállítása és Európa biztonságának garantálása – mondta. Úgy véli, Oroszország nem akar békét. Nagyon fontosnak nevezte az Ukrajnából fogolyként vagy más címen elszállított felnőttek és gyerekek visszatérését. Közölte, hogy 19 393 olyan gyereket azonosítottak eddig, akinek tudják a nevét és azt, hogy mikor vitték el Oroszországba. De valószínűleg sokkal több a valódi számuk, mert az oroszok elfoglalta területeken kétszázezer gyermek élt a háború előtt – tette hozzá.

Az ukrán elnök elmondta, hogy Giorgia Melonival katonai biztonsági kérdéseket is érintettek, és Kijev “fontos döntést vár légvédelme megerősítése érdekében”. Köszönetet mondott a Moszkva ellen bevezetett szankciókért, és fogadkozott, hogy a háború ellenére Ukrajna minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy még az idén előrelépés történjen hazája európai uniós csatlakozásában. Szólt a Vilniusban júliusban esedékes NATO-csúcsról, hangoztatva, hogy Ukrajna már „jelenleg is azt teszi, amit bármelyik NATO-tag a védelem érdekében”.

Giorgia Meloni kijelentette, hogy Ukrajna győzelmére fogad. Felhívást intézett Moszkvához az agresszió azonnali leállítására és az orosz csapatok kivonására. A kormányfő kijelentette: Róma a békét szorgalmazza, de annak feltétele, hogy az a béke igazságos legyen. Hangsúlyozta, hogy kormánya két- és többoldalú kezdeményezésekkel továbbra is támogatja Kijevet mindaddig, amíg szükséges, szigorúan érvényesíti az Oroszországgal szembeni nyugati szankciókat, és változatlanul támogatja Ukrajnát katonailag is, hogy „erős pozícióból tudja elkezdeni a tárgyalásokat”. Róma ezenkívül támogatja Kijev béketervét, valamint európai uniós és NATO-csatlakozását – mondta.

Ukrajna békéje az európai béke és jólét előfeltétele, ez nem lehet másképp,

jelentette ki Meloni. Felidézte, hogy az áprilisi római újjáépítési konferencián több mint hatszáz jelentős olasz vállalat kötelezte el magát Ukrajna újjáépítésének támogatása mellett.

Zelenszkij egynapos látogatásra érkezett Rómába, és programját Sergio Mattarella államfőnél kezdte, huszonöt percen át beszélgetett vele, és kijelentette neki, hogy Olaszország a jó oldalon áll. Mattarella hazája maradéktalan támogatásáról biztosította őt, ami jelenti a katonai, a pénzügyi és a humanitárius segítséget, valamint az ország újjáépítését rövid és hosszú távon.

Nemcsak Ukrajna függetlensége és területi integritása forog kockán, hanem a népek szabadsága és a világ rendje is,

hangoztatta Sergio Mattarella.

Hivatalos közleményt nem adtak ki, de az elnöki palota a sajtót úgy tájékoztatta, hogy Mattarella és Zelenszkij találkozóján szó volt az Oroszországgal szembeni szankciókról, a zaporizzsjai atomerőműről, az álhírek terjedésével szembeni európai fellépésről, az ukrajnai polgári objektumokat is érő bombázásokról, az Oroszországba szállított gyerekekről, valamint Kijev európai uniós csatlakozásáról.

Volodimir Zelenszkij harmadik állomása Rómában a Ferenc pápával való találkozó, és az ukrán elnököt Pietro Parolin szentszéki államtitkár is fogadja. A katolikus egyházfő 2020 februárjában találkozott Zelenszkijjel a Vatikánban, de a háború kitörése óta csak telefonon beszéltek egymással két alkalommal. Biztonsági okokból a Szent Péter teret teljesen lezárták, és a pápa az ukrán elnököt nem az apostoli palotában, hanem a vatikáni audienciaterem melletti aulában fogadta, amelyet a szigorú biztonságot megkívánó találkozóknak tartanak fenn.

Zelenszkij látogatásának útvonalán, illetve helyszínein volt több demonstráció, jellemzően támogatók, de az egyik tüntetésen megjelent egy olyan transzparens, amelyre az volt írva: „a háború leállításának egyetlen módja, ha nemet mondunk az Oroszországgal szembeni európai szankciókra”.

Volodimir Zelenszkij este interjút ad a RAI1 közszolgálati tévé Porta a porta című, népszerű politikai műsorának, vasárnap pedig berlini, majd aacheni látogatásra várják, ahol átveszi a Károly-díjat.

(MTI)

Mint korábban beszámoltunk róla, szombaton lezuhant egy Mi-8-as helikopter és egy Szu-34-es vadászgép az Ukrajnával határos, oroszországi Brjanszk megyében.

Meg nem erősített információk szerint azonban még egy Mi-8-as helikopter, illetve egy Szu-35-ös vadászgépet is lelőttek. Az erről szóló hírek moszkvai Telegram-csatornákon kezdtek el terjedni – írja a Guardian.

A hírszerzéssel kapcsolatos információkat monitorozó OSINTdefender szerint mind a négy légijármű pilótája meghalt.

According to Russian Sources today has been the Worst Day in Decades for the Russian Air Force with 2 Mi-8 Transport Helicopters, 1 Su-34 Fighter/Bomber, and 1 Su-35 Air-Defense Fighter being Shot Down over the Bryansk Region of Western Russia by what is claimed to have been… pic.twitter.com/bkStfvQCDf

— OSINTdefender (@sentdefender) May 13, 2023

Összesen 2,7 milliárd eurós, harckocsikat, páncélozott járműveket és légvédelmi rendszereket tartalmazó fegyvercsomaggal támogatja Németország az ukrán hadsereget – számolt be a New York Times.

A napilap hozzáteszi, hogy ez a lépés segíthet a fegyverek biztosításával kapcsolatos német vonakodás miatt megromlott kapcsolat javításában Volodimir Zelenszkij és Olaf Scholz német kancellár között. A bejelentés egy nappal azelőtt érkezett, hogy az ukrán elnök Németországba látogatna.

Olaszország teljes mértékben támogatja Ukrajnát abban, hogy visszaverje Oroszország brutális és igazságtalan agresszióját – jelentette ki szombaton Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélését követően.

Meloni elmondta, hogy Olaszország továbbra is ellátja fegyverrel az ukránokat és mindaddig támogatja őket, ameddig az szükséges. Az olasz kormányfő hozzátette: „Ukrajna győzelmére fogadunk”.

(Guardian)

Az elmúlt négy napban az orosz 72. különleges lövészdandár feltételezhetően rendezetlenül kivonult a Bahmut környéki front déli szárnyán lévő állásaikból – írta szombati jelentésében a brit védelmi minisztérium. Ennek köszönthetően az ukrán csapatok egy kilométert haladtak előre.

A területnek van némi taktikai jelentősége, mivel orosz hídfőállás volt a Donyec-Donbasz-csatorna nyugati oldalán.

A 72-es lövészdandár az orosz 3. hadtest egyik eleme, amelyet 2022 őszén hoztak létre és olyan hírek terjedtek róla, hogy tagjait alacsony harci morál jellemzi és a hatékonysága is korlátozott. Mivel ennek ellenére is egy fontos műveleti területre vezényelték, a britek szerint azt mutatja, hogy az orosz hadsereg súlyos hiányosságokkal küszködik.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 13 May 2023.

Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/465CRs1H8l

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/eWEyVpJr1p

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) May 13, 2023

Megérkezett Olaszországba Volodimir Zelenszkij, aki megbeszéléseket fog folytatni Giorga Meloni miniszterelnökkel, Sergio Mattarella köztársasági elnökkel, illetve Ferenc pápával is – írja a Guardian.

Az ukrán elnök a tavaly februárban kezdődött orosz invázió óta először látogatott Olaszországba, de Melonival februárban Kijevben találkoztak. Zelenszkij utoljára 2020-ban járt a Vatikánban, de a háború kitörése óta többször is beszéltek telefonon Ferenc pápával.

Lezuhant egy Mi-8-as helikopter és egy Szu-34-es vadászgép szombaton az Ukrajnával határos, oroszországi Brjanszk megyében.

Egyes szemtanuk beszámolója szerint a helikopter kigyulladt, majd Klinci város közelében zuhant le. A fedélzetén lévő mindkét ember életét vesztette – közölték orosz illetékesek. Az első vizsgálatok szerint motortűz okozhatta a szerencsétlenséget. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy kinek a tulajdonában volt a szerencsétlenül járt légi jármű – írta a TASZSZ orosz hírügynökség.

A helikopter roncsai nem okoztak kárt a földön. Szintén Brjanszk megyében, az ukrán határ közelében lezuhant egy Szu-34-es vadászgép is. Még nem lehet tudni, hogy van-e túlélője a szerencsétlenségnek, és hogy mi okozta azt.

(MTI)

Egy ismeretlen légi eszköz, feltehetőleg egy megfigyelő léggömb repült be a lengyel légtérbe Fehéroroszországból – közölte szombaton a lengyel nemzetvédelmi tárca hivatalos Twitter-oldalán.

Az eszközt a lengyel fegyveres erők légi műveleti központja (COP) észlelte a radarernyőkön. A radarkapcsolat egy idő után megszakadt vele, mégpedig akkor, amikor a tárgy a közép-lengyelországi Rypin község térségébe ért – derül ki a bejegyzésből. A lengyel fegyveres erők műveleti parancsnoka az önkéntes területvédelmi erők (WOT) ügyeletes erőit vezényelte oda az eszköz felkutatására – közölte a nemzetvédelmi tárca.

Witold Sura, a WOT szóvivője a sajtóval közölte: a fegyveres erők műveleti parancsnokságának alárendelt területvédelmi csoport szombat hajnal óta kutató tevékenységet folytat Rypin környékén. A tűzoltóság toruni parancsnokságának ügyeletes munkatársa megerősítette, hogy a tárgy miatti riasztás szombatra virradóan történt, a tűzoltókat viszont egyelőre nem mozgósították az ügyben.

(MTI)

Rendkívüli biztosági intézkedések léptek életbe szombaton Rómában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök látogatása miatt, aki az olasz vezetőkkel folytatandó megbeszélései után a Vatikánban a háború kirobbanása óta először találkozik Ferenc pápával.

Az ukrán elnök repülőgépe a Ciampino-katonai repülőtérre érkezik, ahol a kormány nevében Antonio Tajani miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter fogadja Volodimir Zelenszkijt. Sergio Mattarella államfő a Quirinale-elnöki palotában várja az ukrán elnököt, aki azt követően Giorgia Meloni miniszterelnökkel tart megbeszélést, amit a kormánypalota előzetes információi szerint sajtónyilatkozat követ majd.

Giorgia Meloni február 21-én járt Kijevben. A római kormány április 26-án újjáépítési konferenciát rendezett Rómában ukrajnai és olasz vállalatok részvételével.

A Meloni és Zelenszkij közötti egyeztetésen Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes nem vesz részt. Távolmaradását azzal indokolta, hogy közlekedési és infrastrukturális tárcavezetőként nem tölt be diplomáciai szerepet a jelenlegi kormányban. A Salvini vezette Liga párt nem támogatja Róma fegyverkezési pártfogását Kijevnek. A háború 2022. februári kirobbanása óta a korábbi Draghi-, majd a jelenlegi Meloni-kormány hat fegyverszállítmányt juttatott Ukrajnának.

Volodimir Zelenszkij érkezésére Rómában rendkívüli biztonsági készültség lépett életbe: az ukrán elnök érkezése és továbbindulása óráiban lezárják a légteret, ami befolyásolhatja a polgári járatok forgalmát. A város több részén parkolási tilalom lépett életbe, utcákat zártak le, ezer rendőrrel felügyelik a biztonságot az ukrán elnök konvoja útvonalán, mesterlövészek vannak az elnöki és kormánypalota, valamint a Vatikán közelében.

Ferenc pápa délután fogadja Volodimir Zelenszkijt. Az időpont a vatikáni protokoll szerint azt jelzi, hogy szigorúan vett magánlátogatásról van szó. A katolikus egyházfő 2020 februárjában találkozott Zelenszkijjel a Vatikánban, de a háború kitörése óta csak telefonon egyeztettek két alkalommal.

Ferenc pápa április 27-én Denisz Smihal ukrán kormányfőt fogadta a Vatikánban. Volodimir Zelenszkij a találkozók után interjút ad a RAI1 köztelevízió Porta a porta című népszerű politikai műsorának.

Az ukránok legalább egy kilométernyi területet visszaszereztek Bakhmutban az orosz visszavonulás alatt, amely az orosz harci egységek súlyos hiányát tükrözi – áll a brit hírszerzés legfrissebb tájékoztatójában. A The Guardian közben arról ír, hogy orosz támadásokban három ember megsebesült a dél-ukrajnai Mikolajiv városában. A csapások szombaton kora reggel történtek. Az orosz erők egy helyi gyárat vettek célba, emellett közeli lakóépületek is megrongálódtak, három lakásban tűz ütött ki, és megrongálódott egy oktatási intézmény.

Kijevben az éjszaka folyamán légvédelmi szirénák szólaltak meg – jelentette a Kyiv Independent. A nyugat-ukrajnai Lvivből is jelentettek orosz támadásokat.

Az OTP Bank teljességgel méltatlannak tartja, hogy az ukrán Antikorrupciós Ügynökség (NAZK) a háború nemzetközi szponzorai közé sorolta, és arra fog törekedni, hogy erről meggyőzze az ukrán illetékeseket is. A bank úgy véli, a NAZK május 5-én bejelentett, az OTP Bankot megbélyegző döntése alátámasztására több téves, valótlan érvet hozott fel, ezért ezek közül a legjelentősebbeket a helyzet tisztázása érdekében közleményben cáfolta meg, amelyet pénteken juttatott el az MTI-hez.

Az OTP megerősítette: Oroszországban 0,17 százalék piaci részesedéssel rendelkezik, azaz súlya az orosz bankpiacon nem éri el a két ezreléket. Ezzel kívánta tagadni azt a vádat, miszerint az OTP Bank fontos szerepet tölt be Oroszország nemzetgazdasága szempontjából Hozzátették: a NAZK listájára ugyanakkor az OTP-nél lényegesen nagyobb helyi jelenléttel rendelkező nemzetközi bankok és egyéb vállalatok nem kerültek fel, ami önmagában megkérdőjelezi a listára kerülésről szóló döntés hitelességét.

A közleményben leszögezik: az OTP Csoport egyik tagja sem folytat semmilyen tevékenységet Ukrajna azon területein, amelyeket az Oroszországi Föderáció megszállás alatt tart. Hozzáteszik: az OTP Csoport minden piacán a helyi és nemzetközi jogszabályok teljes betartásával működik, beleértve a szankciós előírásokat is. Egyben emlékeztetnek arra, az OTP 2014-ben is szabályszerűen és haladéktalanul megszüntette valamennyi tevékenységét a megszállt területeken.

A magyar bank úgy véli, a NAZK téves döntésének feltehetően az volt az alapja, hogy Oroszországban is van Donyeck nevű település, ahol valóban a közelmúltig volt – a nemzetközti szankcióknak megfelelően – működő OTP Bank fiók. Az OTP-t feljelentő Olekszandr Dubinszki ezt keverhette össze az ukrajnai Donyeckkel.

A bank közleményében hangsúlyozta: sem kedvezményesen, sem máshogy nem nyújt új hitelt az Oroszországi Föderáció fegyveres állománya tagjai számára. Közleményében a magyar bank kijelentette azt is: soha, semmilyen formában nem ismerte el a luhanszki és a donyecki területek önállóságát, összhangban az EU és azon belül Magyarország hozzáállásával.

Az OTP hangsúlyozta: elítél minden, szuverén ország elleni agressziót, így az Ukrajna ellen elkövetettet is, és elkötelezett az ukrán polgárok, az ország gazdaságának támogatásában. A pénzintézet közleményében emlékeztet arra, hogy a folyamatos szolgáltatás és a hitelezési tevékenység fenntartása mellett milliárd forintos nagyságrendű humanitárius támogatással segítette Ukrajnát, és több száz háborús menekültnek nyújtott tartós szállást, ellátást Magyarországon.

(MTI)