Zelenszkij Hágában: Egy másik Vlagyimirnek kellene itt állnia

A kijevi légvédelmi erők csütörtök este lelőttek egy pilóta nélküli légi járművet (drónt) – közölte a város katonai közigazgatása a Telegram üzenetküldőn. Hozzátették, hogy áldozatokról, illetve a lakásokban vagy az infrastruktúrában keletkezett károkról nincs információ.

Az ukrán fővárosban és Kijev megyében rövid időre légiriadót is elrendeltek. A CNN helyszínen tartózkodó munkatársai robbanásokat is hallottak, valószínűleg akkor, amikor a légvédelmi rendszer működésbe lépett.

pic.twitter.com/s895coMMd2

— Illia Ponomarenko 🇺🇦 (@IAPonomarenko) May 4, 2023

Az ukrán elnök Hollandiában van, ahol meglátogatta az ott lábadozó, a harctéren súlyos sérüléseket szerző ukrán katonákat is.

Zelenszkij korábban a miniszterelnökkel és a királlyal is találkozott, majd azt kérte, hogy új nemzetközi büntetőbíróságot állítsanak fel Oroszország bűneinek kivizsgálására.

A Soesterberg katonai bázis meglátogatásakor pedig katonákkal találkozott, akiknek karórákat adott ajándékba.

Hozzávetőleges becsléseink szerint az Oroszországi Föderáció több mint húszezer ukrán civilt tart fogva – jelentette ki Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa csütörtöki kijevi sajtótájékoztatóján.

Az ombudsman utalt arra, hogy az orosz megszállás alá került ukrajnai területek visszavétele után kiderülhet, hogy ez a szám még ennél is jóval nagyobb. Szavai szerint a most közölt becslést azoknak az embereknek személyesen hozzá intézett megkeresésére alapozza, akiknek hozzátartozóját vagy közeli ismerősét az orosz hadsereg foglyul ejtette. Megjegyezte, hogy az orosz megszállás alatti területeken lakók közül csak kevesen mernek hozzáfordulni, mert az ukrán emberi jogi biztos megkeresését az orosz megszálló hatóságok „kémkedésnek” tekintik.

Az ombudsman megjegyezte, hogy a hadifoglyokkal foglalkozó koordináló parancsnokságon külön munkacsoportot hoztak létre, amely a polgári foglyok kérdéseivel foglalkozik. Vezetője Olekszandr Kononenko, aki az emberi jogi biztos biztonsági és védelmi kérdésekkel foglalkozó képviselője. Elmondta, hogy a koordináló parancsnokság munkájának köszönhetően eddig 2279 ukrán állampolgár került vissza hazájába, közülük 142 civil volt.

Lubinec emlékeztetett arra, hogy a héten Ukrajnában elindították az eltűnt személyek egységes nyilvántartását. Az adatbázis feltöltése viszont még eltart egy ideig, folyamatosan továbbítják az adatokat a nyilvántartásba a nemzeti információs irodától és más szervektől, köztük a titkosszolgálatoktól – magyarázta az ombudsman.

A biztos emlékeztetett arra is, hogy személyesen adta át a civil foglyok első listáját január 13-án Ankarában Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi ombudsmannak. Azon a listán kétezer ukrán neve szerepelt, valamennyien 65 évesnél idősebbek, sokuk krónikus betegségekben szenved. Hozzátette, hogy Oroszországtól csupán azt a választ kapták, hogy áttekintik a listát.

Lubinec reményét fejezte ki, hogy Ukrajna a közeljövőben megkezdi a jogellenesen Oroszországba hurcolt gyermekek hazaszállítását. „Reméljük, hogy a közeljövőben nyilvánosan is bemutathatjuk munkánk eredményét, amikor elkezdenek visszatérni az ukrán gyerekek. Nem tudom, hányról beszélünk most” – mondta, kiemelve, hogy elsőként azokat a gyerekeket szeretné Ukrajna hazaszállítani, akiknek rokonuk van Ukrajnában. „Ezzel párhuzamosan összeállítjuk az árvák névsorát is” – tette hozzá az ombudsman.

(MTI)

Nagyon valószínűtlen, hogy Oroszország használná a nukleáris fegyvereit, idézi a Reuters a vezető amerikai hírszerzőt, Avril Hainest.

Haines a szenátus előtt beszélt, ahol azt mondta, a mostani becslésük az, hogy nem valószínű, hogy a komoly veszteségek ellenére nukleáris fegyvereket vetnének be. Az elmúlt hetekben több nyugati vezető is célzott arra, hogy felkészülnek a lehetőségre, hogy Putyin minden megmaradt lehetőségét beveti fegyverként az ukrán ellentámadással szemben.

Korrupció gyanúja miatt indított nyomozással összefüggésben csütörtökön őrizetbe vették Hennagyij Truhanov odesszai polgármestert – jelentette az ukrán korrupcióellenes ügyészség közlése alapján a Reuters.

Truhanovot 2014-ben választották meg a fekete-tengeri kikötőváros polgármesterévé, és 2017 óta folyik ellene nyomozás sikkasztás gyanúja miatt. A hatóságok szerint a városvezető 92 millió hrivnyát (845 millió forint) sikkasztott el. A vádak alól 2018-ban felmentették, de 2021-ben újraindították a nyomozást egy régi odesszai ipari üzemben lévő adminisztratív épület megvásárlásával kapcsolatban.

Truhanov, aki tagadja a vádakat, egyelőre 60 napig marad őrizetben, mivel nem tudta kifizetni az óvadékot.

A Reuters megjegyzi, hogy a korrupció elleni küzdelem létfontosságú Ukrajna számára, mivel szeretne az Európai Unió tagja lenni, és ezt a háború ellenére is folytatja.

Szolgálati titok megsértésének gyanújával nyomozást indított a berlini tartományi bűnügyi hivatal csütörtökön az ukrán államfő tervezett látogatásával kapcsolatban a sajtóban megjelent adatok miatt.

Közleményükben felidézték, hogy az ukrán elnök „lehetséges” látogatásáról egy berlini lapban szerdán megjelent egy beszámoló, amelyben egy „állítólagos” rendőrségi dolgozót idézve részleteket hoztak nyilvánosságra egy „tervezés alatt álló műveletről”.

Kiemelték: a német főváros rendőrsége „hivatalosan soha nem adott olyan tájékoztatást, amely veszélyeztetné az állami látogatást”. Csupán sajtóbeszámolókkal összefüggő megkeresésekre reagált, megerősítve, hogy készülnek egy műveletre, a műveleti tervekről, a védelmi intézkedésekről és a látogatás menetrendjéről pedig az ilyen esetekben alkalmazott gyakorlatot követve nem közöltek részleteket – írták. Barbara Slowik, a rendőrség vezetője hozzátette, hogy az eset „országos és nemzetközi szinten rombolja a berlini rendőrség tekintélyét”.

Volodimir Zelenszkij tervezett berlini látogatásáról elsőként a BZ című lap számolt be rendőrségi forrás alapján. Utána több más berlini és országos lap és hírportál is közölt beszámolót, amelyek szerint az ukrán elnök május 13-án érkezik Berlinbe, és másnap találkozik Olaf Scholz kancellárral és Frank-Walter Steinmeier államfővel, majd Aachenbe utazik, ahol átveszi a Nemzetközi Károly-díjat.

A kancellári hivatal nem erősítette meg, de nem is cáfolta a jelentéseket, közölték, hogy a kancellár tervezett heti nyilvános programjainak sorát továbbra is az előző hét péntekén ismertetik.

(MTI)

A Fehér Ház tagadta, hogy bármilyen szinten is részt vett volna a Kreml elleni dróntámadásban, közölte John Kirby, a nemzetbiztonsági tanács szóvivője.

Semmi közünk hozzá

– mondta Kirby.

Korábban a Kreml szóvivője, Dmitri Peszkov beszélt arról, mindenféle bizonyíték nélkül, hogy az Egyesült Államok állhatott a támadás mögött. Azt mondta, az oroszok tudják, hogy az ilyen terrortámadásokról a döntések Washingtonban születnek meg, és biztos benne, hogy Washington áll a támadás mögött.

Peszkov hazudik, ennyire egyszerű

– reagálta erre Kirby.

Volodimir Zelenszkij arról is beszélt Hágában, hogy szerinte az orosz erők demoralizáltak, az ukrán ellentámadás pedig sikeres lesz az elfoglalt területek visszafoglalására.

Azt mondta, a külföldi utaknak pont az a célja, hogy az ukrán haderő kimerült tartalékait újra tudja tölteni, és hogy az egész ukrán társadalom az ellentámadásra készül.

Megkérdezték az orosz elnök szóvivőjét, Dmitrij Peszkovot, hogyan fogadta Vlagyimir Putyin a Kreml ellen irányuló kedd éjszakai dróntámadást. Elmondása szerint Putyin elnök nyugodt maradt. – Tudja, hogy az elnök mindig megtartja hidegvérét, nyugalmát, extrém körülmények között – méltatta főnökét Peszkov az orosz TASSZ hírügynökség jelentése szerint.

Peszkov a támadásért Washingtont okolta, míg korábban az ukránokat tették felelőssé a támadásért. A nyugati források szerint viszont sok jel utal arra, hogy az oroszok hamiszászlós támadást hajtottak végre a Kreml elleni incidenssel.

– Mindannyian azt akarjuk, hogy a másik Vlagyimir álljon itt – kezdte beszédét a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC) Volodimir (orosz változatban Vlagyimir) Zelenszkij ukrán elnök, orosz druszájára-kollégájára, Vlagyimir Putyinra utalva, aki ellen márciusban a hágai bíróság nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki ukrán gyerekek elrablása miatt.

– Putyin megérdemli, hogy elítéljék bűntettei miatt a nemzetközi büntetőjog fővárosában – jelentette ki az ukrán elnök, aki biztos abban, hogy ez meg fog történni, amikor megnyerik a háborút.

– Csak most áprilisban 6139 háborús bűntettet követtek el az oroszok. Ezek a bűncselekmények 207 ukrán civil, köztük 11 gyerek halálát okozták – mondta Zelenszkij, aki emlékeztetett arra is, hogy tegnap 23 embert ölt meg Herszon egyetlen működő hipermarketjébe csapódó rakéta és további 49 ember sebesült meg a támadásban.

Zelenszkij szorgalmazta, hogy hozzanak létre egy külön ítélőtáblát a háborús bűnökkel kapcsolatosan a náci háborús bűnösökről ítélkező Nürnbergi Bíróság mintájára. Szerinte ez tudná elszámoltatni a háborús agresszióért felelős személyeket.

– Nem lenne fair a következő generációkra tolni azokat problémákat, amiket nem tudunk megoldani, és ezért nem kell félni, hogy teljes erőből támogassuk az igazságot és az igazságszolgáltatást – jelentette ki Zelenszkij, akinek a háta mögött „nincs béke igazságszolgáltatás nélkül Ukrajnának” felirat erősítette az üzenetét.

Oroszország diplomáciai jegyzékben tiltakozott Finnországnál az Aland-szigeteken található orosz konzulátus épülete ellen elkövetett vandál támadások miatt. A helyi rendőrség vizsgálja az incidens körülményeit, az esetet sajnálatosnak tartjuk – áll a finn külügyi tárca közleményében.

Szerda este az orosz külügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy április végén hanggránátot és egyéb eszközöket dobtak be a konzulátus területére, az épületben anyagi károk keletkeztek. A támadás közvetlen fenyegetést jelentett az orosz diplomáciai képviseleten dolgozókra nézve – hangsúlyozták a közleményben.

A helyi rendőrség azt közölte, hogy már azonosították az elkövetőket. Azt is pontosították, hogy a támadás során a konzulátus postaládája rongálódott meg, illetve az épület egy ablakát betörték egy sörösüveggel.

Az Aland-szigetek Finnországhoz tartozó autonóm terület, 6500 szigetből álló szigetcsoport, amely a Botteni-öbölben helyezkedik el Finnország és Svédország között. A szigetcsoport demilitarizált övezet a krími háború vége, 1856 óta, és az orosz konzuli jelenlét az autonóm szigeteken vita tárgyát képezi Finnországban azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát – írja a Reuters.

(MTI)

Arról már beszámoltunk, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök váratlanul Hollandiába utazott. A Reuters jelentése szerint Zelenszkij a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságra is ellátogat, amely márciusban letartóztatási parancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen az ukrán gyerekek elrablása miatt, ami háborús bűncselekménynek számít a nemzetközi jogban.

A bírósági találkozóról egyelőre nem közöltek részleteket.

Az ukrán-magyar határszakaszon 5595-en léptek be Magyarországra szerdán, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5795-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek, vagyis összesen 11.390-an jöttek a háború sújtotta országból az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint.

A beléptetettek közül a rendőrség ötvenhat embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.

Váratlanul Hollandiába érkezett szerdán késő este Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök az amszterdami Schiphol repülőtéren szállt le egy, a finn fővárosból, Helsinkiből érkező holland kormánygéppel, majd rendőri kíséret mellett autókonvoja Hága felé hajtott el – derült ki a NOS helyi televízió által készített videófelvételből. Holland törvényhozók a Twitter közösségi oldalon megerősítették, hogy csütörtökön Hágában találkozót terveznek Zelenszkijjel.

Az ANP holland hírügynökség jelentése szerint az ukrán elnök Mark Rutte holland miniszterelnökkel is találkozik, és Nincs béke igazságszolgáltatás nélkül Ukrajnának címmel beszédet mond Hágában. Zelenszkijnek ez az első látogatása Hollandiában. Korábban Finnországban találkozott az északi országok vezetőivel egy csúcstalálkozón, amelyen arról biztosították, hogy addig támogatják, amíg szükség van rá.

Orosz légitámadással kezdődött a csütörtöki nap Ukrajnában. Az oroszok 24 kamikaze-drónt lőttek ki ukrán célpontokra csütörtök kora hajnalban. Az ukrán légvédelem ebből 18-at leszedett az ukrán források szerint. Kijev fölött csak a lelőtt drónok roncsai okoztak kisebb károkat. A fekete-tengeri kikötővárosban, Odesszában három bomba csapódott be az egyetem épületébe, áldozatokról nem érkezett jelentés.

Egy nappal korábban, viszont súlyos tragédiát okoztak az orosz légitámadások. Herszon városának egyetlen működő bevásárló-központjába csapódott egy bomba, 21 ember vesztette életét, 48-an megsebesültek.

First, 🇷🇺Russians stage a “referendum” in the occupied 🇺🇦Kherson region and claim that 87% voted for Russia.

Having retreated, they shell those same people on that same territory daily. 21 dead and 48 injured in the region JUST TODAY.

Video by @dwnews. 👇 pic.twitter.com/ayApejbUAH

— Danylo Mokryk (@DMokryk) May 3, 2023