Országszerte tüntetések törtek ki Pakisztánban, főutakat vontak blokád alá, hatóságilag korlátozták az internet-hozzáférést, legalább egy ember meghalt, miután kedden őrizetbe vették az ellenzék legnépszerűbb vezetőjét.
Imrán Hán (Imran Khan) ellen nagyjából száznegyven büntetőeljárás van folyamatban, több ügyben korrupcióval, erőszakra való felbujtással, istenkáromlással, de terrorizmussal összefüggésben is vádolják. Kedden éppen az iszlamabadi bíróságra ment két korrupciós üggyel kapcsolatban, hogy az óvadék lehetőségét kérelmezze, ekkor csapott le rá az egyik pakisztáni paramilitáris szervezet, majd a Nemzeti Elszámoltatási Hivatal nevében őrizetbe vették. Később Rana Szanaullah belügyminiszter bejelentette, hogy Imran Hánt az úgynevezett Al-Kadír Tröszt-ügyével összefüggésben tartóztatták le, amelyben még miniszterelnökként állítólag 190 millió font (mintegy 81 milliárd forint) kárt okozott az állami költségvetésnek. Az ügyben Hán felesége is érintett.
Korrupciós pénzből alapít egyetemet
Az Al-Kadír Tröszt egy gazdasági társaság, amelyet még 2018-ban regisztráltak abból a célból, hogy magánegyetemet hozzanak létre az Iszlamabad közelében található Szohavában. A szövevényes ügy lényege szerint 2019-ben egy Nagy-Britanniában élő pakisztáni ingatlanmilliárdos, Málik Riáz vagyonából pénzmosás és korrupció miatt 190 millió fontot zárolt a brit Nemzeti Bűnüldözés Ügynökség (NCA). Ezt aztán átutalták a pakisztáni államkasszának,
Néhány héttel azután, hogy az Imrán Hán vezette kormány titokban jóváhagyta a megállapodást, Iszlamabadban megalapították az Al-Kadír Trösztöt, amelynek kuratóriumába Hán pártjának vezetői, valamint Hán felesége, Busra Bibi ülhetett be. A kabinet jóváhagyása után újabb pár hónappal az ingatlanmilliárdos átírt egy 23 hektáros földterületet a miniszterelnök tanácsadója, Zulfi Buhári nevére, aki azt később a trösztnek adományozta.
A Reuters értesülése szerint Hán letartóztatása előtt egy nappal a Pakisztánban különösen nagy befolyással rendelkező hadsereg nyilvánosan bírálta a volt miniszterelnököt, amiért többször azzal vádolt egy magas rangú katonatisztet, hogy gyilkos merényletet akart szervezni ellene. A fegyveres erők korábbi vezetőjéről pedig azt állította, hogy ő áll a hatalomból való tavalyi eltávolítása mögött. Utóbbival kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy korábbi vélemények szerint Hán 2018-ban eleve nem kerülhetett volna pozícióba a hadsereg támogatása nélkül, és a tavaly áprilisi leváltásához egészen biztosan hozzájárult, hogy a hadsereg bizalma megingott benne.
A fegyveres erők azért tartoznak a mai napig a legerősebb intézmények közé, mert korábban három puccs révén az ország közvetlen irányítói voltak Pakisztán mindössze hetvenöt éves történetének közel felében. Jelentős befolyásuk ellenére azonban a közelmúltban többször is kinyilvánították, hogy nem akarnak élni a politikai befolyásukkal.
Tüntetések országszerte
Szerdára Hán támogatói blokád alá vonták az utcákat Pakisztán nagyobb városaiban, és lezárták a főbb autópályákat. Az ország négy tartománya közül háromban a hatóságok vészhelyzetet jelentettek, a nyilvános gyűléseket betiltották, miután a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel, és több városban katonai épületeket rohamoztak meg. Blokádokat jelentettek az ellenzéki vezető szülővárosából, Lahorból és az északnyugati Hajber-Pahtunhva tartományból. A közösségi média egy részét, a Facebookot, az Instagramot, a Twittert és más alkalmazásokat hamar korlátozták, később azonban a belügyminisztérium közlése szerint a szélessávú internet-szolgáltatást is. Szerdai hírek szerint csak Pándzsáb tartományban mintegy ezer embert vett őrizetbe a rendőrség.
Az idén hetvenéves Imrán Hánt, a krikett-világbajnokból lett politikust tavaly áprilisban egy parlamenti bizalmatlansági szavazás keretében váltották le a miniszterelnöki tisztségéből. Novemberben egy Iszlamabadba tartó menet élén követelt előrehozott választásokat, amikor támadás érte a konvoját, amelynek következtében lábon lőtték. Pakisztán kilátásai jelenleg nem a legjobbak: az infláció az egekbe szökött, a költségvetés és a gazdaság is romokban, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mentőcsomagja hónapok óta csúszik, ráadásul az egyre erősödő terrorizmussal sem igazán tudnak mit kezdeni.
